Az Európai Uniónak fokoznia kellene Jordánia pénzügyi támogatását az ország stabilitásának és védelmi képességeinek erősítése érdekében, különös tekintettel arra, hogy Ammán lényeges szerepet játszik a bevándorlási áradat megfékezésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután jordániai kollégáját fogadta hétfőn Budapesten. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Ajmán Szafadival közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy
bár a két ország nagyon különböző és egymástól távoli térségekben található, mégis hasonló biztonsági kockázatokkal néz szembe, minthogy Magyarország és Jordánia szomszédságában is háborús viszonyok uralkodnak.
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború a Közel-Keleten is jelentős áremelkedést okozott, a közel-keleti biztonsági konfliktusok pedig Európában gyakran súlyos migrációs nyomás képében jelennek meg. – Ezért az a kölcsönös érdekünk, hogy béke legyen Közép-Európában és béke legyen a Közel-Keleten is, hogy érjenek véget minél előbb a háborús cselekmények Ukrajnában és a harci cselekmények a közel-keleti térségben – jelentette ki.
– Pontosan tudjuk, hogy ezekre a konfliktusokra, amelyek beárnyékolják ma az életünket, nincsenek megoldások a harctéren, ott csak halottak vannak. Mindazok, akik a béke ellen cselekszenek, akik relativizálják a béke jelentőségét, akik akadályozzák, hogy a békéhez szükséges lépések eredményesek legyenek, azok bizony felelősséget viselnek minden további halottért – fogalmazott.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy hazánk különleges helyzetben van, mivel egyszerre két irányból is biztonsági kihívásokkal szembesül, keletről a háború hatásaival, délről a bevándorlási nyomással.
– A migrációs folyamatokat sajnos a brüsszeli politika tovább ösztönzi, ezért nagy szükség van azokra a közel-keleti országokra, amelyek féken tartják a migrációt, és amelyek képesek és készek is arra, hogy a migráció kiváltó okait kezeljék – figyelmeztetett. Majd kiemelte, hogy a kiváltó okok között első helyen szerepel a szélsőségek és a terrorfenyegetettség erősödése, márpedig Jordánia fontos szereplő a globális küzdelemben ezen jelenségekkel szemben.
Mi nagyra becsüljük Jordánia fellépését a szélsőségekkel és a terrorszervezetekkel szemben. Nagyra becsüljük azt, hogy Jordániában sok millió menekültet látnak el, mert ha ezt nem tennék, akkor ezek az emberek mind megindulnának Európa irányába
– mondta. – Ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek növeljék Jordánia pénzügyi támogatását – tette hozzá.
A miniszter aláhúzta, hogy Magyarország próbál segíteni, aminek része az is, hogy az elmúlt időszakban tizenhárom fejlesztési projektet finanszírozott egészségügyi, valamint egyházi vonalon a menekültek ellátásának javítása érdekében. Közölte, hogy miután az afgán haderő finanszírozására befizetett pénzt a kivonulás ellenére sem kapják vissza a NATO-tagok, a kormány ebből negyvenmillió forintot Jordánia védelmi képességeinek fejlesztésére is átirányított. Továbbá szorgalmazta, hogy az úgynevezett Európai Békekeretből is különítsen el több forrást Jordánia számára az Európai Unió.
– Jordánia támogatása hozzájárul a békéhez a Közel-Keleten, nem fegyvereket kell szállítani a háborúba, hanem segíteni azon országok védelmi képességeit, amelyek stabilitása kulcskérdés – vélekedett.
Végül arra is kitért, hogy Jordániából érkezik a legtöbb ösztöndíjas hallgató Magyarországra, évi négyszázan kezdhetik meg tanulmányaikat hazai egyetemeken, és ezen helyekre 1400-an jelentkeztek idén. A felek az ülésen kulturális együttműködési munkatervet írtak alá a 2024–2027-es időszakra vonatkozóan.
Szijjártó Péter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az erről szóló szavazás kiírása az Országgyűlésen múlik. – Ha a svéd politikusok az elmúlt években nem tettek volna olyan nyilatkozatokat, amelyek tisztességtelenek voltak Magyarországgal, a magyar emberekkel szemben, akkor nyilvánvalóan a parlament is sokkal könnyebben jutott volna át ezen a szavazáson – mondta. – De mivel az elmúlt években ilyen nyilatkozatok születtek, megkérdőjelezték a magyar demokrácia minőségét és úgy általában a létezését, ezért most a parlamenti képviselők továbbra is mérlegelik, hogy mikor jutnak el oda, hogy a kormány által javasolt ratifikációs szavazást napirendre tűzzék erről – tette hozzá.