Park Chul-min: A gazdaság és a kultúra is összeköt minket

– Sosem voltak olyan jók a kétoldalú kapcsolatok Magyarország és Dél-Korea között, mint most, és ezt nemcsak az elmúlt két évben közösen elért eredmények, de reményeim szerint a közeljövőben megsűrűsödő magas rangú kétoldalú politikai találkozók is igazolni fogják – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Park Chul-min, a Koreai Köztársaság távozó budapesti nagykövete. A neves diplomatát a két ország közötti kapcsolatok közelmúltban bekövetkezett – villámgyors – fejlődésének állomásai mellett arról is kérdeztük, hogy milyen programokat és világsztárokat várhatnak idén a koreai kultúra magyarországi rajongói.

2021.05.20. Budapest Chulmin Park korai nagykövet Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

– Több mint két éve érkezett Budapestre a Koreai Köztársaság magyarországi nagyköveteként, ma azonban megbízatásának végére ért. Melyik a legkedvesebb emléke, amit magával visz Magyarországról?

– Megszámlálhatatlan szép élményben volt részem ez alatt a rövid idő alatt, de van egy közülük, ami nagy büszkeséggel tölt el. Bár csak két évig szolgálhattam Budapesten nagykövetként, a magyar kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével ismerte el a munkámat. Ez rendkívül váratlanul ért, a kitüntetés átvételekor pedig el is érzékenyültem a ceremónián, hiszen egy gyerekkori álmom vált valóra. Már egészen fiatalon is úgy képzeltem, hogy akármerre is sodor az élet, egy állami kitüntetés az, ami fontos mérföldkövet jelöl egy ember karrierjében. Nagy öröm számomra, hogy ez az álom épp Magyarországon, a magyar kormány kezdeményezésére valósulhatott meg – ez mindenképp egy emlékezetes pillanat marad, sőt: 

számomra ez még annál is értékesebb, mintha a koreai kormánytól kaptam volna.

– Ön szerint mivel szolgált rá a kitüntetésre?

– Eredmények – szerencsére – akadtak bőven az elmúlt két évben. Amikor megkapom a kinevezésem egy adott állomáshelyre, mindig készítek magamnak egy tízpontos tervet, vagy mondjuk inkább úgy, házi feladatot. És bár előbb távozom Budapestről, mint terveztem, ráadásul a koronavírus-világjárvány is közbeszólt, ami jelentősen korlátozta a munkám, hiszen szerettem volna sokkal aktívabb lenni, de szerencsére így is elmondhatom, hogy a legtöbb tételt kipipálhatom a listámon. 2021 novemberében például húsz év után először látogatott dél-koreai államfő Budapestre Mun Dzse In akkori köztársasági elnök személyében. Ráadásul nem csupán a lehető legmagasabb rangú kétoldalú találkozó valósult meg a két ország között, hanem ezzel egy időben egy V4–Dél-Korea csúcstalálkozó is. A történelemben először, méghozzá Budapesten. Számomra külön öröm volt, hogy erre Magyarországon kerülhetett sor, hiszen tudom, hogy Lengyelország nagyon szeretett volna az esemény házigazdája lenni 2021-ben – sokat lobbiztak is érte.

– Miért nem sikerült nekik?

– Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, mikor Szöul figyelmét felkeltette a közép-európai régió, nem Magyarországra tekintettek a legnagyobb súlyú versenyzőként. Ennek persze nem politikai, sokkal inkább földrajzi, illetve demográfiai okai voltak, hiszen Lengyelország területének és népességének nagyságát tekintve is meghaladja Csehországét, Szlovákiáét és Magyarországét. Ezek a szempontok márpedig éppen elegendők ahhoz, hogy a koreai cégek a régióban Lengyelországot tartsák a legfontosabb partnernek. Amikor tehát 2020 és 2021 júliusa között Lengyelország volt a visegrádi országok soros elnöke, nagyon szerettek volna egy V4–Dél-Korea csúcsot. Minden követ megmozgattak az ügyben, de hiába. Aztán amikor én Budapestre jöttem nagykövetként, akkor már Magyarország volt a V4 soros elnöke. Ezt leginkább a csillagok szerencsés együttállásának tulajdonítom, noha korábban a szöuli külügyminisztériumban európai főosztályvezetőként tevékenykedtem és dolgoztam a Kék Házban, azaz az elnöki palotában is külügyi titkárként, tehát jól ismertem a Közép-Európával kapcsolatos szöuli gondolkodást. 

