A két halálos áldozattal járó, legutóbbi késes támadás után felszínre tört az a vita Németországban, hogy szigorúbb kitoloncolási szabályokra van szükség. Múlt héten a Kiel és Hamburg között közlekedő regionális vonaton egy 33 éves palesztin férfi rontott rá az utasokra, amikor a szerelvény beérkezett a brokstedti vasútállomására. A támadásban egy 17 éves lány és egy 19 éves fiú vesztette életét, többen pedig megsebesültek.
Hogy lehet, hogy ez a tettes még mindig az országban volt?
– értetlenkedett Nancy Faeser belügyminiszter, miután ellátogatott a gyilkosság helyszínére.
A német médiában Ibrahim A. néven emlegetett gyanúsítottról kiderült, hogy már többször is elítélték.
Eddigi bűncselekményei közé tartozott a testi sértés, a bolti lopás, a rongálás és a szexuális zaklatás. Éppen a halálos kimenetelű támadása előtt pár nappal engedték ki egy hamburgi börtönből, ahol egy évet ült előzetes letartóztatásban.
Jogos tehát a kérdés, hogy miért nem toloncolták ki eddig a büntetett előéletű személyt. Németország szabályai szerint ugyanis azokat a külföldi személyeket telepíthetik vissza a származási országukba, akik bűncselekményt követtek el, akikről kiderül, hogy valamely terrorszervezettel állnak kapcsolatban, illetve akik jogtalanul tartózkodnak az országban menedékkérelmük elutasítása után.
Tavaly év végi adatok szerint összesen 304 308 külföldi embernek kell elhagynia Németországot. Ehhez képest 2022-ben mindössze 12 945 embert toloncoltak ki az országból. A pandémia előtt, 2019-ben ez a szám mintegy 22 ezer volt.
A szociáldemokrata vezetésű kormánykoalíció zászlajára tűzte, hogy felgyorsítja a bűnözők és a potenciális terroristák kiutasítását az országból, ám a bevándorlás elősegítésére nagyobb hangsúlyt fektettek egy éves kormányzásuk alatt.
A beharangozott »kiutasítási offenzíva« már csak egy szomorú vicc
– vélte Andrea Lindholz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa azzal kapcsolatban, hogy a kormány ígéreteit semmilyen intézkedés nem követte.
A sikeres kitoloncolási művelet jelenleg több akadályba is ütközik.
A többi között a bevándorlók ügyvédjeik segítségével megtámadhatják a hazatelepítésről szóló végzést, aminek következtében hosszadalmas jogi procedúra kezdődik. Ezenfelül a kiutasított személyeket nem küldhetik vissza hazájukba, ha ott háború vagy üldöztetés miatt életveszélyben lennének. Gyakran pedig az is hátráltatja a folyamatot, hogy az illetőnél nincsenek személyazonosításra szolgáló dokumentumok, a hatóságoknak viszont meg kell győződniük róla, hogy a megfelelő személyt küldik vissza származási országába.
