– Mi vezetett idáig?
– Bulgáriáról elmondható, hogy az elmúlt két évben a 2013–14-es ukrajnai eseményekhez hasonló puccsot hajtottak végre, ami azért volt sikeres, mert az 1990-es évektől megengedtük, hogy megerősödjenek az Egyesült Államokból, részben Soros György amerikai üzletember és a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott civil szervezetek. A legnagyobb probléma az, hogy Sorosék beavatkoztak a bolgár igazságszolgáltatás működésébe azzal a céllal, hogy leváltsák a főügyészt, s progresszív főügyészt rakjanak a helyére. Ugyanezt teszik mindenhol a világon: a Soros által támogatott manhattani főügyész most Donald Trump volt amerikai elnököt akarja letartóztatni, a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyészség volt vezetője, Laura Codruta Kövesi pedig tevékenységével beleavatkozott Románia belpolitikájába.
Annyira megerősödtek ezek a civil szervezetek, hogy az interneten egy-két óra alatt öt-hatezer embert tudnak kivinni az utcára, és azt az érzetet kelteni, hogy a bolgár társadalom fellázadt, noha szó sincs erről.
Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta pedig még erőteljesebb nyomást gyakorolnak Bulgáriára. Nyilvánvaló, hogy Bojko Boriszovot nem akarták miniszterelnöknek: hiába nyerte meg a legutóbbi választásokat, nem tudott kivel koalícióra lépni. Felmerül a kérdés, hogy miért nem szeretik, amikor abszolút lojális az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Az a helyzet, hogy nem tudják megbocsátani neki, hogy beengedte az orosz gázt szállító Török Áramlatot Bulgáriába, nem engedélyezte a Fekete-tenger militarizálását, amerikai hadihajók megjelenését, a bolgár alkotmánybíróság elutasította a genderideológiát erőltető isztambuli egyezményt, végezetül pedig – Magyarországhoz hasonlóan – Bulgária nem csatlakozott az ENSZ migrációs paktumához, amely kimondja, hogy a migráció emberi jog. Mindemellett az sem tetszett az amerikaiaknak, hogy Boriszov létrehozta az úgynevezett várnai négyeket Bulgária, Görögország, Románia és Szerbia részvételével, melynek az volt a célja, hogy erősítse a balkáni keresztény országok gazdasági együttműködését. Az amerikai felfogás szerint Szerbia az oroszok trójai falova. A szóban forgó civil szervezetek, amelyek nem tudnak részt venni a választásokon, fantompártokat hoztak létre az elmúlt években, és amíg hatalmon voltak, Kiril Petkov akkori miniszterelnök személyes utasítására vették őrizetbe, és tartották 24 óráig rendőri fogságban Bojko Boriszovot, mindenféle bizonyíték nélkül. A bíróság kimondta, hogy ártatlan. Ezek a progresszív főügyészek ugyanígy vádat emeltek vagy meggyanúsították Francois Fillon volt francia kormányfőt, Nicolas Sarkozy egykori francia elnököt, Sebastian Kurz korábbi osztrák kancellárt, Andrej Babis volt cseh miniszterelnököt, Robert Fico volt szlovák kormányfőt. Permanensen támadják Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnököt és Matteo Salvini jelenlegi olasz miniszterelnök-helyettest is. Furkósbottal ütik mindazokat, akik a nemzeti szuverenitásban hisznek.
– Az elmondottak alapján Bulgária teljesen kiszolgáltatott a nemzetközi viszonyoknak, a nagyhatalmi vetélkedésnek, a külföldi erők befolyásolási kísérleteinek. Bulgária elvesztette a szuverenitását?
– Sajnálattal kell kimondanom, de Bulgária gyarmatország. Olyan ország, amelynek nincsen nemzeti szuverenitása, tulajdonképpen a szófiai amerikai nagykövetség irányítja. Olyan dolog történt februárban Bulgáriában, ami Magyarországon sohasem fordulhatna elő: Washingtonból ideküldték James O’Brien külügyi tisztségviselőt, aki Rumen Radev bolgár államfőnek elmondta, hogy bővítik az amerikai Magnyitszkij-törvény alapján szankciók alá helyezett bolgár politikusok körét, ha Bulgária nem reformálja meg az igazságszolgáltatási rendszerét. Utána a közszolgálati rádiónak adott interjúban elmondta, hogy az Egyesült Államokat csupán partneri elkötelezettségből cselekszik. Ilyen nemzeti megaláztatásban még a szovjet időkben sem volt részünk. A Magnyitszkij-törvényt a bolgár bíróságok szerint nem lehet bolgár területen alkalmazni, így valószínűsíthető, hogy az amerikaiak csak pszichológiai nyomásgyakorlásra törekszenek.
