Nem pályázik új európai parlamenti mandátumra, 2024-ben visszalép a politikai színtérről Guy Verhoftsadt, Belgium volt miniszterelnöke, liberális európai parlamenti képviselő. Erről szombaton számolt be a belga sajtó, miután Verhofstadt interjút adott a De Tijd és a L’Echo lapoknak.
Úgy tűnik, a belga politikus lába alatt forró lett a talaj, belebukott folyamatos botrányaiba, korrupciógyanús ügyeibe.
A Magyarországot rendszeresen támadó Verhofstadt ugyanis az elmúlt években számtalan gyanús ügybe keveredett, és képmutatása is sokaknak szemet szúrt.
Az európaiak szenvednek a gazdasági nehézségektől, Verhofstadt luxusvillájából nevet a szemükbe
Elég csak arra gondolni, hogyan kampányolt az európai gazdaságot megtépázó, az inflációt és az árakat egekbe verő uniós szankciók mellett, miközben európaiak millió nyögték azok gazdasági hatásait a mindennapi életükben. Verhofstadtnak azonban nem okoztak nagy nehézséget az elszálló árak, hiszen dúsgazdag politikus.
A Transparency International nevű szervezet kutatása nyomán a Le Soir nevű lap már 2018-ban arról számolt be, hogy a belga politikus a 13 ezer eurós havi fizetésén felül akár közel másfél millió eurót (vagyis több mint 500 millió forintra rúgó összeget) is bezsebelhetett az eggyel korábbi európai parlamenti ciklusban.
Bár az EP-képviselőknek nem tilos ilyen mellékes jövedelmekre szert tenniük – amennyiben ezeket nem titkolják a hatóságok elől –, a Brussels Times belga hírportál szerint Verhofstadt feltűnően sok pénzt keresett ilyen módon.
A Transparency International azt is hangsúlyozta, hogy összeférhetetlenség is könnyen kialakulhat, amennyiben a képviselő olyan cégektől fogad el pénzt, amelyek az EU hivatalos lobbilistáján is szerepelnek.
Láthatóan nem szűkölködik tehát a liberális politikus, amit az is jól mutat, hogy Gent belvárosában egy 17. században épült, gyönyörűen felújított, folyóparti műemlék épületben él Belgiumban.
A V4NA nemzetközi hírügynökség tavaly számolt be arról, hogy Verhofstadt hogyan „spórolt”, amikor saját házát újíttatta fel. Mint kiderült, a liberális politikus úgy felezte meg a költségeit, hogy több százezer euró közpénzt kapott a háza felújítására.
A liberális politikus és családja a sajtóhírek szerint még 2011-ben vásárolta meg a műemlék épületet – amiben ma is él – másfél millió euróért két másik családdal együtt. A Knack belga lap beszámolója szerint 2012-ben
a Verhofstadt-rezidencia felújításának költségeit nagyjából 820 ezer euróra becsülték, ennek azonban közel a felét a belga adófizetőkkel fizettették ki.
A Knack hírportál információi szerint a felújításhoz a volt miniszterelnök jelentős támogatást kapott a flamand kormánytól, Kelet-Flandria tartománytól és Gent városától is, összesen 327 784 euró értékben.
A genti városi tanács egyébként azzal hárította el a kritikákat, hogy a pénzt a műemlék épület kapta, nem a tulajdonos, és hogy a felújítás hozzájárul a városkép fejlődéséhez. Az mindenesetre igaz, hogy az épület a renoválás és átalakítás előtt lakhatatlan volt, a nagyvonalú támogatásnak köszönhetően azonban Verhofstadték majdnem féláron megúszták családi otthonuk kialakításának költségeit.
Ezzel azonban nincs vége a Verhofstadthoz köthető kétes ügyleteknek.
Offshore-cégek, LNG-biznisz, oligarchák
Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, még az ominózus Paradise-iratokban is felbukkant Verhofstadt neve. A 2017-ben nyilvánosságra került, több mint 13 millió dokumentumot tartalmazó adatbázisból az derült ki, hogy
a liberális politikus egy olyan szállítmányozóvállalatnak volt az igazgatósági tagja – évi 60 ezer euróért, vagyis 24 millió forintért –, amely egy offshore-cégen keresztül igyekezett kibújni az adófizetési kötelezettségei alól.
Az ügy botránnyá dagadt, és például a belga Munkáspárt elnöke, Peter Mertens is bírálta Verhofstadtot, rámutatva, hogy tudnia kellett a Bermudára bejegyzett szatellitcégről.
A felelősség vállalása helyett Verhofstadt a sajtósára bízta az ügy elsikálását, aki azzal a különös magyarázattal állt elő, hogy az Exmar Offshore valójában nem offshore cég, s csak azért van a nevében ez a kifejezés, mert szó szerint tengerpart menti tevékenységekkel foglalkozik.
Az Exmar egyébként szállítmányozással foglalkozik és az egyik fő profilja az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz tengeri szállítása. A vállalat jelen van az Egyesült Államokban, Európában, a Közel-Keleten, de még a Távol-Keleten is, például Sanghajban és Hong-Kongban is. A legnagyobb LNG-t szállító hajója 138 000 köbméternyi energiahordozót képes elszállítani a célállomásra, de több olyan kikötő is van, ahol a cseppfolyós gáz átalakításában és tárolásában is részt vehet a bizniszben.
