Hozzátette: északi irányban sok gát van még, ám az oroszok lerombolják a Dnyeper gátakat, a keleti ukrán utánpótlás jelentősen megnehezül. Felhívta a figyelmet, hogy a gátperemek általában utak vagy vasutak.
Egyelőre nem tudni biztosan, hogy kik követték el a támadást, az ukránok és az oroszok ugyanis egymásra mutogatnak, Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő azonban arra hívta fel a figyelmet, a cél valószínűleg a Dnyeperen Herszon körül már átkelt ukrán alakulatok „kiöntése” volt, ennek nyomán orosz kezek vannak az akció mögött.
Egyelőre úgy tűnik, sem a zaporizsjei atomerőmű hűtővíz-ellátása, sem a Krím vízellátása nincs veszélyben. Ha ugyanis az ukránok lettek volna az elkövetők, nyilván ez lett volna a céljuk
– tette hozzá Somkuti Bálint.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója azt írta Facebook-oldalára a Nova Kahovka-i vízerőművet ért támadás kapcsán,
az idők változnak, de a módszerek ugyanazok. 1941. augusztus 18-án robbantották fel a visszavonuló szovjet csapatok az akkori, 1932-ben épült Dnyeperi (mai Dnyiprói) vízerőmű gátját. A nagy erővel, 12 méteres magasságokba emelkedő víz többek között a zaporizsjében lévő szovjet csapatok egy részét is elmosta.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!