Miután Oroszország 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen, Vlagyimir Putyin fegyverként használta országa energiaellátását: csökkentette az Európába irányuló gázexportot, és az árak megugrottak. A nagykereskedelmi költségek mára ugyan az egész kontinensen csökkentek, a két évvel korábbihoz képest a lakossági áram- és gázárak tavaly télen hatvankilenc, illetve száznegyvenöt százalékkal emelkedtek – írja a The Economist.
A lap szerint a magas energiaárak életekbe kerülhetnek, ugyanis elriasztják az embereket attól, hogy megfelelően fűtsék otthonukat, és a hidegben tartózkodás megnöveli a szív- és légzőszervi problémák kockázatát.
Novemberben az Economist azt jósolta, hogy a drága energia 22 ezer és 138 ezer közötti halálesetet okozhat egy enyhe télen.
Sajnos úgy tűnik, igazuk lett. A lap összehasonlította a tényleges halálesetek számát azzal a számmal, amelyre a 2015–19-es év azonos heteinek halandósága alapján számíthatnánk, és azt találták, hogy
a halálozások száma Európa-szerte magasabb volt a vártnál.
A lap által vizsgált 28 európai országban 149 ezres többlethalálozás történt 2022 novembere és 2023 februárja között, ami 7,8 százalékos növekedésnek felel meg.
A tavaly télen elhunytak közül közel hatvanezer halálesetet regisztráltak, akik a Covid–19-betegségnek estek áldozatul. Hivatalosan a Covid–19-ben elhunytak száma 2020 márciusa és 2022 szeptembere között a 28 országban bekövetkezett összes többlethalálozás 79 százalékát tette ki. Tavaly télen ez az arány negyven százalék volt.
Az időjárás is befolyásolta a halálozások számát. A decemberi hideghullámot a halálozás növekedése kísérte.
Az átlaghőmérséklet egy Celsius-fokos csökkenése egy háromhetes időszak alatt az összes halálozás 2,2 százalékos emelkedésével jár. A tavalyi tél azonban enyhébb volt, mint a 2015–19-es évek átlaga, így a hideg önmagában nem lehet felelős a többlethalálozásért.
Az Economist szerint azokban az országokban, ahol a legmagasabb volt a többlethalálozás, jellemzően az üzemanyagköltségek emelkedtek a legnagyobb mértékben. Az energiaköltségek, a hideg és a hőmérséklet-változások szétválasztásához létrehozott statisztikai modell alapján becsléseik szerint a kilowattonkénti mintegy 0,10 eurós áremelkedés – a tavalyi téli átlagos villamosenergia-ár mintegy harminc százaléka – az adott ország heti halálozási arányának mintegy 2,2 százalékos növekedéséhez kapcsolódik.
A lap megállapította: ha a villamos energia tavaly télen ugyanannyiba került volna, mint 2020-ban, az 68 ezerrel kevesebb halálesetet jelentett volna.
Azt is kijelentették,
az európai halálesetek száma talán magasabb lett volna, ha a kormányok nem avatkoznak be az energiapiacokba
A Vaasaett tanácsadó cég adatai alapján az Economist megbecsülte, hány többlethalálozás történt volna, ha a számlákat nem csökkentették volna az árplafonok vagy az alacsonyabb forgalmi adók. Modelljük 23 országra vonatkozóan kimutatta, hogy
ezek a támogatások 26 600 életet mentettek meg.
Mára a nagykereskedelmi energiaárak csökkenésével és a hőmérséklet emelkedésével a közvetlen fenyegetés talán elmúlt.
