Aggódnak a romániai euroszkepticizmus miatt

A leendő román miniszterelnök szeretné, ha a gazdasági patriotizmus nagyobb hangsúlyt kapna a kormányprogramban.

Bukarest, 2022. december 9. Ausztria bukaresti nagykövetsége elõtt román tüntetõk 2022. december 9-én, miután Ausztria nem járult hozzá Románia csatlakozásához az Európai Unió schengeni övezetéhez. MTI/EPA/Robert Ghement Fotó: Robert Ghement

Aggasztónak nevezte Klaus Johannis román államfő az Európai Unió iránti bizalom romániai csökkenését. Az utóbbi hetekben két felmérés adatai is azt jelezték, hogy a korábbinál lényegesen kevesebben bíznak az unióban. Az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel tartott hétfői közös bukaresti sajtótájékoztatón a román államfő a szélesebb schengeni bővítés elmaradását és az ukrajnai háború következményeit okolta a hangulatváltozás miatt. Mint fogalmazott, „a románok gyorsabb, konkrétabb és átfogóbb megoldásokat vártak”.

Az Agerpres hírügynökség által idézett Johannis beszélt arról is, hogy a schengeni csatlakozás jóváhagyásának időpontja továbbra is ismeretlen, nincs konkrét ígéret sem júniusi, sem októberi dátumra. „Schengen az EU egyik jelképe, az európai polgárok szabad mozgásáról szól. A december 8-i elutasító szavazás az Európai Unió és az európai polgárok szabad mozgásra irányuló törekvéseinek arculcsapását jelentette. Ezt a kérdést inkább előbb, mint utóbb meg kell oldani, ha azt akarjuk, hogy polgáraink továbbra is azt higgyék, hogy az Európai Unió nemcsak az egységes piac, hanem a szabad mozgás térsége is” – fogalmazott Johannis.

Közben Marcel Ciolacu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke, aki május végén a tervek szerint átveszi a miniszterelnöki pozíciót Nicolae Ciucától, egy televíziós interjúban azt mondta, zajlik a koalíciós vezetők körében az egyeztetés az új kormányprogramról, és ő szeretné, hogy a gazdasági patriotizmus nagyobb hangsúlyt kapjon benne.

Egy friss felmérés szerint a romániaiak többsége (53 százaléka) úgy értékeli, az Európai Unió kevesebb jogot biztosít Romániának, mint amennyi kötelezettséget előír számára.

A román uniós tagság előnyeit firtató kérdésre a megkérdezettek 56 százaléka értett egyet azzal, hogy a tagságból „csak egyeseknek származott előnyük, a lakosság többségének nem”. A válaszadók közel fele (46 százalék) úgy véli, az EU-nál kevesebb hatalom kell összpontosuljon, mint a nemzetállami kormányoknál. Egy korábbi, az Eurobarométer által végzett felmérés számai szerint ugyancsak 46 százalékot tesz ki azok aránya, akik még mindig jó dolognak tartják Románia uniós tagságát, míg az európai átlag ebben a tekintetben 62 százalékos.

Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője szerint a közép-kelet-európai államok második csatlakozási hullámába került Romániában a 2004-es elutasítottsági érzés, a vágyott „édenkerti almától” való megfosztottság benyomása olyan várakozásokkal ruházta fel az Európai Uniót, amelyek utólag irreálisnak bizonyultak. Mint mondta, a kényszerű „ébredés” a koronavírus-járvány EU-s intézményrendszer általi kezelése, illetve Románia schengeni csatlakozásának kudarca volt, miután a romániai belpolitikai szereplők feleslegesen magas szintre emelték a várakozásokat.

Borítókép: Ausztria bukaresti nagykövetsége előtt román tüntetők 2022. december 9-én, miután Ausztria nem járult hozzá Románia csatlakozásához az Európai Unió schengeni övezetéhez (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)