Nem tudta megizzasztani a riporter Szijjártó Pétert + videó

A francia csatornának adott interjújában a külgazdasági és külügyminiszter az ukrajnai háborúról és a migránskvótáról is beszélt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a francia EDF energiavállalat vezetőivel folytatott tárgyaláson 2023. június 7-én Párizsban. (Forrás: facebook.com/sziijarto.peter.official) Fotó: MARTON_KIRALY

Minden érvelés, amely a konfliktus meghosszabbítása mellett szól, csak növeli a szenvedők számát − szögezte le Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a francia La Chaine Info csatornának adott interjút, ahol Magyarország és Oroszország kapcsolatáról, az ukrajnai háborúról és az illegális bevándorlásról kérdezték.

A béke életeket ment

A tárcavezető kijelentette: Magyarország egyértelműen elítéli a háborút. 

Mivel Magyarország Ukrajnával szomszédos, a háború súlyos gazdasági következményekkel jár az országra nézve, ennél azonban még fontosabb, hogy a háborúban magyar emberek halnak meg. Ukrajnában tudniillik jelentős magyar közösség található, melynek tagjait, mivel ukrán állampolgárok, besorozzák az ukrán hadseregbe, majd a fronton sokan közülük életüket vesztik

− magyarázta a miniszter. A háború − folytatta − tehát sok magyar áldozattal jár, ezért Magyarország a béke pártján áll és tűzszünetet szeretne a lehető leghamarabb. Szijjártó Péter leszögezte, hogy hazánk életeket akar menteni, amit csak békével lehet megtenni. Azonban, ha folytatódnak a fegyverszállítások és elhúzódik a háború, akkor egyre több halott lesz, amit minden áron el kell kerülni.

Az Ukrajnába történő fegyverszállításokkal kapcsolatban a magyar politikus hangsúlyozta, hogy talán Magyarország az egyetlen NATO- és EU-tagállam, amely nem szállít fegyvereket. A magyar álláspont szerint a fegyverszállítások meghosszabbítják a háborút. Minél tovább tart a háború, annál több halott lesz, ezért a nemzetközi közösségnek a fegyverszállítások helyett a béke elérésén kellene dolgoznia, mert a megoldás nem a csatatéren várható. Hozzátette, a nemzetközi közösség legfontosabb feladata az életek megmentése kellene hogy legyen.

A riporter ezt követően megemlítette, hogy azáltal, hogy Magyarország katonailag nem támogatja Ukrajnát, Oroszország kezére játszik. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar vezetés rendszeresen vitába száll Brüsszelben azokkal a kritikákkal szemben, amelyek szerint Magyarország orosz kottából játszik. 

A magyar külügyminiszter leszögezte, hogy ha a háború véget ér és a résztvevők tárgyalóasztalhoz ülnek, a békemegállapodásnak köszönhetően ezrek vagy akár tízezrek életét lehet megmenteni, aminél semmi nem lehet fontosabb. 

Szijjártó kiemelte, hogy szomszédos ország révén Magyarország több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, szemtanúja volt a háború által okozott szenvedésnek. 

Hozzátette, a háborúval szemben képviselt magyar álláspontnak semmi köze nincs se Oroszországhoz, se Ukrajnához, egy kizárólagosan magyar álláspontról van szó, amely szerint a háborúban résztvevő felektől függetlenül kell gondolkodni annak érdekében, hogy visszataláljunk a békéhez. Magyarország ezt a jelentős változást szeretné látni a nemzetközi politikában, mert a nemzetközi közösség által megvalósított jelenlegi politikai stratégia rövid távon nem vezet békéhez és a magyaroknak nagyon káros.

A szankciós politika kudarcot vallott

A riporter ezután a szankciókról és a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokról kérdezte a politikust, aki ezzel kapcsolatban két dolgot emelt ki. Az első az, hogy Magyarország álláspontja szerint a szankciós politika kudarcot vallott. 

Szijjártó ezt azzal indokolta, hogy a várakozásokkal ellentétben a szankciók nem kényszerítették térdre Oroszországot, épp ellenkezőleg, jobban ártanak az európai gazdaságnak, mint az orosznak.

