Mintha háború dúlna – Helyszíni riport Koszovóból

Az észak-koszovói Zvecsánban olyan érzése van az embernek, mintha több katona lenne a településen, mint helyi lakos. A zvecsáni zavargások miatt a szerbek az albánokat, míg az albánok a szerbeket okolják. A két nemzet tagjai között Koszovóban olyannyira elmérgesedett a viszony, hogy belátható időn belül elképzelhetetlennek tűnik a megbékélés. Viszont mindkét fél kedveli Magyarország miniszterelnökét. Helyszíni riportunk.

Fotó: Havran Zoltán

A zvecsáni zavargások okai

Brüsszelnek nagyon gyorsan, 2013 tavaszán sikerült elérnie, hogy a pristinai kormány vállalja: megteremti a jogi kereteket ahhoz, hogy a szerbek létrehozhassák a szerb többségű községek közösségét Észak-Koszovóban, ahol több településen tömbben élnek. Autonómiának azonban ők nem nevezhetik ezt, mert ahogy mondják, autonómia a kisebbségeknek jár. Ők pedig nem tekintik magukat kisebbségnek.  

Ratko Mladicsot (háborús bűnös, a srebrenicai tömeggyilkosság fő felelőse), volt boszniai szerb hadseregparancsnokot ábrázoló falfestmény az észak-koszovói Zvecsánban. Fotó: Havran Zoltán

Pristina az ígérete óta nyíltan hátráltatja ennek megvalósulását. Ez eredményezte azt, hogy az észak-koszovói szerbek – belgrádi sugallatra – az elmúlt év novemberében kivonultak a koszovói állami intézményekből, köztük azokból az önkormányzatokból is, amelyek szerb többségűek. 

Pristina erre választások kiírásával reagált, amelyeken a szerbek nem vettek részt. 

Így történhetett meg, hogy a szerb többségű észak-koszovói településeken három-négy százalékos részvétellel választottak polgármestert az albánok, amit a szerbek nem fogadtak el. Hétfőn aztán a polgármesteri hivatalokhoz vonultak a szerbek. A koszovói Zvecsán településen a Magyar Honvédség NATO-békefenntartó erejében szolgáló katonáit velük szemben tömegoszlatási feladatokra vetették be. Az összecsapásban a tiltakozók improvizált robbanóeszközöket is használtak, legtöbben ezek repeszeitől sérültek meg. Más országok katonái mellett összesen 27 magyar katona sebesült meg, közülük tizenöten súlyosan.

Mintha háborús zónában járnánk

A hétfői zavargások óta azonban mintha csillapodnának a kedélyek. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy ilyen masszív katonai jelenlét évek óta nem volt Koszovóban. Az utakon szinte folyamatosan járőröznek a KFOR-katonák. A környéken közlekedve mi is belefutunk a megengedett sebességnél lassabban haladó hosszú katonai konvojokba, amelyeket megelőzni szinte képtelenség, közéjük pedig tilos beállni.

Az észak-koszovói utakon folyamatosan járőröznek a KFOR-katonák. Fotó: Havran Zoltán

A békefenntartók megerősítették az egykori szerb tartomány részein a kisebb szerb enklávék és az egyházi központok őrzését.

Zvecsán központjában olyan érzése van az embernek, mintha több katona lenne a településen, mint helyi lakos. 

Gyakorlatilag minden sarkon áll egy csapat – osztrák, amerikai, lengyel – békefenntartó. A városháza épületét – ahol korábban zavargások voltak – szögesdrótokkal és kordonokkal kerítették körbe, amelyeket a helyi lakosok szerb nemzeti lobogókkal tűzdeltek tele. A megnövelt katonai jelenlét miatt olyan érzésünk támad, mintha valós háborús zónában tartózkodnánk.

A három ujj szimbólumot csoportosan a szerb szélsőségesek kezdték el mutogatni a délszláv háborúban, s a jelentése nemzeti büszkeséget és dacot fejezett ki. A jelentéséről a szerbiaiak többsége azt vallja, hogy ez a Szentháromság jele. Fotó: Havran Zoltán

A polgári lakosság nem tudja megközelíteni az önkormányzat épületét. A városháza tőszomszédságában egy Ratko Mladicsot (háborús bűnös, a srebrenicai tömeggyilkosság fő felelőse) ábrázoló falfestmény is látható. A környéken szerb nemzeti zene szól, a helyi lakosok tömegével ülnek kint a padokon. Beszélgetnek. Kicsit sem tűnnek szomorúnak. A forró aszfalton még fellelhetők a zavargások során felgyújtott autók nyomai.