Mindenesetre amikor felvetettem egy budapesti V4–Dél-Korea csúcs lehetőségét, egyből igenlő választ kaptam.

– Ennek ennyire nagy a jelentősége?

– Természetesen, hiszen Mun Dzse In akkori elnök nem egyedül érkezett Budapestre: rengeteg befektető és üzletember is a magyar fővárosba látogatott az esemény apropóján, köztük sok multinacionális vállalat vezetője, így volt lehetőségük arra, hogy kialakítsanak egy összképet, személyes benyomást Magyarországról. A csúcstalálkozó eredményeként ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök és Mun Dzse In nyilvánosan is kinyilvánította elköteleződését a gazdasági és az üzleti kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozóan. 

Ilyen szempontból tehát ez a 2021-es találkozó egyfajta szimbolikus mérföldkőnek is tekinthető, hiszen a folytatás melletti maximális elköteleződés mindkét fél részéről vitathatatlan. Ennek eredményeit egyébként látjuk is azóta, hiszen tovább mélyültek a kapcsolatok az elmúlt egy évben.

– Ha már a kapcsolatok elmélyülését említi, térjünk is vissza az elért eredményekhez.

– Igen, mindenképp említésre méltó az is, hogy tavaly október óta a Korean Airlines közvetlen járatokat üzemeltet Budapest és Szöul között. Ez ráadásul a két ország közötti turizmust is jelentősen fellendítheti. Nagykövetként különösen szerencsésnek tartom, hogy bár általánosságban az a tapasztalat, hogy amikor egy adott országba egyre több honfitársam látogat, gyakoribbak azok az esetek is, amikor valamiféle bűncselekmény áldozataivá válnak, szerencsére Magyarországon ilyenre eddig nem volt példa, hiszen a közbiztonság kiváló, európai viszonylatban is. Magyarország közbiztonság szempontjából nagyon jó.

– Közvetlen járat eddig is volt a két főváros között a LOT lengyel légitársaságnak köszönhetően. Van egyáltalán szükség további járatokra? 

Persze, de a Korean Airlines mégiscsak a mi nemzeti légitársaságunk, ami sok koreainak fontos szempont lehet az úti cél kiválasztásakor. Most tehát kevesebb mint 11 óra alatt eljuthatunk egyik országból a másikba, átszállás nélkül. Egyébként 2019-ben, tehát a világjárvány előtt, évente körülbelül 200 ezer koreai jött Magyarországra, és akkor még nem is volt közvetlen járat. 2018 ebből a szempontból csúcsév volt, de aztán a Hableány-katasztrófa miatt minimálisan csökkent a koreai turisták látogatási kedve, aztán pedig jött a koronavírus. Mindenesetre december óta a Korean Airlines már hetente háromszor indít közvetlen járatot a két főváros között; a lengyel LOT légitársasággal együtt számolva ez hetente öt közvetlen járatot jelent. Ráadásul nemrég beszéltem a Korean Airlines egyik munkatársával, aki azt mondta, idén decembertől már úgy kalkulálnak, hogy mindennap indítanak közvetlen járatot Budapest és Szöul között – ez heti tíz közvetlen járatot jelent. 

Elmondta azt is, a járvány után újraindított járatok foglaltsága jelenleg 60-70 százalék körül mozog, míg az októberben indított Budapest–Szöul járat foglaltsága már most 90 százalék. Ez rendkívüli eredmény! 

Nem meglepő tehát, hogy a Korean Airlines elégedett, hiszen a számok azt mutatják, ez egy nyereséges útvonal, közel a telt házhoz. Egy decemberi statisztika szerint egyébként a Budapestről Szöul felé tartó járatokon az utasok 25 százaléka magyar állampolgár. Arról nem is beszélve, hogy Szöulból Japánba, Kínába vagy Délkelet-Ázsiába is megnyílik az út a magyarok előtt, ahogy Budapestről is tovább utazhatnak más európai városokba a koreaiak. Fontos kapocs ez tehát a két ország között. Persze azt nehéz lenne meghatározni, milyen mértékű volt az én hozzájárulásom ennek megvalósulásában, hiszen számos szerencsés körülmény is közrejátszott, például a Magyarországon megvalósuló dél-koreai befektetések folyamatos növekedése…

– Ráadásul tavaly Dél-Korea ismét rekorder volt a magyarországi beruházások tekintetében.

