Ukrajna a dezinformáció ellen
2023-ra számos alkalommal előfordult egy államközi konfliktus során – legyen az katonai vagy politikai –, hogy legalább az egyik fél az információs hadviselés megoldásait használva próbált előnyt szerezni. Hamis hírek, dezinformáció, lejáratás; ezek ma már a közvélemény előtt is ismert fogalmak. Az ukrán vezetés korán felismerte, hogy komoly fenyegetést jelent az orosz információs hadviselés. A Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai hetilap felidézi, hogy Volodimir Zelenszkij kormánya már 2019-ben elkezdte összeállítani Ukrajna új médiatörvényét, amelyet december végén írtak alá.
Ukrajna új médiatörvénye: a kétélű fegyver
Az intézkedés leginkább ellentmondásos eleme az a lehetőség, amely szerint az ukrán médiaszabályozásért felelős hatóság bármely internetes sajtótermék elérését meggátolhatja, amely nem regisztrálta magát nála. Ezzel egyrészt valóban képessé válik az ukrán kormány az orosz tartalmak teljes kontrolljára – ezt erősítendő a médiafelügyeleti tanács az elnöki hivatalnak arra tett javaslatot, hogy erőszakra buzdítás és hangulatkeltés miatt minősítse terrorista szervezetté az RTR Planeta, illetve a Rossiya24 nevű orosz televízióadókat. Másrészt a törvény azt is kimondja, hogy a blokkoláshoz nem szükséges bírói végzés vagy ítélet, a médiafelügyeleti tanács maga döntheti el, végrehajtja-e a korlátozást. Ez az egyoldalúság viszont sokak szerint lehetőséget ad cenzúra gyakorlására, így a szólásszabadság korlátozására.
Ukrán médiafelügyelet és szabályozás a szólásszabadság ellen?
Nemzetközi, illetve ukrán érdekvédelmi szervezetek, de még az ukrán kormány alatt működő jogi szolgálat is komoly kritikával illette a szabályozást. Az Újságírók Európai Szövetsége (European Federation of Journalists, EFJ) már 2022 nyarán szerette volna elérni a törvénytervezet visszavonását, mivel álláspontja szerint az ellentétes az európai értékekkel, és a tény, hogy a médiafelügyeleti tanácsot „teljes mértékben a kormány irányítja, a legborzalmasabb tekintélyelvű rezsimeket idézi”. Az ukrán nemzeti újságírószövetség a törvénytervezetet egyenesen „a független Ukrajna történelmének legnagyobb, szólásszabadság elleni fenyegetéseként” értékeli. Az ukrán parlament jogi szerve szerint is problémát jelent, hogy a tervezet kapcsán nem vizsgálták meg eléggé a döntéshozók, hogy az abban foglalt kompetenciák vezethetnek-e cenzúrához. Az ukrán kormány hivatalos indoklása szerint a szabályozásra az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges jogharmonizáció miatt volt szükség.
Nem ez az első kétélű fegyver, amit az ukrán kormány saját maga kezébe adott. A közelmúltban elfogadott kisebbségi törvényt is valójában visszalépésnek, és az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak de facto korlátozásának látják, illetve az ukrán gyógyszeripari szabályozás is felvet erkölcsi aggályokat.
Elvárások helyett feltétlen támogatás. Ukrajna európai uniós csatlakozásához hét olyan területet határozott meg az Európai Bizottság, amelyben az országnak reformokat kell végrehajtania. Az igazságügyi területet érintő kérdéskörök – például az alkotmánybíróság megújítása – mellett az audiovizuális terület szabályozása, kisebbségi kérdések, pénzmosás, oligarchák és korrupció elleni küzdelem szerepeltek elvárásként. Az Európai Bizottság szerint ezen területek reformja elengedhetetlen a tagjelölti státus megtartásához. A listát 2022. június 17-én hozták nyilvánosságra. Az Európai Parlament június 23-án határozatot fogadott el, melyben felhívta az európai intézményeket a tagjelölti státus megadására, amelyet az Európai Tanács még aznap meg is szavazott.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszél az Ukrajna háború utáni újjáépítéséről rendezett konferencián Berlinben 2022. október 25-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
