Még a koalíción belül is támadják a német választójogi reformot

Óriási felzúdulást okozott a német politikai életben, hogy a balliberális kormánykoalíció az ellenzék kárára változtatta meg az ország választási szabályait. Az antidemokratikusnak nevezett választójogi reformot nemcsak az uniópártok és a Die Linke bírálja, hanem még a koalíció saját tagjai is felszólaltak ellene. A vezetés mindeközben azzal érvel, az új rendszer mögött az az elképzelés áll, hogy csökkentsék a Bundestag rendkívüli méretét.

Walk in front of the Bundestag Fotó: PHILIPP ZNIDAR

Antidemokratikus választójogi reform

Még a kormánykoalíció saját soraiban sem hagyták szó nélkül, hogy Berlin a múlt héten arról döntött, ellehetetlenítené az ellenzéket a következő parlamenti választásokkal. – Nem lehet ilyen mértékben figyelmen kívül hagyni a lakosság akaratát – tiltakoztak közös nyilatkozatukban az új német választójogi reform ellen szociáldemokrata (SPD-s) politikusok. A liberálisok (FDP) berkein belül egyenesen antidemokratikusnak nevezték a választási rendszer átalakítását.

A balliberális többségű szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) múlt hét pénteken szavazta meg, hogy az erőviszonyokat ezentúl egyedül a listás szavazatok megoszlása határozza meg, és csak az ötszázalékos parlamenti küszöböt átlépő pártok alapíthatnak frakciót vagy frakciószövetséget. A jelzőlámpa-koalíció (az SPD, az FDP és a Zöldek szövetségének) terve szerint így eltörlik az alapmandátum-kitételt, vagyis azt a szabályt, amely lehetővé tette, hogy a pártok parlamenti képviseletre tegyenek szert, ha három egyéni választókörzetben mandátumhoz jutottak. Ez alapján nem lesznek többé úgynevezett túllógó és kompenzációs mandátumok sem. 

Olaf Scholz kancellár a kabinet zárt ülésén a Meseberg-kastélyban. Berlin választójogi reformja hátrányos helyzetbe hozza az ellenzéket. Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

„Ha egy adott párt több egyéni kerületben kapott mandátumot, mint ahogy az a listás eredménye szerint neki járt volna, és úgynevezett túllógó mandátumokhoz jutott ezáltal, akkor a többi párt extra kompenzációs mandátumokat kap, hogy a pártok aránya újra helyreálljon” – írta elemzésében a Magyar–Német Intézet vendégoktatója, Schenk Richárd. Az MTI rámutatott: az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. 

A Bundestag alapesetben 598 fős, és a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják, ugyanakkor a túllógó és a kompenzációs mandátumok révén a parlament alsóházának minden korábbinál több, 736 tagja van jelenleg. A Bundestag így továbbra is a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai országos népi gyűlés után. A hatalmas méret pedig hatalmas kiadásokkal is jár, a 2023-as költségvetésből 1,4 milliárd eurót különítettek el a Bundestag részére. A kormánykoalíció ezért arra hivatkozik, hogy új elképzelésével a parlament méretét hivatott csökkenteni, miután az erre irányuló kísérletek eddig mind megbuktak.

Egzisztenciális veszély a CSU számára

Schenk Richárd elmagyarázta ugyanakkor, hogy az alapmandátum-kitétel a 2021-es választásokon a baloldali Die Linke javára vált, amely 4,9 százalékos listás eredménnyel is bejutott a Bundestagba, mert három választókerületben győzni tudott. A szakértő hozzátette: az eddigi rendszer fontos a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) számára is, mert a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségese csak Bajorországban méreti meg magát, ahol viszont megnyerte szinte az összes egyéni választókerületet. 

A CDU számára előnytelen lenne, ha az egyéni választókerületekben győztes jelöltjei nem jutnának mandátumhoz, hiszen a párt jelöltjei tradicionálisan erős helyi beágyazottsággal rendelkeznek, főleg vidéken. A CSU számára viszont akár egzisztenciális vészhelyzet is előállhat: ha a párt szövetségi szinten elbukik az ötszázalékos küszöbön, akkor a győztes bajor egyéni választókerületekben se jutna mandátumhoz

– fejtette ki a szakértő.

Az uniópártok nem meglepő módon már a reform elfogadásakor heves ellenkezésbe kezdtek, és bejelentették, az alkotmánybírósághoz fordulnak panaszukkal. „Soha nem fogjuk elfogadni, hogy a demokráciánkba vetett bizalom ilyen mértékben sérüljön” – fogalmazott Twitter-bejegyzésében Friedrich Merz, a CDU vezetője. „Németországban feles többséggel megváltoztatták a választási törvényt, amihez természetesen nekünk semmi közünk sincs, mert nem vagyunk németek. Na de barátaim, ha ezek után bárki a magyar jogállamiságot kritizálja, nevessük ki együtt!” – írta a múlt pénteki parlamenti szavazás után Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.

Borítókép: A Bundestagnak otthont adó Reichstag épülete (Fotó: DPA/Philipp Znidar)