Így élték meg a magyar KFOR-katonák a zavargásokat – exkluzív interjú Koszovóból

Hogyan élték meg testközelből a magyar katonák a koszovói zavargásokat? A helyi lakosok ellenségesek a KFOR-katonákkal az incidens óta? Éreznek honvágyat a honvédek az ott eltöltött fél év alatt? – többek között ezekről kérdeztük Koszovóban Nagy Levente István alezredest, a Magyar Honvédség KFOR Kontingens 28. váltásának parancsnokát, aki maga is jelen volt Zvecsánban, amikor a zavargások történtek.

20230601 koszovo a magyar kfor kontingens sajtaj havran zoltan magyar nemzet

– Egy ilyen helyzet, mint ami a közelmúltban Zvecsánban kialakult, általában nem a semmiből bukkan elő. Lehetett már érezni a feszültséget a választások eredménye kapcsán. Fokozott készültségben voltunk, számítottunk rendbontásokra, zavargásokra. Az utasításokat követően az előkészületeket megtettük, készen álltunk a feladat végrehajtására. 

Katonaként minden körülmények között az az elsődleges szempont, hogy a békét garantáljuk. A feladat akár belföldön, akár külföldön jelentkezik, magyar katonaként mindig helytállunk, hiszen ez kötelességünk

– mondta a Magyar Nemzetnek Koszovóban, Mitrovica közelében adott exkluzív interjúban Nagy Levente István alezredes, a Magyar Honvédség KFOR Kontingens 28. váltásának parancsnoka.

Az alezredes maga is jelen volt a koszovói településen, amikor a zavargások történtek (Fotó: Havran Zoltán)

Mint ismert, hétfőn tömegoszlatási feladatokra vetették be a koszovói Zvecsán településen a Magyar Honvédség NATO békefenntartó erejében szolgáló katonáit. Az összecsapásban a tiltakozók improvizált robbanóeszközöket is használtak, legtöbben ezek repeszeitől sérültek meg. Más országok katonái mellett összesen 27 magyar katona sebesült meg, közülük tizenöten súlyosan.

„Láttam, amikor társaink a földre kerültek”

A helyzet az április 23-i észak-koszovói polgármester-választások kapcsán alakult ki a térségben, ugyanis a szerbek többsége bojkottálta az előre hozott választásokat, így a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt, a leadott szavazatok alapján albán polgármesterek nyertek. Ennek kapcsán múlt pénteken zavargások kezdődtek a régióban, amelynek folytatásaként hétfő reggel összeütközések történtek a rendőrség és az utcára vonult helyi szerbek közötti három település polgármesteri hivatalainál. Az érintett településekre azért vonult ki a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR is, hogy megakadályozzák a helyzet elfajulását.

 Zvecsánban én magam is a helyszínen voltam. Láttam, amikor társaink a földre kerültek.

– Mindenki a kiképzésének megfelelően cselekedett. A kijelölt katonák a sebesülteket biztonságos helyre szállították, s elkezdték egészségügyi ellátásukat. A többiek szakszerűen folytatták a kiszabott feladat végrehajtását – mondta az alezredes. Nagy Levente István hozzátette: olasz, lengyel, és amerikai katonák is voltak a helyszínen. – Egy ilyen helyzetben a nemzetiség nem számít. Katonaként egymást segítjük. 

„Mindnyájunknak egy feladata van Koszovóban: ez pedig a béke és a biztonság megteremtése” 

– részletezte. A parancsnok azt is elárulta: a magyar katonák közül sokan sérüléseik ellenére is folytatták feladataikat, néhányan pedig rövid egészségügyi ellátást követően tértek vissza társaikhoz. Tájékoztatása szerint a hazaszállított sérült katonák többsége vissza akar térni a KFOR-hoz, s az alezredes szerint vissza is fognak térni. Nagy Levente István kérdésünkre válaszolva elmondta: felszerelésük tömegoszlatási feladatokra lett gyártva, arra alkalmas is.

Mit csinálnak a magyar katonák Koszovóban?