– Így van, méghozzá az elmúlt négy évben immár harmadjára, hiszen 2019-ben és 2021-ben is Dél-Korea végzett az élen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – aki tavaly decemberben járt utoljára Szöulban – egy Facebook-bejegyzésében említette is, hogy 2014 óta harminckilenc dél-koreai elektromosautó-ipari beruházás jött létre több mint tízmilliárd eurónyi értékben. Az itt jelen lévő koreai vállalatok száma egyébként ma már a háromszázat is meghaladja. És ha már a számoknál tartunk: jelenleg a Koreai Köztársaság a kumulatív skálán a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon. 

A kapcsolatok elmélyülésének egyébként jó indikátora, milyen gyakran keresi fel Szijjártó Péter Szöult. 2016-ban látogatott a dél-koreai fővárosba először, 2019-től kezdve pedig minden évben megfordul hazámban. Abban bízom, idén legalább háromszor vendégül láthatjuk Szöulban.

– Három oka is lesz idén felkeresni a dél-koreai fővárost?

– Erre a kérdésre csak az idő múlása adhatja meg a megfelelő választ, de abban bízom, hogy igen. 

Reményeim szerint a közeljövőben meg fognak sűrűsödni a széles spektrumú üzleti delegációkat is magukban foglaló magas rangú politikai találkozók a két ország között. 

Szijjártó Pétert és a magyar kormány más tagjait is szívesen látjuk. De hogy érzékeltessem, milyen szoros a kétoldalú viszony a két ország között, muszáj megemlítenem, hogy a Koreai Köztársaság harcba száll a 2030-as világkiállítás szervezési jogáért. Ez jelenleg óriási prioritást élvez a szöuli közigazgatásban, Magyarország pedig kifejezte támogatását az ügyben. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, minden oka megvan rá, hogy támogassa Dél-Koreát, hiszen a két ország nagyon szoros kapcsolatokat ápol. Egyébként ezt is fontos sikerként könyvelem el.

– Ilyen „házi feladat” volt a tavaly májusban először megrendezett budapesti Korea-nap is? 

– Jó, hogy szóba hozta, ugyanis mind közül ezt tekintem a legjelentősebb eredményemnek. Tavaly több mint tízezer érdeklődő vett részt a rendezvényen. Ha maradhatnék Budapesten nagykövetként, idén már ötvenezer résztvevőről álmodnék, de ennek megvalósítása – sajnos – már a jövő héten érkező utódomra marad. Azt viszont elárulhatom, hogy nagyon szeretném, ha a tavalyi esemény hagyománnyá válna. Szeretném, ha a Korea-nap egy olyan rendezvény lenne, amit mindenki vár – nemcsak a koreaiak, de a magyarok és az itt élő külföldiek is. Ennek megvalósulása azonban nem lenne lehetséges a Koreai Kulturális központ, a Magyarországon működő több mint háromszáz koreai cég és a húsz budapesti koreai étterem nélkül.

– Milyen programokat várhatnak idén a koreai kultúra magyarországi rajongói?

– Nagy örömmel jelentem be, hogy idén Magyarországon fog forgatni Dél-Korea egyik legnépszerűbb szappanopera-színésze, Szong Dzsunggi, a Netflix nagy sikerű, Reborn Rich című sorozatának főszereplője. 

A színész több hónapon át Magyarországon lesz, ami egy nagyszerű lehetőség, hiszen ő nemcsak Koreában, de egész Ázsiában rendkívül népszerű. Úgy vélem, a film bemutatása egy újabb ugródeszka lesz Magyarország számára a koreai, illetve ázsiai közönség felé, hiszen a film által milliók láthatják majd a csodás Budapest utcáit, ez pedig turisták hadát hozhatja ide. A Koreai Kulturális Központ pedig szokásához híven színes programsorozattal várja idén is az érdeklődőket: szeptemberben jön például a National Orchestra of Korea, Miskolcon szintén szeptemberben nemzetközi filmfesztivál várja az érdeklődőket, októberben pedig természetesen ismét megrendezésre kerül a Koreai Filmhét, immár 16. alkalommal, Budapest mellett Debrecenben is. De ha ki kéne emelnem egyvalamit, amit rendkívül sajnálok, hogy el kell mulasztanom, az az, hogy májusban Budapestre látogat a nemzetközi berkekben „az élő Liszt Ferencként” emlegetett Yunchan Lim zongorista, akinek technikája a világ legnagyobb szaktekintélyeit is lenyűgözte. 

Borítókép: Park Chul-min, a Koreai Köztársaság távozó budapesti nagykövete (Fotó: Kurucz Árpád)