Nem riadunk meg semmitől. El fogjuk érni, amit szeretnénk. A mi önkormányzatainkat nem fogják elfoglalni a siptárok [így hívják a szerbek gúnyosan az albánokat – szerk.]! Koszovó Szerbia szíve

– mondja lapunknak Deján, egy harminc év körül helyi szerb lakos. A férfi kifejti: nem haragudnak a helyi békefenntartó egységekre a hétfői incidensek miatt. Meggyőződése, hogy az albán rendőrök provokálták ki az összecsapást: szerinte ők voltak azok, akik a KFOR-osok közé dobták az első sokkoló gránátokat. Mindezt pedig azért csinálták, hogy a szerbekre haragítsák a NATO-egységeket. Úgy véli, előbb-utóbb ki fogják harcolni, hogy az albánok is elismerjék Koszovó és Szerbia egységét.

Mindkét fél a másikat okolja Koszovóban

Miközben Dejánnal beszélgetünk, egy hatvanas éveiben járó, kissé alkoholszagot árasztó férfi közelít meg bennünket. A bácsi a délszláv háború borzalmairól, saját, a fronton szerzett tapasztalatairól mesél nekünk.

Mi már megjártuk a poklot. Tényleg azt képzelik az albánok, hogy elnyomhatnak bennünket saját, történelmi területünkön? Rosszul gondolják. Nem félünk tőlük

− mondja dühös arckifejezéssel a veterán, majd származásunk felől érdeklődik. Miután elmondjuk, hogy magyarok vagyunk, fülig érő mosollyal közli: „Orbán a mi emberünk!” Egyébként a hétfői zavargások közben volt egy pillanat, amikor a szerb tüntetők hangosan éltették Orbán Viktort. Az alábbi videóban 04:00-től hallani, hogy a tömeg azt skandálja, „Ajmo Orbane!”, ami szerbül azt jelenti: „Hajrá, Orbán!”.

Érdekes egyébként, hogy a magyar miniszterelnökről a koszovói albánok is hasonlóan vélekednek. Zvecsánban ugyan nem találkozunk albán nemzetiségű polgárokkal, a településtől mindössze húsz percnyi autózásra található Mitrovicában szinte csak velük futunk össze. 

A Rigómező északi részén fekvő városban sokkal csekélyebb számú békefenntartó erőt látunk, mint északabbra. A helyi albánok még ha beszélik is a szerb nyelvet, inkább angolul kommunikálnak velünk.

Az idő nekünk dolgozik. Előbb-utóbb vége lesz ennek a helyzetnek, s a szerbek is elfogadják majd, hogy Koszovó a miénk. Ők fogynak, mi pedig csak erősödünk

− mondja Adis, egy mitrovicai lakos. Az albán férfi nem érti a mostani helyzet kapcsán a szerbek frusztrációját, szerinte ugyanis maguknak okozták a bajt. − Amennyiben nem bojkottálják a választásokat, nem alakul ki ez a helyzet. Ez egy politikai műbalhé − jegyzi meg.

Új helyhatósági választásokat tarthatnak a béke érdekében

A nemzetközi közösség egyébként az új választások kiírásában látja a megoldást, valamint abban, ha Pristina megalakítaná a Szerb Községek Közösséget. Vjosa Osmani csütörtökön Alekszandar Vucsics szerb államfővel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral és Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével egyeztetett. 

A francia és német államfő is arra kérte a koszovói és a szerb vezetőt, hogy rendezzenek minél előbb új helyhatósági választásokat a zavargások által érintett négy településen, a helyi szerbek részvételével. 

A javaslat megválaszolására egy hetet adtak Osmaninak. Az általunk megkérdezett helyi szerbek szerint a mostani problémákat mindez megoldhatná, de hosszú távú megoldást ezt sem nyújtana számukra.

Fotógalériánkat itt tekintheti meg:

Borítókép: KFOR-katonák Zvecsánban (Fotó: Havran Zoltán)