A KFOR 1999-es missziója még körülbelül 50 ezer katonával kezdődött, ez a szám mostanra négyezer alá csökkent. E békefenntartásban 27 ország vesz részt, de a legtöbb katonát három ország: Olaszország (715), az Egyesült Államok (561) és Magyarország (469) adja. Ennek megfelelően a KFOR vezetésében is ez a három ország dominál. A KFOR általában megfigyelői és támogatói feladatokat lát el: békeidőben főleg járőröznek, megfigyelik a biztonsági helyzetet. 

Fontosnak tartjuk, hogy a járőrtevékenységet, illetve a kiképzést váltogassuk. Így katonáink folyamatosan éberek tudnak maradni

– árulta el az alezredes. A nemzetközi békefenntartó haderő tulajdonképpen a koszovói biztonsági rendszer harmadik szintjeként funkcionál: bármilyen probléma esetén először a koszovói biztonsági szervezetek, másodszor az Európai Unió jogállamisági missziója (EULEX) avatkozik közbe. 

Ha ők sem elegek egy helyzet kezelésére, akkor harmadik lépcsőként vonják be a KFOR-t. 

Nagy Levente István elárulta: az alapfelállás szerint ez valóban így történik, azonban a KFOR parancsnoka, mint Koszovó biztonságért felelős személy, dönthet úgy, hogy a helyi erők helyett inkább a saját rendelkezésre álló erőit veti be. Így történt ez Zvecsánban is. Az incidens óta kétszer is jártak a településen, nem érzékelték a helyiek ellenségeskedését, ám elárulta: egy ilyen esemény után fokozott éberséggel és rendkívüli körültekintéssel végzik munkájukat. Kérdésünkre válaszolva elmondta: a katonáknak biztonsági okokból civilben, a hivatalos szolgálati idejükön kívül nincs lehetőségük kijárni a városba.

Szüntelenül járőröznek a KFOR-katonák

Az észak-koszovói utakon szinte folyamatosan járőröznek a KFOR-katonák. A békefenntartók megerősítették az egykori szerb tartomány részein a kisebb szerb enklávék és az egyházi központok őrzését. Zvecsán központjában olyan érzése van az embernek, mintha több katona lenne a településen, mint helyi lakos. 

Az észak-koszovói utakon folyamatosan járőröznek a KFOR-os katonák. Fotó: Havran Zoltán

Gyakorlatilag minden sarkon áll egy csapat – osztrák, amerikai, lengyel – békefenntartó. A városháza épületét – ahol korábban zavargások történtek – szögesdrótokkal és kordonokkal kerítették körbe, amelyeket a helyi lakosok szerb nemzeti lobogókkal tűzdeltek tele. A polgári lakosság nem tudja megközelíteni az épületet. Az objektum tőszomszédságában szerb nemzeti zene szól, a helyi lakosok tömegével ülnek kint a padokon. Beszélgetnek. Kicsit sem tűnnek szomorúnak. A forró aszfalton még fellelhetőek a zavargások során felgyújtott autók nyomai.

A KFOR-katonák és a család

– Hogy mit tanulhat egy magyar katona a koszovói kiküldetés során? Megtapasztalhatja, mit jelent más nemzetiségű katonákkal együttműködni, megtapasztalhatja, mit jelent a NATO kötelékében történő munkavégzés, illetve egy olyan feladatrendszert tud itt megismerni, amire otthon nincs lehetősége – mondta az alezredes, majd azt is elárulta: a katonák többsége önként jelentkezik erre a feladatra. A kiküldetés fél évre szól, aztán jön a következő kontingens. Nagy Levente István elmondta: sokan többször is visszajöttek szolgálatot teljesíteni. Fél év azonban hosszú idő. 

Természetesen mindenkinek hiányzik a családja, mindenkinek hiányoznak a szerettei, a jól megszokott környezete.

– Katonaként azonban végre kell tudnunk hajtani feladatunkat távol a hazától is. Erre pedig maximálisan fel vagyunk készülve – zárta gondolatait az alezredes. 

Borítókép: Nagy Levente István alezredes, a Magyar Honvédség KFOR Kontingens 28. váltásának parancsnoka Koszovóban (Fotó: Havran Zoltán)