– Ön szerint mit akarnak elérni az amerikaiak Bulgáriában?
– Azt akarják, hogy felerősödjön az oroszellenesség és háborúba sodorjanak minket Oroszország ellen. Bulgária nagyon közel áll Oroszországhoz, mert mégiscsak nekik köszönhetjük a bolgár államiságot, miután legyőzték a törököket 1878-ban. A bolgár lakosságnak csak a kisebbik része liberális és ruszofób, a nagy része testvéri érzéseket táplál Oroszország iránt. Nem szimpatizálok Rumen Radev köztársasági elnökkel, de jól teszi, hogy elutasítja a fegyverszállítást Ukrajnának. Radev háborúval kapcsolatos álláspontja hasonlít az Orbán-kormányéhoz, amely a békét sürgeti.
– Bár nagy a csalódottság a bolgár politikai elitben, ön szerint a választásokon induló pártok között – Bojko Boriszovék mellett – van olyan, amelyik jól tudná képviselni Bulgária nemzeti érdekeit?
– A szocialista párt Kornelia Ninova vezetésével elutasítja az isztambuli egyezményt, a migrációt és a háborút. Leginkább Robert Ficóhoz tudnám hasonlítani őt, de a szocialistákkal az a baj, hogy koalícióra lépetek a liberálisokkal, ezért felelősséggel tartoznak mindazért, ami az elmúlt években történt. Bojko Boriszov rendezett országot hagyott maga után: Bulgária a harmadik volt Európában a gazdasági növekedés terén, stabil volt a költségvetés, az eurózóna várószobájába kerültünk, megvédtük a határainkat. A szocialisták viszont a hatalom megszerzése érdekében együttműködtek a liberálisokkal. Tíz százalék alatt van a támogatottságuk, de akkor sem lesznek politikai tényezők, ha meg is ugorják azt. Az Újjászületés nevű párt ugyan elhatárolódna az amerikai befolyásszerzési kísérletektől és Soros György őrültségeitől, de náluk viszont túlzott orosz befolyás tapasztalható, anyagi értelemben is. Sose tudna erős párttá válni, mert kiléptetné Bulgáriát az EU-ból és a NATO-ból, amit a bolgárok többsége nem akar. Vannak ugyan konzervatív választók, de nincs konzervatív párt. Bojko Boriszov sajnos nem tud olyan politikát végrehajtani, mint Orbán Viktor, mert nincs mögötte hárommillió embernek a támogatása.
A bolgárok olyan típusú politikusra vágynak, mint a magyar miniszterelnök, s olyan politikára az EU és a NATO keretein belül, amelyet Orbán Viktor folytat.
Ilyen a családtámogatási politika, a határok védelme, a keresztény értékek védelme és a háborúellenesség. Tud nemet mondani, ha szankciókról esik szó és az ország saját érdekeiről. Olyan külügyminiszter kellene Bulgáriában is, aki, ha kell, helyre teszi az amerikai nagykövetet. A politikai palettánk sajnos nem kínál fel ilyen lehetőségeket.
– Mit jósol, megmarad a politikai patthelyzet Bulgáriában a vasárnapi választások után?
– A legnagyobb sajnálatomra elképzelhető, hogy az amerikai nagykövetség nyomására kompromisszumos kormány alakul majd, mert háború van. Nem fog tudni azonban kormányozni, mert túl sok kompromisszumot kell kötnie, miközben a lakosság körében kicsi lesz a támogatottsága. Sokan úgy érzik, nincs értelme szavazni, úgyis az amerikaik döntenek mindenről. Nagyon megrendült a bolgárok bizalma a pártokban, a parlamentben, s ez a többi intézményre is hatással van. Két éve nem tudják feltölteni az alkotmánybíróságot, a legfelsőbb bírói tanácsnak hat hónapja lejárt a mandátuma. Öt-hat hónap múlva helyhatósági választások lesznek, s attól tartok, hogy ezzel párhuzamosan újabb parlamenti választásokat is ki kell írni, amivel még tovább tart a politikai instabilitás és a káosz, az emberek az utcára fognak menni. Szomorú látni, hogy amikor inflációs válság van, migrációs válság, s még a koronavírus-járvány sem múlt el teljesen, az lesz az új parlament első napirendi pontja, hogy miként lehet leváltani a főügyészt. Aki fizet, az rendeli a nótát.
Borítókép: Georgi Markov (Fotó: Bach Máté)
