Az Európai Parlament mint no-go zóna
A brüsszeli korrupciós botrány következtében betekintést követel az Európai Parlament (EP) munkájába az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Az Európai Unió ügynökségének teljes hozzáférése van több ezer uniós tisztségviselő munkájához, beleértve az Európai Bizottság elnökét is, Ursula von der Leyent. Esetükben még a bűncselekményre utaló bizonyítékokat is átadhatják más hatóságoknak.
Ezzel szemben a parlamentnek csak a küszöbéig juthat el a csalás- és korrupcióellenes ügynökség, az uniós törvényhozó testület szabályai alapján ugyanis az OLAF nem mehet be az EP-képviselők irodájába, és nem nézhet bele az munkaeszközként használt laptopjaikba sem.
Még a bizottsági elnök irodájához és az informatikai részleghez is hozzáférünk, de a képviselőkhöz nem
– mondta el a Politico brüsszeli hírportálnak Ville Itala, az OLAF vezetője.
Hozzátette, már több alkalommal beszéltek erről a parlamenttel, de a válasz mindig csak az, hogy a képviselők mentelmi joga előnyt élvez az OLAF-fal szemben.
„A mentelmi jog nem egy képviselő személyes kiváltsága, hanem garancia arra, hogy az EP tagjai szabadon gyakorolhatják mandátumukat, és nem tehetik ki őket önkényes politikai üldöztetésnek” – írta meg a parlament sajtószolgálata közleményében.
Ville Itala, aki korábban maga is EP-képviselő volt az Európai Néppárt (EPP) színeiben, nem ért egyet azzal, hogy az Európai Parlament egy no-go zóna, vagyis tiltott terület az OLAF számára.
A finn főigazgató úgy gondolja, valóban fontos, hogy a testület politikusai mentességet élvezzenek a bűnügyi nyomozások alól, ám ez nem kellene, hogy más, adminisztratív eljárások alól is felmentse őket.
Az OLAF munkáját ráadásul kevés esetben korlátozzák, ezek közé tartozik az uniós bíróságok bíráinak vagy az Európai Központi Banknak a tevékenysége. A korlátozott hozzáférés ellenére az OLAF adatai szerint 2017 és 2021 között az uniós intézményeken belüli vizsgálatainak nagyjából egyharmada (151-ből 55 esetben) a parlamentet érintette. Ebből az 55 esetből az OLAF 38 alkalommal tett ajánlásokat, amelyek a fegyelmi vagy bírósági intézkedésekre irányuló kérésektől a helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére irányuló kérelmekig terjedtek. Ville Itala úgy gondolja, a brüsszeli korrupciós ügy a megfelelő alkalom arra, hogy az EP felülbírálja eddigi kapcsolatát a csalás elleni ügynökséggel.
