Az ukrajnai háború elhúzódásával egyre több esemény mutat a konfliktus szélesebb körű eszkalációja felé. − Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen, lehetséges − fogalmazott a minap a cseh hadsereg vezérkari főnöke. Karel Rehka leszögezte, ebben az esetben Csehország a kezdetektől fogva részese lenne a konfliktusnak, a haderő nagyobbik része a NATO tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba. Noha a védelmi szövetség alapítószerződésének híres 5. cikkelyének − amely szerint egy tagállamot érő külső agresszió esetén a többi tagállam arra saját maga elleni külső agresszióként tekint, ezáltal pedig kollektívan lépnek fel vele szemben − alkalmazását sok rejtély és kérdés övezi, az szinte biztos, hogy a legtöbb tagállam Csehországhoz hasonlóan hadviselő féllé válna egy ilyen forgatókönyv esetében. Ez pedig azt is jelentené, hogy a hadseregek mozgósításba kezdenének.
Eltérő sorozási mechanizmusok
Annak ellenére, hogy sok országban hasonlóak a szabályozások, a NATO továbbra sem rendelkezik egységes sorozási mechanizmussal.
A tagországok többségében már nincs kötelező sorkatonai szolgálat, azonban így is vannak olyanok, ahol ez a rendszer a mai napig működik.
Ilyen országok Dánia, Észtország, Görögország illetve Finnország. Ezekben az országokban a felnőttkor betöltése után a férfiaknak egy, a törvényben meghatározott ideig csatlakoznia kell a fegyveres erőkhöz. A kiképzés elvégzése után pedig tartalékos erőként lesznek számontartva, és bizonyos feltételek mellett behívhatók a hadseregbe.
Az elmúlt időszakban a korábbi tendenciákkal ellentétben egyre több ország vezetné vissza a katonai szolgálatot, annak ellenére, hogy a vasfüggöny lehullását követő évtizedekben az országok sorra hagytak fel a sorkatonaság intézményével. Azonban az ukrán háború kirobbanását követően a megváltozott geopolitikai helyzetre reagálva számos országban megkezdték a sorkatonaság visszavezetésének tárgyalását.
Lettország például nemrég fogadott el egy jogszabályt, amelynek értelmében idéntől először csak önkéntes alapon, majd pedig fokozatosan újra bevezetik a sorkatonai szolgálatot, amely 2024-től válik kötelezővé. Lettországban 2007-ben törölték el a kötelező szolgálatot, és ezután a lett fegyveres erőket hivatásos hadsereggé alakították át, amelyet önkéntesek egészítenek ki. A kötelező sorozás a 18 és 27 év közötti lett férfiakat érinti, míg a lett nők önkéntesként jelentkezhetnek a 11 hónapos katonai kiképzésre. Azok a lett férfiak, akik vallási vagy lelkiismereti okok miatt visszautasítják a kötelező sorkatonai szolgálatot, helyette közösségi munkát végezhetnek a lett védelmi minisztérium által felügyelt létesítmények egyikében.
Jelenleg békeidőben 14 európai államban írnak elő sorkatonai szolgálatot valamilyen formában.
Az előírások javarészt 18 éven felüli férfiakra vonatkoznak, akiknek néhány hónaptól egy évig terjedő sorkatonai szolgálaton kell részt venniük. Azonban ez a szolgálatot, néhány esetet kivéve, kiválthatják valamilyen más szervezetben is, például az önkéntes tűzoltóságokon vagy civil rendfenntartó szerveknél.
A legtöbb államban a kötelező sorkatonai szolgálatot letudókat a továbbiakban tartalékosként tartják nyilván, több helyen időnként visszahívják őket „emlékeztető” kiképzésekre. Az ukrajnai háború miatt más európai országokban is felmerült a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése, például Németországban és Hollandiában is, ahol a skandináv modellt követnék az intézkedés támogatói.
Máshol az önkéntes jelentkezést kívánják ösztönözni, például Lengyelországban mindjárt az ukrajnai orosz invázió után, tavaly márciusban bevezették az új rendszert, miszerint önkéntesen csatlakozni lehet a hadsereghez, ahol fizetést kapnak a katonák. A jelentkezők havi közel ezereurós bért kapnak, egyéves kiképzés után pedig beléphetnek a hivatásos hadseregbe.
Több NATO-tagországban azonban nincsen a férfiakat terhelő kötelező sorkatonai szolgálat. A hadsereghez pedig a felnőttkor betöltésekor vagy bizonyos feltételek mellett már 17 évesen is csatlakozni lehet.
A mozgósítás is nemzeti hatáskör
A háborús helyzet esetén történő mozgósításról sincs egységes rendelkezés a NATO-országok között. Így pedig minden tagállam maga döntheti el, hogy milyen korosztályt tesz hadkötelessé, illetve a nők kérdése is nemzeti hatáskörben marad. Ugyanis az említett országok egyikében sem terjed ki a kötelező katonai szolgálat a nőkre, annak ellenére, hogy más, nem európai országokban a nőket is érinti ez a kötelezettség. Ilyen ország például Izrael, ahol mindkét nem képviselőire két év és nyolc hónap kötelező sorkatonai szolgálat vár.
A legtöbb országban besorozás alól mentesítő körülmény, ha valaki miniszteri vagy megválasztott képviselői pozíciót tölt be. Szintén mentesülnek még a bevándorlók és a kettős állampolgárok − attól függően, hogy az állampolgárságuk szerinti országokban mik a szabályok.
Emellett mentesítő körülmény, ha valaki valamilyen krónikus betegségben − fizikai vagy mentális − szenved. Egyes beszámolók szerint mind az oroszok, mind az ukránok közt akadtak olyanok, akik hamis orvosi papírok vásárlásával akarták elkerülni a besorozást.
Azonban a közvetlenül a NATO irányítása alatt álló egységekbe már egyértelműbb feltételek mellett is be lehet lépni. Ebben az esetben nemtől függetlenül, minden 21 és 60 év közötti személy jelentkezhet, aki ismeri a francia vagy az angol nyelvet, és már van alapkiképzése. Emellett pedig van állampolgársága egy NATO-tagországban.
Borítókép: Katonák a szerb haderő Gránit 2023 elnevezésű nyilvános katonai képességbemutatóján a Belgrád melletti Batajnica légitámaszpontján (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)