A magyar külügyminiszter szerint le kéne állni a szankciós politikával, mert nem járul hozzá a béke eléréséhez. A másik dolog, amit Szijjártó Péter kihangsúlyozott a magyar–orosz kapcsolatokról, a két ország közti energetikai együttműködés. A magyar politikus szerint az energiaellátás nem ideológiai vagy politikai kérdés, hanem biztonsági és fizikai kérdés. Ha Magyarország leállítja az orosz energiaimportot, akkor ellehetetlenül az ország energiaellátásának biztosítása.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy rendkívül álszent azt kérni Magyarországtól, hogy vágja el az orosz energiahordozókat, mivel ez nem lehetséges, tudniillik egyelőre nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra az orosz energiahordozók kiváltására. A magyar kormány nem fogja a saját népét korlátozni és arra kényszeríteni, hogy ne fűtsenek, továbbá a vállalatokat sem fogja arra kérni, hogy állítsák le a termelést. 

Hozzátette, a magyarok fizetik meg a legnagyobb árat a háború miatt, annak ellenére, hogy ez nem a magyarok háborúja, ezért a fenti vádak álszentek és szinte már sértőek.

A magyar miniszter szerint egyelőre nem az a kérdés, hogy ha véget ér a háború, Magyarország továbbra is partnerként tekint-e Vlagyimir Putyinra, a valós kérdés inkább arra irányul, hogy miként érjük el a békét, amelyhez elengedhetetlen a kommunikáció. Szijjártó szerint nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával, mivel a háborúnak nem a csatamezőn, hanem a tárgyalóasztalnál kell véget érnie.

Soros elnökség

Az interjúban szóba került Magyarország 2024-ben esedékes soros uniós elnöksége is, ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter kifejtette, hogy az Európai Unió egyértelmű szabályokat fektetett le a rotációs elnökségről. 

A német politikusok részéről gyakran éri az a vád Magyarországot, hogy megszegi a jogállamiság értékeit, de valójában épp ez a kritika az, ami szembe megy az unió alapszerződéseivel, mivel az a javaslat, hogy politikai nézeteltérések miatt visszavonják egy tagállam törvényes jogát az elnökségi tisztség betöltésére, egyáltalán nem demokratikus.

Mi akarjuk eldönteni, kit engedünk be országunkba

A 2015 óta tartó bevándorlási hullámmal és a migrációs kvótákkal kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte, hogy véleménye szerint az Európai Unió egyik államát sem fogja segíteni a tömeges illegális migráció. Azok az emberek, akik illegálisan lépik át a határokat, elözönlik az országokat és elfoglalják a köztereket, továbbá fenyegetően lépnek fel az állampolgárokkal szemben, nem nyújtanak megoldást semmiféle európai kihívásra. 

A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország meg akarja őrizni szuverén jogát arra vonatkozóan, hogy eldönthesse, kit enged be a területére és kit nem.

A riporter kihangsúlyozta, hogy Magyarország nyilvánvalóan az európai politikai spektrum jobboldalához tartozik, ahol vannak olyan országok, amelyek megengedőbbek Oroszországgal szemben és vannak, akik egyértelműen oroszellenesek. A következő európai választásokkal és azzal kapcsolatban, hogy vajon sikerül-e a jobboldalnak a térnyerés, Szijjártó Péter kiemelte, hogy az összes európai párt közül a legjobb eredményt érték el a legutóbbi parlamenti választáson és bízik benne, hogy ezt meg tudjuk ismételni jövőre az európai parlamenti választásokon is. A politikus szerint az a legfontosabb, hogy egy békepárti többséget sikerüljön kialakítani az Európai Parlamentben, hozzátéve, jó lenne, ha az Európai Parlament az ukrajnai béke helyreállítása érdekében dolgozna. Szijjártó Péter reményei szerint az Európai Parlament képviselőinek többsége a béke oldalán fog állni, ám sajnos jelenleg nem ez a helyzet.

Nevetséges vádak

A riporter ezt követően rákérdezett a magyar kormány sikeres parlamenti választási győzelmére, amely mögött sok európai megfigyelő szerint a miniszterelnök által irányított sajtó áll. A miniszter ezt nevetséges vádnak nevezte, hozzátéve, hogy azok, akik ilyen jellegű véleménnyel vannak a magyar választási rendszerről, a vereséget szenvedett ellenzék oldalán állnak és megkérdőjelezik a magyar választások legitimitását, ami egyenlő a magyar emberek akaratának megkérdőjelezésével. Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar emberek szuverén joga dönteni az országuk jövőjéről, és senkitől nem fogadják el, hogy ezt a jogot megkérdőjelezze.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a francia EDF energiavállalat vezetőivel folytatott tárgyaláson 2023. június 7-én Párizsban. (Fotó: Facebook)