Az ukrán utánpótlás akadályozása lehetett a gátrobbantás célja

Egyelőre sem Kijev, sem Moszkva nem vállalta magára az akciót, elemzők szerint rövid távon Oroszországnak kedvez a robbantás.

Herszon, 2023. június 6. Gátrobbantás miatt vízzel elöntött utcán egy férfi Herszonban 2023. június 6-án. Hajnalban robbanás történt a dél-ukrajnai Herszoni területen lévõ, jelenleg orosz ellenõrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátján, az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. Az ukrán belügyminiszter szerint mintegy 80 települést fenyeget árvíz. MTI/AP/Nyina Ljasonok Fotó: Nyina Ljasonok

Sorra reagálnak a magyar szakértők a Nova Kahovka-i vízerőművet ért támadásra. Az akció következtében a víztározó gátja egy részen átszakadt, és akkora árvizet okozott, hogy az ár már Nova Kahovka települést is elérte.

A Nova Kahovka-i gátat felrobbantották, vélhetően az oroszok. A gáttól délre áradás, felette apadás. A Krím vízellátása miatt már nem kell aggódni – innen nem lesz víz, visszatér a 2022 előtti állapot. De az ukrán műveleteket ez hetekre akadályozni fogja mind a két irányban. Kelet felé is, mert a sáros tómedren nehezebb átkelni, mint motorcsónakokkal, ahogy eddig tették

– vélekedett Facebook-oldalán Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője.

Hozzátette: északi irányban sok gát van még, ám az oroszok lerombolják a Dnyeper gátakat, a keleti ukrán utánpótlás jelentősen megnehezül. Felhívta a figyelmet, hogy a gátperemek általában utak vagy vasutak.

Egyelőre nem tudni biztosan, hogy kik követték el a támadást, az ukránok és az oroszok ugyanis egymásra mutogatnak, Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő azonban arra hívta fel a figyelmet, a cél valószínűleg a Dnyeperen Herszon körül már átkelt ukrán alakulatok „kiöntése” volt, ennek nyomán orosz kezek vannak az akció mögött.

Egyelőre úgy tűnik, sem a zaporizsjei atomerőmű hűtővíz-ellátása, sem a Krím vízellátása nincs veszélyben. Ha ugyanis az ukránok lettek volna az elkövetők, nyilván ez lett volna a céljuk

– tette hozzá Somkuti Bálint.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója azt írta Facebook-oldalára a Nova Kahovka-i vízerőművet ért támadás kapcsán,

az idők változnak, de a módszerek ugyanazok. 1941. augusztus 18-án robbantották fel a visszavonuló szovjet csapatok az akkori, 1932-ben épült Dnyeperi (mai Dnyiprói) vízerőmű gátját. A nagy erővel, 12 méteres magasságokba emelkedő víz többek között a zaporizsjében lévő szovjet csapatok egy részét is elmosta.

A szakértő szerint a robbantás rövid távon Moszkvának kedvez: az ukrán ellentámadás időzítése és meglepetése odalehet, az ukrán vezetésnek most elsősorban a katasztrófa következményeivel kell foglalkoznia. Másrészt ezzel sikerült a kommunikációt is elterelni, minden hír most Kahovkáról szól, nem a belgorodi megyét ért támadásokról vagy az ukrán ellentámadás helyzetéről. Hosszú távon azonban a Krím félsziget vízellátása nehezedik meg.

Borítókép: Gátrobbantás miatt vízzel elöntött utcán egy férfi Herszonban 2023. június 6-án. (Fotó: MTI/AP/Nyina Ljasonok)