A hit Isten ajándéka
– Mindenki azt a vallást gyakorolja, amely felfogásával megegyezik, hiszen a hit Isten ajándéka. Ezen igazság 455. évfordulóját ünnepeljük ma – fogalmazott pénteken, a vallásszabadság ünnepén Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója a tordai unitárius templomban.
Az istentisztelettel és azt követően a Vallásszabadság emlékművénél történt koszorúzással arról emlékeztek meg Tordán, hogy 1568. január 6–13. között itt fogadta el az erdélyi országgyűlés azt a törvényt, amely a világon először kimondta a lelkiismeret és a vallás szabadságát, elismerve ezzel a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás egyenjogúságát. A határozat egyben az unitárius egyház megalakulásához vezetett.
Gyermekként legendának gondoltam, de ma meggyőződéssel mondom, hogy magyarságunk, kereszténységünk, sőt emberi gondolkodástörténetünk kiemelkedő mozzanata az 1568-as vallásszabadsági törvény
– hangsúlyozta Lőrinczi Lajos a prédikációjában. – Mégpedig azért, mert a törvény arra a jézusi igazságra alapult, amit Dávid Ferenc egyházalapító püspökünk így ismert el és fogalmazott meg: nincs nagyobb esztelenség és lehetetlenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet és a lelket, aki felett egyedül csak a teremtője bír – tette hozzá. Ahogyan lapunk is megírta: a vallásszabadságról szóló törvény előkészítésében fontos szerepe volt Dávid Ferencnek, a kor protestáns püspökének.
A lelkész elmondta, hogy akik ezt a törvényt előkészítették, elfogadták és elfogadtatták, a művelt Európában dúló háborúk, politikai és teológiai békétlenség közepette Erdélyben a megbékélést keresték.
Január 13-án Tordára térünk vissza
– Engedjük, hogy megelevenedjen újra bennünk az a büszkeség, hogy mi, mai ünneplők azoknak az ősöknek az utódai vagyunk, akik Dávid Ferenc tanítása nyomán Jézus tiszta tanítását keresték, és azzal Isten dicsőségét, az ember felemelkedését kívánták szolgálni – folytatta Lőrinczi Lajos. Úgy fogalmazott, hogy az ünnep az önmagunkhoz való visszatérés lehetősége: karácsonykor visszatérünk a bölcsőhöz, húsvétkor a nyitott sírhoz, január 13-án pedig Tordára térünk vissza.
Az unitárius lelkész arról is beszélt, Isten elleni támadás, ha egyik ember a másiknak lelkét, hitét kényszeríteni próbálja, ahogyan tették évszázadokon keresztül, amikor megmondták, ki mit higgyen. Hozzáfűzte: ennek kívánt véget vetni az 1568-as törvény, amely azt szorgalmazza, hogy mindenki azt a vallást gyakorolja, amely boldogítja a lelkét, a szellemét, illetve olyan prédikátort hallgasson, amilyen neki jól esik, aki segíti Isten keresésében. A határozat a korabeli Európában ugyanis példátlan módon tette lehetővé a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást.
Mert nem egy út vezet Istenhez, hanem számtalan
– hangsúlyozta Lőrinczi Lajos.
Arról is beszélt ugyanakkor, hogy sok esetben mellőzték ezt a törvényt, és végül Dávid Ferencnek Déva börtönében kellett meghalnia. A lelkész megemlítette, hogy ma a fejlett világ törvényei teljes vallásszabadságról beszélnek, a valóság azonban más, emberek százezreit üldözik, alázzák meg, végzik ki a vallásuk miatt, és sokszor még családon belül is lenézik az embereket a hitük miatt.
Az emberiség ma sem nőtt fel teljesen oda, ahol 455 évvel ezelőtt Erdély Tordája volt
– jelentette ki Lőrinczi Lajos. Hozzátette: hiába az ünnepek felemelő Tordája, ha a hétköznapokban a megaláztatások kalitkába záró Déváját éljük.
– Értelmetlen volt tehát 1568? Természetesen a válaszom: nem. A szabadság magját akkor kiérlelték és itt, Tordán elvetették – fogalmazott a prédikációban a lelkész.
Mindannyiunk ünnepe ez a nap
Az istentiszteleten beszédet mondott Józsa István Lajos, a Tordai Unitárius Egyházközség lelkipásztora, aki hangsúlyozta, minden év január 13-a egy nagy családi találkozó, amikor számba vehető, kik maradtak még, akiknek fontos a hittestvéri szeretet.
Milyen ereje van annak, hogy 2023-ban Tordán magyarul beszélhetünk és magyar keresztényként lehetünk jelen
– jelentette ki Grezsa Csaba kolozsvári magyar főkonzul is az istentiszteleten. Hozzáfűzte, az egyházaknak kiemelt szerepe van abban, hogy a közösség meg tudta őrizni hídfőállásait.
– Mindannyiunk ünnepe ez a mai nap, felekezeti hovatartozástól függetlenül – emelte ki ezután beszédében Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Elmondta,
január 13. nemcsak az unitáriusok ünnepe azóta, hogy 2018-ban a magyar Országgyűlés a vallásszabadság törvényét a nemzet kiemelkedő értékének és az egész nemzet számára a vallásszabadság napjává nyilvánította.
A tordai megemlékezést követően 18 órakor Kolozsváron tart istentiszteletet a Magyar Unitárius Egyház, hogy a 455 évvel ezelőtt megtartott erdélyi országgyűlés napja előtt tisztelegjen. Az eseményt az egyház élőben közvetíti a Facebook-oldalán.
