Park Chul-min: A gazdaság és a kultúra is összeköt minket

– Sosem voltak olyan jók a kétoldalú kapcsolatok Magyarország és Dél-Korea között, mint most, és ezt nemcsak az elmúlt két évben közösen elért eredmények, de reményeim szerint a közeljövőben megsűrűsödő magas rangú kétoldalú politikai találkozók is igazolni fogják – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Park Chul-min, a Koreai Köztársaság távozó budapesti nagykövete. A neves diplomatát a két ország közötti kapcsolatok közelmúltban bekövetkezett – villámgyors – fejlődésének állomásai mellett arról is kérdeztük, hogy milyen programokat és világsztárokat várhatnak idén a koreai kultúra magyarországi rajongói.

2021.05.20. Budapest Chulmin Park korai nagykövet Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

– Miért nem sikerült nekik?

– Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, mikor Szöul figyelmét felkeltette a közép-európai régió, nem Magyarországra tekintettek a legnagyobb súlyú versenyzőként. Ennek persze nem politikai, sokkal inkább földrajzi, illetve demográfiai okai voltak, hiszen Lengyelország területének és népességének nagyságát tekintve is meghaladja Csehországét, Szlovákiáét és Magyarországét. Ezek a szempontok márpedig éppen elegendők ahhoz, hogy a koreai cégek a régióban Lengyelországot tartsák a legfontosabb partnernek. Amikor tehát 2020 és 2021 júliusa között Lengyelország volt a visegrádi országok soros elnöke, nagyon szerettek volna egy V4–Dél-Korea csúcsot. Minden követ megmozgattak az ügyben, de hiába. Aztán amikor én Budapestre jöttem nagykövetként, akkor már Magyarország volt a V4 soros elnöke. Ezt leginkább a csillagok szerencsés együttállásának tulajdonítom, noha korábban a szöuli külügyminisztériumban európai főosztályvezetőként tevékenykedtem és dolgoztam a Kék Házban, azaz az elnöki palotában is külügyi titkárként, tehát jól ismertem a Közép-Európával kapcsolatos szöuli gondolkodást. 

Mindenesetre amikor felvetettem egy budapesti V4–Dél-Korea csúcs lehetőségét, egyből igenlő választ kaptam.

– Ennek ennyire nagy a jelentősége?

– Természetesen, hiszen Mun Dzse In akkori elnök nem egyedül érkezett Budapestre: rengeteg befektető és üzletember is a magyar fővárosba látogatott az esemény apropóján, köztük sok multinacionális vállalat vezetője, így volt lehetőségük arra, hogy kialakítsanak egy összképet, személyes benyomást Magyarországról. A csúcstalálkozó eredményeként ráadásul Orbán Viktor miniszterelnök és Mun Dzse In nyilvánosan is kinyilvánította elköteleződését a gazdasági és az üzleti kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozóan. 

Ilyen szempontból tehát ez a 2021-es találkozó egyfajta szimbolikus mérföldkőnek is tekinthető, hiszen a folytatás melletti maximális elköteleződés mindkét fél részéről vitathatatlan. Ennek eredményeit egyébként látjuk is azóta, hiszen tovább mélyültek a kapcsolatok az elmúlt egy évben.

– Ha már a kapcsolatok elmélyülését említi, térjünk is vissza az elért eredményekhez.

– Igen, mindenképp említésre méltó az is, hogy tavaly október óta a Korean Airlines közvetlen járatokat üzemeltet Budapest és Szöul között. Ez ráadásul a két ország közötti turizmust is jelentősen fellendítheti. Nagykövetként különösen szerencsésnek tartom, hogy bár általánosságban az a tapasztalat, hogy amikor egy adott országba egyre több honfitársam látogat, gyakoribbak azok az esetek is, amikor valamiféle bűncselekmény áldozataivá válnak, szerencsére Magyarországon ilyenre eddig nem volt példa, hiszen a közbiztonság kiváló, európai viszonylatban is. Magyarország közbiztonság szempontjából nagyon jó.

– Közvetlen járat eddig is volt a két főváros között a LOT lengyel légitársaságnak köszönhetően. Van egyáltalán szükség további járatokra? 

Persze, de a Korean Airlines mégiscsak a mi nemzeti légitársaságunk, ami sok koreainak fontos szempont lehet az úti cél kiválasztásakor. Most tehát kevesebb mint 11 óra alatt eljuthatunk egyik országból a másikba, átszállás nélkül. Egyébként 2019-ben, tehát a világjárvány előtt, évente körülbelül 200 ezer koreai jött Magyarországra, és akkor még nem is volt közvetlen járat. 2018 ebből a szempontból csúcsév volt, de aztán a Hableány-katasztrófa miatt minimálisan csökkent a koreai turisták látogatási kedve, aztán pedig jött a koronavírus. Mindenesetre december óta a Korean Airlines már hetente háromszor indít közvetlen járatot a két főváros között; a lengyel LOT légitársasággal együtt számolva ez hetente öt közvetlen járatot jelent. Ráadásul nemrég beszéltem a Korean Airlines egyik munkatársával, aki azt mondta, idén decembertől már úgy kalkulálnak, hogy mindennap indítanak közvetlen járatot Budapest és Szöul között – ez heti tíz közvetlen járatot jelent. 

Elmondta azt is, a járvány után újraindított járatok foglaltsága jelenleg 60-70 százalék körül mozog, míg az októberben indított Budapest–Szöul járat foglaltsága már most 90 százalék. Ez rendkívüli eredmény! 

