– Reggel 5 óra körül óriási robajra ébredtünk. Az egész családdal az asztal alá bújtunk, majd amint tudtunk, elmenekültünk a lakásból, és az autónkban húztuk meg magunkat. Sajnos az időjárás is elég mostoha, napok óta esik az eső és a hó – érte utol lapunk a török–szír határ közelében fekvő Sanliurfában Hanife Surt. Beszámolóik szerint a majd négyszázezres város újabb építésű negyedei nagyobb károk nélkül megúszták a földmozgást, a régebbi házak közül viszont sok összeomlott, több tucat halott lehet.
Ráadásul a mentést is nehezíti a a folyamatos esőzés, amelyhez meglehetős hideg, 5 Celsius-fok körüli hőmérséklet társul.
– Később visszatértünk a lakásba takarókért és ruhákért, de éppen akkor jöttek az újabb utórengések – folytatta.
– Mindenki nagyon megrémült. Találkoztunk olyannal, aki mezítláb vagy trikóban szaladt az utcára. A reggeli káosz után délutánra kissé csillapodott a helyzet; menedékeket nyitottak, meleg ételt és italt osztanak, az éttermek is ingyen étkeztetik a rászorulókat
– számolt be az általános hangulatról. Sokan megpróbáltak biztonságosabb területeket keresni, így aztán kígyózó sorok alakultak ki a benzinkutaknál, de az utak egy részét is lezárták a károk miatt.
Egy másik sanliurfai lakos arról mesélt lapunknak, hogy testvérének lakóháza is összeomlott. Így is szerencsésnek mondhatják magukat, az első rengések után a hatemeletes épületet azonnal kiürítették, így már senki nem tartózkodott bent. – Senki nem halt meg, de mindenük odaveszett – panaszolta.
Sanliurfát egyébként szokás a civilizációk és vallások bölcsőjeként is emlegetni, a várost a próféták városának is nevezik, mert környékén több vallási és történelmi emlékhely is található.
A hagyomány szerint a zsidó, keresztény és iszlám vallásban is tisztelt Ábrahám is itt nőtt fel, a mai sanliurfai vár magasából vetették le a tűzbe, amit azonban Isten vízzé, a farönköket halakká változtatta. Erre emlékezve, ezen a helyen, ahol több mint négyezer évvel ezelőtt a tűz lobogott, ma a Balikli Göl, azaz a Halastó hullámzik, partján az 1211-ben épült Halil-ur-Rahman mecsettel.
Nem messze a török–szír határtól magasodik a Göbekli Tepe, azaz a Pocakos domb is, az egyik legrégebbi építmény, amit a kőkorszakban, körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt (tehát jó hét évezreddel a Kheopsz-piramis előtt) emelhettek. A híradások arról egyelőre nem szólnak, hogy ezekben keletkezett-e kár.
Borítókép: Holttestet emelnek ki egy összeomlott épület romjai közül a délkelet-törökországi Diyarbakir nagyvárosban 2023. február 6-án, miután hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét (Fotó: MTI/EPA/Deniz Tekin)
