A brüsszeli korrupciós botrány tavaly decemberi kirobbanása óta sietős lett az Európai Parlament (EP) képviselőinek elfelejtett ajándékaik bejelentése − derült ki a Transparency International EU tanulmányából. A brüsszeli civil szervezet szerint az elmúlt években legalább 53 EP-képviselő sértette meg az unió magatartási kódexét azzal, hogy késve, vagy egyáltalán nem számolt be harmadik fél által finanszírozott külföldi útjairól.
Az EP-képviselők magatartás kódexébe 2013-ban került bele az a szabály, miszerint a politikusoknak kötelező beszámolniuk valamely harmadik fél által finanszírozott utazásaikról. Ezt az út végétől számítva legkésőbb az elkövetkező hónap utosó napjáig meg kell tenniük a képviselőknek, ugyanakkor nem ritka, hogy hónapokat, akár éveket is késnek vele.
A Transparency International EU adatai alapján az elmúlt 3,5 évben összesen 321 beszámolót adtak le az európai politikusok, ennek 32 százalékát (103 darab) az EP korábbi alelnöke, Eva Kaili nevével fémjelzett korrupciós botrány tavaly decemberi kirobbanását követően. A nyilatkozatok 67 százalékát késve nyújtották be.
Az is beszédes, hogy mely pártcsalád tagjai azok, akik a legtöbb esetben rendszeresen késtek a beszámolók leadásával.
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének politikusai által benyújtott bevallások mintegy 67 százaléka túllépte a megengedett időkeretet, ezzel messze ők állnak az első helyen.
Ezt több indokkal lehet magyarázni − írja a civil szervezet −, ezek közül a legvalószínűbb pedig az, hogy a beszámolók minél gyorsabb pótlásával próbálják helyreállítani a korrupciós botrány miatt elképesztő mértékben sérült hitelességüket és feddhetetlenségüket.
A legtöbbet, mintegy 1254 napot az Újítsuk meg Európát pártcsalád német politikusa, Svenja Hanh késett, a nyilatkozataikat sietve leadó képviselők között pedig több esetben találkozhatunk a korrupciós botrányban is érintett nevekkel. Ilyen például Alessandra Moretti szocialista politikus, aki több mint ezer nap késéssel jelentette katari útját, vagy éppen Maria Arena, az EP emberi jogi albizottságának korábbi vezetője. A gyanú szerint mindketten együttműködtek Antonio Panzerivel és több esetben szavaztak Katar érdekei szerint a parlamentben.
Ezen a listán szerepel még Cristian-Silviu Busoi, valamint Jose Ramon Bauza Diaz is, akik az Európai Unió és Katar baráti társaságának elnöki pozícióját töltötték be az elmúlt években. A korrupciós botrány kirobbanását követően mindkettejüket megkereste az EUobserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportál, mindketten tagadták, hogy lett volna harmadik fél által finanszírozott útjuk vagy fogadtak el pénzt vagy más juttatásokat harmadik fél érdekeinek képviseletéért.
Nyilatkozatuk azonban ennek ellenkezőjéről árulkodik, ráadásul Busoi éppen Katarba repült 2020 februárjában − azaz több mint ezer nappal azelőtt, hogy erről tájékoztatta volna a megfelelő szerveket.
Borítókép: az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén 2023. január 3-án (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