Nem meglepő tehát, hogy a Korean Airlines elégedett, hiszen a számok azt mutatják, ez egy nyereséges útvonal, közel a telt házhoz. Egy decemberi statisztika szerint egyébként a Budapestről Szöul felé tartó járatokon az utasok 25 százaléka magyar állampolgár. Arról nem is beszélve, hogy Szöulból Japánba, Kínába vagy Délkelet-Ázsiába is megnyílik az út a magyarok előtt, ahogy Budapestről is tovább utazhatnak más európai városokba a koreaiak. Fontos kapocs ez tehát a két ország között. Persze azt nehéz lenne meghatározni, milyen mértékű volt az én hozzájárulásom ennek megvalósulásában, hiszen számos szerencsés körülmény is közrejátszott, például a Magyarországon megvalósuló dél-koreai befektetések folyamatos növekedése…

– Ráadásul tavaly Dél-Korea ismét rekorder volt a magyarországi beruházások tekintetében.

– Így van, méghozzá az elmúlt négy évben immár harmadjára, hiszen 2019-ben és 2021-ben is Dél-Korea végzett az élen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – aki tavaly decemberben járt utoljára Szöulban – egy Facebook-bejegyzésében említette is, hogy 2014 óta harminckilenc dél-koreai elektromosautó-ipari beruházás jött létre több mint tízmilliárd eurónyi értékben. Az itt jelen lévő koreai vállalatok száma egyébként ma már a háromszázat is meghaladja. És ha már a számoknál tartunk: jelenleg a Koreai Köztársaság a kumulatív skálán a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon. 

A kapcsolatok elmélyülésének egyébként jó indikátora, milyen gyakran keresi fel Szijjártó Péter Szöult. 2016-ban látogatott a dél-koreai fővárosba először, 2019-től kezdve pedig minden évben megfordul hazámban. Abban bízom, idén legalább háromszor vendégül láthatjuk Szöulban.

– Három oka is lesz idén felkeresni a dél-koreai fővárost?

– Erre a kérdésre csak az idő múlása adhatja meg a megfelelő választ, de abban bízom, hogy igen. 

Reményeim szerint a közeljövőben meg fognak sűrűsödni a széles spektrumú üzleti delegációkat is magukban foglaló magas rangú politikai találkozók a két ország között. 

Szijjártó Pétert és a magyar kormány más tagjait is szívesen látjuk. De hogy érzékeltessem, milyen szoros a kétoldalú viszony a két ország között, muszáj megemlítenem, hogy a Koreai Köztársaság harcba száll a 2030-as világkiállítás szervezési jogáért. Ez jelenleg óriási prioritást élvez a szöuli közigazgatásban, Magyarország pedig kifejezte támogatását az ügyben. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, minden oka megvan rá, hogy támogassa Dél-Koreát, hiszen a két ország nagyon szoros kapcsolatokat ápol. Egyébként ezt is fontos sikerként könyvelem el.

– Ilyen „házi feladat” volt a tavaly májusban először megrendezett budapesti Korea-nap is? 

– Jó, hogy szóba hozta, ugyanis mind közül ezt tekintem a legjelentősebb eredményemnek. Tavaly több mint tízezer érdeklődő vett részt a rendezvényen. Ha maradhatnék Budapesten nagykövetként, idén már ötvenezer résztvevőről álmodnék, de ennek megvalósítása – sajnos – már a jövő héten érkező utódomra marad. Azt viszont elárulhatom, hogy nagyon szeretném, ha a tavalyi esemény hagyománnyá válna. Szeretném, ha a Korea-nap egy olyan rendezvény lenne, amit mindenki vár – nemcsak a koreaiak, de a magyarok és az itt élő külföldiek is. Ennek megvalósulása azonban nem lenne lehetséges a Koreai Kulturális központ, a Magyarországon működő több mint háromszáz koreai cég és a húsz budapesti koreai étterem nélkül.

– Milyen programokat várhatnak idén a koreai kultúra magyarországi rajongói?

– Nagy örömmel jelentem be, hogy idén Magyarországon fog forgatni Dél-Korea egyik legnépszerűbb szappanopera-színésze, Szong Dzsunggi, a Netflix nagy sikerű, Reborn Rich című sorozatának főszereplője. 

A színész több hónapon át Magyarországon lesz, ami egy nagyszerű lehetőség, hiszen ő nemcsak Koreában, de egész Ázsiában rendkívül népszerű. Úgy vélem, a film bemutatása egy újabb ugródeszka lesz Magyarország számára a koreai, illetve ázsiai közönség felé, hiszen a film által milliók láthatják majd a csodás Budapest utcáit, ez pedig turisták hadát hozhatja ide. A Koreai Kulturális Központ pedig szokásához híven színes programsorozattal várja idén is az érdeklődőket: szeptemberben jön például a National Orchestra of Korea, Miskolcon szintén szeptemberben nemzetközi filmfesztivál várja az érdeklődőket, októberben pedig természetesen ismét megrendezésre kerül a Koreai Filmhét, immár 16. alkalommal, Budapest mellett Debrecenben is. De ha ki kéne emelnem egyvalamit, amit rendkívül sajnálok, hogy el kell mulasztanom, az az, hogy májusban Budapestre látogat a nemzetközi berkekben „az élő Liszt Ferencként” emlegetett Yunchan Lim zongorista, akinek technikája a világ legnagyobb szaktekintélyeit is lenyűgözte. 

Borítókép: Park Chul-min, a Koreai Köztársaság távozó budapesti nagykövete (Fotó: Kurucz Árpád)