„A migráció nem megoldás a társadalmi és gazdasági problémákra”

Joe Biden amerikai elnök migrációval foglalkozó főtanácsadója, Amy Pope vette át az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) irányítását. Az új vezető ígérete szerint a szervezet igyekszik minél több szegénység elől menekülő migránst letelepíteni az Egyesült Államokban.

epa10440420 Migrants of various nationalities line up to process immigration papers, in the city of Tapachula, Chiapas, Mexico, 30 January 2023. Groups of hundreds of migrants from Haiti, Venezuela, Cuba, Ecuador, Colombia and other regions of the world have given up walking in caravans from the southern border of Mexico to, instead, turn themselves in to the National Institute of Migration (INM). EPA/Juan Manuel Blanco Fotó: Juan Manuel Blanco

Az IOM az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) svájci székhelyű szakosított szervezete, amely a tagállamok befizetéseiből támogatja a migránsok elhelyezését és élelmezését a jóléti államokban. A május végén megválasztott Amy Pope, a Biden-adminisztráció retorikáját szajkózva azt állítja, hogy a migráció előnyös az amerikai városoknak, és segít újjáéleszteni az ipar hanyatlása miatt tengődő középnyugati közösségeket, írja a Breitbart amerikai hírportál.

„Az IOM-nél az a célunk, hogy választási lehetőséggé tegyük a migrációt” − nyilatkozta Pope nem sokkal a megválasztása után egy amerikai rádiónak.

A szakértők szerint azonban ennek épp az ellenkezője igaz: a migránsok betelepítése inkább ront a helyzeten, semmint javítana. „A migráció nem megoldás azokra a [gazdasági és társadalmi] problémákra, amelyek ezeket a városokat és az ott élő embereket sújtják” − mondta el Jessica Vaughan, a Bevándorlási Tanulmányok Központjának (Center for Immigration Studies) vezetője.

Az IOM tagországok befizetéseiből finanszírozott migrációs politikája miatt az érintett térségekben csökkennek a bérek, és az egekbe nőnek a bérleti díjak, ami károsan hat a helyi amerikai családokra, és ahelyett, hogy segítené, gazdasági kihívások elé állítja az amerikai városokat.

Az ohiói Akron például növekvő lakhatási költségeket és alacsonyabb bérnövekedést tapasztalt a nem produktív, alacsony bérű migránsok számának növekedése miatt. E migránsok támogatásának terhe pedig az amerikai adófizetőkre hárul, mivel a lakhatási támogatást és jogi tanácsadást szövetségi segélyprogramokból finanszírozzák. 

A szegénységben élő migránsok betelepítésének politikája a helyi közösségek, különösen a feketék körében is ellenérzéseket váltott ki, mert a menekülteknek és bevándorlóknak biztosított támogatás a helyi rászorulók elől szívja el a forrásokat.

A migráció negatív következményei azonban messze túlmutatnak a gazdasági hatásokon. Hatással van az iskolákban a helyi gyermekek oktatására és ezáltal későbbi boldogulásukra, a fiatal házaspárok megfelelő lakhatáshoz jutására és ezáltal arra, hogy hány gyermeket vállalnak.

Ezen aggályok ellenére a vezető demokraták, mint például Chuck Schumer szenátor, még több migráns behozatalát propagálják az amerikai családok jólétének támogatásával szemben.

„A népességünk nem reprodukálja magát olyan szinten, mint korábban. Az egyetlen mód arra, hogy nagyszerű jövőnk legyen az Egyesült Államokban az, hogy üdvözöljük és befogadjuk a migránsokat” − mondta a szenátor tavaly novemberben.

A migrációs politika a kibocsátó országokra nézve is káros, hiszen emberi erőforrást von el tőlük. Az amerikai vezetés által erőltetett folyamat leginkább a Wall Street elitjének kedvez az amerikai munkavállalók és bérlők kárára. Jobbára lobbicsoportok támogatják, amelyek pénzügyi lehetőségeket látnak például a bajba jutottak otthonainak továbbértékesítésében a bevándorlók számára. 

A szakértők azonban rámutattak, hogy a migráció erőltetése helyett inkább kezelni kellene azokat a gazdasági és társadalmi kihívásokat, amelyek a gyermekvállalási kedv csökkenéséhez és egyes települések elnéptelenedéséhez vezettek.

A közelgő választásokon azonban még visszaüthet Biden elnökre a migráció támogatása, ami nem csak a republikánusok, de a bizonytalan szavazók körében is népszerűtlen. 

Az amerikaiak 54 százaléka szerint Biden engedi, hogy az Egyesült Államok déli határán invázió alakuljon ki − derül ki egy 2022 augusztusában készült felmérésből, amelyet a balközép National Public Radio (NPR) megbízásából készítettek. Pártpreferencia szerint a republikánusok 76 százaléka és a bizonytalanok 46 százaléka mellett a demokraták 40 százaléka is így vélekedett, ami intő jel lehetne a demokraták számára.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: EPA/Juan Manuel Blanco)