Anglia történetének legnagyobb egészségügyi sztrájkja kezdődött hétfőn, miután a legnagyobb, RCN nevű mentő és ápolói szakszervezet tagjainak jelentős része nem vette fel a munkát. Az RCN-hez tartozik az NHS teljes ápolói állományának mintegy kétharmada. A konfliktus forrása a bérek rendezetlensége, ami az alulfizetett ápolói állomány jelentős csökkenését eredményezte. Csak az elmúlt évben 25 ezer ápoló hagyta el a szakmát, ami miatt az ellátás válságos. Ez az oka a hosszú várólistáknak is.
Ápolósztrájk: csak Angliában rendezetlen a helyzet
Az Egyesült Királyság többi területén valamivel biztatóbb a helyzet: a Walesben működő szakszervezetek esetében már folyamatban vannak a tárgyalások az NHS-dolgozók béremeléséről, míg Skóciában elhalasztották a munkabeszüntetést, mert ígéretet kaptak a tárgyalások megkezdésére.
Angliában ugyanakkor hétfőtől kezdődően több szakszervezet tagjai – ápolók mellett mentők, de még fizioterapeuták is – sztrájkba kezdtek, ami jelentős hatással van az ellátásra.
A vészhelyzeti ellátás – tehát a konkrét életveszélyt jelentő esetek – továbbra is biztosított a BBC szerint, ugyanakkor egyéb, kevésbé lényeges eseteket nem azonnal fognak ellátni. Ideértve a spontán beindult szüléseket, amelyek a sztrájk alatt „nem élveznek elsőbbséget”.
A miniszterelnök véget vethetne az ápolósztrájknak
Az RCN és a többi szakszervezet vezetése még vasárnap is próbált nyomást gyakorolni Rishi Sunak miniszterelnökre. „Nem is lehetne egyszerűbb módja annak, hogy megmutassa, hogy kormánya a jó, keményen dolgozó adófizetők pártján áll, mint az, ha az ápolóknak megadná, amit követelnek” – írta közleményében Pat Cullen, az RCN szakszervezet főtitkára. Hétfő délutánra a helyzet odáig fajult, hogy a walesi egészségügyi miniszter felhívta a brit kormány figyelmét arra:
meg kell érteni, hogy ahhoz, hogy [a brit kormány] bármilyen ügyben egyezségre tudjon jutni, le kell ülnie az érintettekkel, beszélnie kell, és meg is kell hallgatnia őket. Ezek közül egyiket sem teszik, és bátorítanám őket arra, hogy ezen változtassanak
– zárta szavait Eluned Morgan.
A kormány szűkös erőforrásokra hivatkozva elodázná a fizetésemelést
A brit kormány részéről ugyanakkor Steve Barclay egészségügyi miniszter egyrészt kizárta a visszamenőleges béremelés lehetőségét – arra csak a 2023–2024-es költségvetési évben lesz lehetőség. Másrészt hangsúlyozta, hogy jelenleg egy független vizsgálóbizottság előtt áll az ügy, amely „bizonyítékokat gyűjt” és konstruktív tárgyalásokat folytat a szakszervezetek képviselőivel. A sztrájkolók egyik legnagyobb sérelme az, hogy a kormány egyszerűen nem hajlandó tárgyalásokat folytatni. Rishi Sunak miniszterelnök múlt vasárnapi interjújában sem utalt arra, hogy egyhamar béremelés következne: hangsúlyozta, hogy „szeretne az ápolóknak óriási fizetésemelést adni”, de a rendelkezésre álló szűkös forrásokat inkább egészségügyi eszközök beszerzésére költik. A BBC összesítése szerint egy pályakezdő ápoló éves fizetése 30 ezer font (mintegy 13,1 millió forint).
Az NHS közleményben tudatta, hogy a brit hadsereggel együttműködve próbálják kezelni a helyzetet, ugyanakkor ezt néhányan „irányítószám-lottónak” nevezik, mivel a hadseregnek nincs olyan telephelyhálózata, mint a mentőszolgálatnak.
Munkaerőhiány, kiégés, elvándorlás, kabaré. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó NHS-dolgozó arról számolt be, hogy a munkaerőhiány olyan mértékű, hogy a szabályzatokban megállapított ellátáshoz szükséges minimális létszámot sok kórházi – döntően sebészeti-belgyógyászati – osztály nem tudja kiállítani. Emiatt extra terhelés alatt kell a meglévő orvosoknak és ápolóknak dolgozniuk, ami a kiégés és gyakori megbetegedések miatt csak fokozza a kieséseket, és a sokak által választott pályaelhagyás révén is a munkaerőhiányt. Ezen a kórházak munkaszervező ügynökségeken keresztül próbálnak segíteni, ami sokszor az alap NHS-bér három-négyszeresének felajánlásával sikerül csak. Ameddig a munkaerők száma nem nő, addig a várólisták sem apadnak, és az ellátás minősége sem javul. A kormány ígéreteivel kapcsolatban forrásunk megjegyezte, hogy 2010 óta csak elvonást tapasztalt. „Ameddig három százalék béremelést hagynak jóvá, amikor az infláció tíz százalék, addig a kormány részéről minden csak mellébeszélés” – fogalmazott az egészségügyi dolgozó.
Borítókép: Sztrájkoló egészségügyi dolgozók béremelést követelnek Londonban 2023. február 6-án. A nagyszabású munkabeszüntetést a Royal College of Nursing brit nővérszakszervezet és a GMB szakszervezeti szövetség felhívására tartják (Fotó: MTI/EPA/Isabel Infantes)
