Több mint két és fél hónappal az országgyűlési választásokat követően a legjobban szereplő két párt, a jobbközép Nemzeti Koalíció és a nemzeti-radikális Finnek, valamint két kisebb formáció, a Kereszténydemokrata Párt és a Svéd Néppárt koalíciós megállapodásra jutott, pénteken egy 240 oldalas közös kormányprogramot mutattak be. A dokumentumból egyértelműen látszik, hogy klasszikus polgári politikát képvisel a koalíció, de mind a négy párt részéről kidomborodnak ebben a politikai szándékok.
A Petteri Orpo vezette kormány mérsékelni kívánja a segélytől való függést és több munkahelyet akar teremteni, ez az elem egyértelműen a jobbközép párttól származik. Ugyanakkor a radikálisok miatt a Nyugaton szélsőségesnek minősülő, szigorú menekültügyi politika is megjelenik benne, sőt a kereszténydemokraták nyomán családpolitikai intézkedések, például a gyermekvállalás támogatásának tervével. A negyedik koalíciós partner, a liberális Svéd Néppárt – amely az előző, szociáldemokrata Marin kormány tagja is volt – elérte, hogy nem kerülhet veszélybe a (radikálisok miatt) az ország kétnyelvűsége, illetve a mindenkinek kötelező iskolai svéd oktatás, ráadásul a párt az oktatási tárcát is megszerezte.
Míg az előző baloldali finn kormány nemzetközi híre elsősorban a fiatal, bulizós, a diplomáciai szabályokat meglehetősen lazán kezelő Sanna Marin miniszterelnöknek köszönhető, addig a most felálló jobboldali kabinet elősorban migrációs kérdésekben számíthat a külföldi országok figyelemére.
Szakértők szerint a radikálisok kormányzati súlya miatt a világháború óta nem volt ennyire jobboldali kormánya Finnországnak. Hogy mekkora befolyása lesz a bevándorlásellenes pártnak a kabinetben, jól jelzi, hogy a 19 miniszteri posztból hét az övéké lesz, amelyek között olyan fajsúlyúak vannak, mint a belügy, a pénzügy, az igazságügy, a külkereskedelem, a szociális és a kommunikációs tárcák.
A kormányprogramot ismertető pénteki sajtótájékoztatón a Finnek elnöke, Riikka Purra magabiztosan az jelentette be, hogy Finnország paradigmaváltás előtt áll a bevándorláspolitikában. Részint a kvóta alapján befogadandó migránsok számát felére, 1050-ről 500-ra kívánják mérsékelni, részint korlátozni akarják a külföldiek tartózkodási és munkavállalási engedélyeit, valamint állandóról ideiglenessé, és akár visszavonhatóvá is teszik a védelmet élvező személyek státusát. Annak a bevándorlónak, akinek a munkaviszonya megszűnik és három hónapon belül nem talált új állást, el kell hagynia az országot, családegyesítés esetén a Finnországban élő személynek legalább 21 évesnek kell lennie, azaz megszűnik az a lehetőség, hogy a „gyerekek” előremennek és menekültstátust kérnek, majd utána az egész család követi.
A kormány uniós politikájában az szerepel, hogy valamennyi minisztérium központi célkitűzése a finn nemzeti érdekek előmozdítása és védelme kell hogy legyen, azaz „Finnország minden előtt”.
Az új finn kormány a munkaalapú társadalom erősítését is célul tűzte ki, szándéka százezer új munkahely teremtése, illetve a jövedelemadó csökkentésével a munkavégzés ösztönzése. Ugyanakkor az Orpo-kabinet jelentős megszorításokat tervez végrehajtani, a választási időszak végéig hatmilliárd euróval kívánja visszavágni a költségvetést, elsősorban a szociáldemokraták által hátrahagyott, a pandémia kezelése és Ukrajna katonai támogatása miatt megugrott államadósság mérséklése érdekében. A költségcsökkentést elsősorban a szociális segélyek és járandóságok csökkentésével kívánják elérni, de a szociális ellátás és az egészségügy is kevesebb forráshoz fog jutni. Az unión kívülről érkezők számára fizetőssé teszik az oktatást. A kormány ugyanakkor úgy véli, hogy az infrastrukturális beruházások növekedést hoznak, a kormány közel hárommilliárd eurós közlekedési beruházási programot valósít meg. Bejelentették, hogy stratégiai céljuk az atomenergia fejlesztése, így minden olyan pályázatot jóvá fognak hagyni, amely megfelel a kritériumoknak. Az is kiderült a kormányprogramból, hogy az üzemanyagár-emelkedést is mérsékelni kívánják, amit a már korábban betervezett lépcsőzetes jövedékiadó-emelés csökkentésével kívánnak elérni.
A jobboldali kabinet bővíteni szándékozik a családtámogatások körét is, az újszülöttek részére járó részvénycsomag bevezetését irányozta elő, amely a már meglévő anyasági csomag része lenne.
A lakosság egy jelentős részét pedig az töltheti el örömmel, hogy a tervek szerint a kormány hozzányúl az alkoholtörvényhez is, így ha ez megvalósul, nemcsak legfeljebb 5,5 százalékos alkoholtartalmú italokat lehet majd vásárolni az élelmiszerüzletekben, hanem nyolc, de más tervek szerint akár 15 százalékosakat is, miközben az alacsonyabb alkoholtartalmú italok adótartalmát csökkentik, a tömény szeszekét pedig növelik.
Borítókép: Petteri Orpo korábbi pénzügyminiszter, a jobbközép Nemzeti Szövetség vezetője a párt kampányközpontjában tartott eredményváró rendezvényen Helsinkiben 2023. április 2-án, a finn parlamenti választások napján (Fotó: MTI/EPA/COMPIC/Mikko Stig)
