A miniszter aláhúzta, hogy Magyarország próbál segíteni, aminek része az is, hogy az elmúlt időszakban tizenhárom fejlesztési projektet finanszírozott egészségügyi, valamint egyházi vonalon a menekültek ellátásának javítása érdekében. Közölte, hogy miután az afgán haderő finanszírozására befizetett pénzt a kivonulás ellenére sem kapják vissza a NATO-tagok, a kormány ebből negyvenmillió forintot Jordánia védelmi képességeinek fejlesztésére is átirányított. Továbbá szorgalmazta, hogy az úgynevezett Európai Békekeretből is különítsen el több forrást Jordánia számára az Európai Unió.
– Jordánia támogatása hozzájárul a békéhez a Közel-Keleten, nem fegyvereket kell szállítani a háborúba, hanem segíteni azon országok védelmi képességeit, amelyek stabilitása kulcskérdés – vélekedett.
Végül arra is kitért, hogy Jordániából érkezik a legtöbb ösztöndíjas hallgató Magyarországra, évi négyszázan kezdhetik meg tanulmányaikat hazai egyetemeken, és ezen helyekre 1400-an jelentkeztek idén. A felek az ülésen kulturális együttműködési munkatervet írtak alá a 2024–2027-es időszakra vonatkozóan.
Szijjártó Péter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az erről szóló szavazás kiírása az Országgyűlésen múlik. – Ha a svéd politikusok az elmúlt években nem tettek volna olyan nyilatkozatokat, amelyek tisztességtelenek voltak Magyarországgal, a magyar emberekkel szemben, akkor nyilvánvalóan a parlament is sokkal könnyebben jutott volna át ezen a szavazáson – mondta. – De mivel az elmúlt években ilyen nyilatkozatok születtek, megkérdőjelezték a magyar demokrácia minőségét és úgy általában a létezését, ezért most a parlamenti képviselők továbbra is mérlegelik, hogy mikor jutnak el oda, hogy a kormány által javasolt ratifikációs szavazást napirendre tűzzék erről – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!