Törvényjavaslatot készít elő az ukrán belügyminisztérium, amely alapján büntetnék azokat a katonakorú férfiakat, akik a hadiállapot idején illegálisan átlépik a határt, vagyis azokat, akik külföldre menekülnek a besorozás elől – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Jelenleg nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogyan lehet felelősségre vonni azokat, akik illegálisan utaznak külföldre, most elkezdik kidolgozni a részleteket és a háború befejezése után hoznak végleges döntést, közölte Ihor Klimenko belügyminiszter. – Most beszéltünk erről, és elkezdjük tanulmányozni a nemzetközi tapasztalatokat – mondta.
Hogyan bánjunk azokkal a polgárainkkal, akik már egyszer megszegték a törvényt? Felelősségre kell vonni őket a törvényszegésért. Azt hiszem, minden polgár ezt akarja, és meg fogja érteni, ha az állam korlátozza ezeknek az állampolgároknak a további mozgását, legalább külföldön
– fogalmazott a miniszter a The New Voice of Ukraine angol nyelvű ukrán hírportál szerint. Az ukrán törvények szerint a 18–60 év közötti férfiaknak – bizonyos kivételekkel – tilos külföldre utazniuk a hadiállapot idején.
Az ukrán határrendészet adatai szerint a hadiállapot kihirdetésétől a múlt év végéig több mint 12 ezer ember próbálta meg illegálisan elhagyni Ukrajnát, közülük 15-en meghaltak. Több mint 2100 büntetőeljárást indítottak okmányhamisítás, illegális személyszállítás és behívóelkerülés miatt. Vádat emeltek 950 ember ellen, és több mint 350-et vontak büntetőjogi felelősségre. A szolgálat közölte, hogy 12 vízbe fulladt ember holttestét találták meg az ukrán–román határ folyószakaszai mentén, és további három holttestet a hegyekben.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint ugyanakkor már több mint 8,2 millió ember menekült el Ukrajnából csak Európába, akik között szintén sok a férfi. Egy részük legálisan hagyta el a háborúban álló országot, sokan azonban ezzel megszegték a hatályos törvényeket, ők azok, akik megpróbáltak elmenekülni a besorozás és a háború elől.
Érthető ugyanakkor, hogy sokan ki akarnak bújni a szolgálat alól, a harcokban ugyanis már így is rengetegen vesztették életüket. A legfrissebb információk szerint 124-131 ezer ukrán áldozata volt eddig a háborúnak, közülük 15-17 ezren vesztették életüket.
Az elmúlt hónapokban a leghevesebb harcok Bahmut környékén folytak. A város nem rég orosz fennhatóság alá került. Korábban az ott folyó összecsapásokat egy ott harcoló amerikai katona úgy jellemezte, hogy egy igazi „húsdaráló”.
Mint mondta, a kelet-ukrajnai frontvonalon egy katona átlagosan mindössze négy órát él. Látható tehát, miért menekültek el rengetegen Ukrajnából.
Arról azonban nincs adat, hányan rettegnek attól, hogy bármikor besorozhatják őket az országban, akár kényszerrel elhurcolva az utcáról őket.
Arról, hogy ukrán férfiakat hogyan kényszerítik katonák arra, hogy velük tartsanak, számos videó felkerült a közösségi oldalakra, bár ezek hitelességét nem lehet ellenőrizni.
Az ukránok ellenállása a besorozás ellen azonban érthető, hiszen nap mint nap telnek meg a temetők gyászoló családokkal, nap mint nap kapnak rossz híreket hozzátartozók a fronton harcoló szeretteikről.
Az ukrajnai háború elhúzódásával egyre több esemény mutat a konfliktus szélesebb körű eszkalációja felé. − Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen − fogalmazott a minap a cseh hadsereg vezérkari főnöke. Karel Rehka leszögezte: ebben az esetben Csehország a kezdetektől fogva részese lenne a konfliktusnak, a haderő nagyobbik része a NATO tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba. Noha a védelmi szövetség alapítószerződésének híres 5. cikkelyének − amely szerint egy tagállamot érő külső agresszió esetén a többi tagállam saját maga elleni külső agresszióként tekint rá, ezáltal pedig kollektívan lépnek fel ellene − alkalmazását sok rejtély és kérdés övezi, az szinte biztos, hogy a legtöbb tagállam Csehországhoz hasonlóan hadviselő féllé válna egy ilyen forgatókönyv esetében. Ez pedig azt is jelentené, hogy a hadseregek mozgósításba kezdenének.
Annak ellenére, hogy sok országban hasonlók a szabályozások, a NATO-nak továbbra sincsk egységes sorozási mechanizmusa. A tagországok többségében már nincs kötelező sorkatonai szolgálat, azonban így is vannak olyanok, ahol ez a rendszer a mai napig működik.
