Palackorrúakkal a búvárok ellen − megduplázták a szevasztopoli bázist védő harci delfinek létszámát

Friss műholdfelvételek alapján az oroszok megduplázták a szevasztopoli haditengerészeti bázist védő katonai delfinek létszámát. A palackorrúaknak az ellenséges búvárok elfogásában, valamint a tengeri aknák felkutatásában van fontos szerepük. Harcászati alkalmazásuk története egészen a hidegháborúig nyúlik vissza.

Megduplázták az orosz fekete-tengeri flottát védő katonai delfinek létszámát a szevasztopoli kikötőben − számolt be a South China Morning Post angol nyelvű hongkongi hírportál a brit haditengerészet hivatalos lapjára hivatkozva. A harci delfinek jelenlétéről még tavaly tavasszal osztott meg műholdfelvételeket a Maxar Technologies űrtechnológiai vállalat, akkor három-négy palackorrú őrizte a fekete-tengeri flotta számára kulcsfontosságú kikötőt, számuk mára hat-hétre emelkedett. 

A delfinek fő feladata az ellenséges búvárok elhárítása, akik megpróbálhatnak behatolni a bázisra. 

Az ilyen védelem egyik legnagyobb előnye, hogy a delfinek akár 60 kilométer/órával is képesek úszni, így az ukrán különleges erők erre a célra kiképzett búvárjainak esélyük sincs lehagyni őket.

Ezenfelül a delfineknek fontos szerepük lehet az aknák és a különböző robbanószerkezetek feltérképezésében, ebben pedig segítségükre van rendkívüli biológiai szonárjuk, melynek precizitása a legmodernebb technológiákat is túlszárnyalja, ezáltal kiváló pontossággal tudják azonosítani a tenger mélyén leselkedő veszélyeket.

Fotó: Shutterstock

Hidegháborús gyakorlat

A tengeri emlősök harcászati alkalmazását a hidegháború idején, 1960 körül kezdték kutatni az Egyesült Államokban, a vietnámi háborúban pedig már be is vetették őket. Mivel Moszkva nem engedhette meg magának, hogy a fegyverkezés bármely aspektusában Washington mögött maradjon, így az oroszok 1965-ben éppen Szevasztopolban kezdték el saját delfinjeik katonai kiképzését. 

A szóbeszéd és a beszámolók szerint az oroszok azonban továbbmentek, és arra is megtanították a tengeri emlősöket, hogy meg tudják ölni az ellenséges búvárokat.

Ezt a hátukra erősített szigonyokkal vagy szén-dioxid-fecskendőkkel oldották meg, emellett pedig állítólag öngyilkos akciókra is felhasználták őket: testükre robbanószerkezetet erősítettek, ami a célpont közelébe érve felrobbant. 

A Szovjetunió felbomlásával a szevasztopoli delfinek Ukrajna haderejét erősítették tovább, a súlyos gazdasági és társadalmi problémákkal küzdő állam azonban nem engedhette meg magának ezt a pluszköltséget, Iránnak adták el a tengeri emlősöket. 2012-ben aztán újjáélesztették a programot, de két évvel később, a Krím félsziget orosz annexiójával a delfinek Moszkva birtokába kerültek. Azt hinnénk, hogy az ő történetük ennyivel véget is ért, de nem: a The Guardian brit hírportál 2018-ban arról számolt be, hogy az 

oroszok által elfogott delfinek nem hajlandók engedelmeskedni új kiképzőiknek, sőt éhségsztrájkba kezdtek, végül pedig éhhalált haltak.

Nem mehetnek nyugdíjba 

Az amerikai haditengerészet tervei szerint 2023-ban nyugdíjba küldené a kötelékében lévő, aknavadászatra szakosodott delfineket és oroszlánfókákat. Ezt azonban, úgy tűnik, egyelőre nem tudják megtenni, ennek oka pedig, hogy a technológia egész egyszerűen még nem érte el azt a szintet, hogy helyettesíteni tudná a tengeri emlősöket. Éppen ezért az amerikai kongresszus megtiltotta a haditengerészet számára, hogy nyugdíjba küldje az aknavadász palackorrúakat egészen addig, amíg a hadiipar nem lesz képes ugyanolyan vagy jobb aknaelhárító rendszerek gyártására. 

Borítókép: Katonai delfin egy kikötőbiztonsági gyakorlaton 2005-ben (Fotó: Amerikai haditengerészet)