Az Exmar a weboldalán azt is írja, hogy a cég „mindig is azon volt, hogy elsőként alkalmazkodjon a változó helyzetekhez, és az innováció révén vezető szerepet vállalva határozza meg saját irányát”.
Nos, a jelek szerint ebben tényleg igazat állít a szállítmányozócég, sőt nemcsak a sajátját igyekszik irányítani, hanem esetleg másokét is. Például az Európai Unióét, ahol egyes brüsszeliták már évek óta azt szajkózzák, hogy szakítani kell a vezetékes földgázzal, helyette inkább LNG-t kellene használnia az európai országoknak, írta az üggyel kapcsolatban a V4NA.
Hozzáteszik, hogy Guy Verhofstadt egyenesen démonizálja a vezetéken szállított energiahordozókat.
Mindez nem meglepő, hiszen a liberális politikus egy kapcsolódási pont az Exmar és Brüsszel között, Verhofstadtnak ugyanis már 2010-ben is érdekében állt a tengeri szállítmányozás térnyerése. Ráadásul azóta is serényen lobbizik azért, hogy az Európai Unió rákényszerítse a tagállamokat a tengeren szállított energiahordozókra. Később pedig a korrupciós botrányokról és a mérhetetlen gazdagságról elhíresült Verhofstadt emelt egyet a lobbifokozaton, és hangosan tiltakozott az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépülése ellen.
A liberális Verhofstadt elvtelenségét egyébként az is jól mutatja, hogy
hogy a szállítmányozócég legnagyobb orosz céggel, a Gazprommal is szerződött – ami történetesen közvetlenül is hozzákapcsolja Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. Tegyük hozzá, hogy ezt a szerződést a cég akkortájt kötötte, amikor Oroszország éppen annektálta a Krím félszigetet.
Az Exmar igazgatótanácsában pedig már akkor ott ült Guy Verhofstadt.
De még mindig nincs vége Verhofstadt botrányos ügyeinek, a liberális politikus ugyanis oligarchák érdekében is lobbizik. Különösen Nicolas Boëllel áll szoros kapcsolatban, aki azt a Sofina-holdingot birtokolja, amelynek az érdekeltségébe tartozik a GdF Suez is.
Nem sokkal azután, hogy utóbbi vállalat 2014-ben meg akarta szerezni a görögországi Thesszaloniki vízművét, Verhofstadt az Európai Parlamentben követelte Aléxisz Ciprasz görög miniszterelnöktől a privatizációs csomagot.
Verhofstadt ugyanekkor az APG nyugdíjalap igazgatóságának is tagja volt, s a Cipraszt, valamint Görögországot támadó beszéde után fél év alatt három görög miniszter is találkozott az APG vezetőivel.
Amerikai érdekek és brüsszeli korrupciós botrány
De nem csak Nicolas Boël érdekeiért lobbizhatott Guy Verhofstadt az Európai Parlamentben az ALDE-frakció egyik fő alakjaként, hiszen híresen jó kapcsolatot ápol a milliárdos spekuláns oligarchával, Soros Györggyel is, megbízható szövetségeseként van számontartva. Az amerikai üzletemberrel való találkozóiról ő maga számolt be.
Óriási felháborodást okozott azonban, amikor kiderült, hogy az ALDE pártcsaládot olyan multinacionális nagyvállalatok is pénzelték, mint a Monsanto, a Microsoft, a Google, az Uber, a Syngenta vagy a Walt Disney, mivel ezek közül egyes multik nem uniós tagállamokban vannak bejegyezve, hanem például az Egyesült Államokban, Svájcban vagy különböző adóparadicsomokként működő szigeteken.
Ez azt jelenti, hogy nem európai uniós vállalatok és oligarchák avatkozhattak be az EP-választásokba, és nyilvánvaló, hogy nem csupán jóindulatból pénzelték a liberális pártcsaládot az amerikai cégek.
Érdekes, hogy Verhofstadt neve a brüsszeli korrupciós botrány kapcsán is éppen lobbitevékenység miatt merült fel.
Mint kiderült, nem is olyan régen, 2018-ban Guy Verhofstadt a korrupciós botrány egyik főszereplőjével, Eva Kailivel éppen Marokkóban vett részt egy konferencián.
Ezeken a találkozókon az úgynevezett blokklánc-technológia – amelyet először a kriptovalutákhoz fejlesztettek ki – nagyágyúi összehozzák a különböző vállalatokat, kormányzati szerveket és kezdő vállalkozókat, hogy megvitassák a legsürgetőbb kérdéseket, amelyek az innovációt, a gazdasági növekedést, valamint a blokklánc-technológia és a digitális eszközök fejlődését mozdítják előre.
Nem mellesleg a technológiai világ lobbistái is részt vesznek ezeken a találkozókon.
Különösen érdekes egybeesés, hogy ennyi botrány után Guy Verhostadt éppen az Európai Parlamentet megrázó brüsszeli korrupciós botrány után dönt úgy, hogy otthagyja a politikai pályát.
Borítókép: Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
