Tagállami fejlesztési pénzeket adott a brüsszeli bürokrácia Ukrajnának?

Deutsch Tamás szerint tisztázni kell, hogy a 2021-ben indult európai uniós költségvetési ciklus első két és fél évében az Európai Bizottság milyen jogcímeken és mekkora összeget juttatott Ukrajnának.

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában megjegyezte, hogy Magyarország, Lengyelország és még három tagállam egyetlen eurócentet sem kapott a helyreállítási alap forrásaiból. – Így felvetődhet a kérdés, hogy a tagállamok fejlesztéseinek finanszírozására szolgáló források azért nem jutnak el a tagállamokhoz, mert ezeket a pénzeket adta oda Brüsszel Ukrajnának – fogalmazott.

Deutsch Tamás szerint érdemes lenne feltenni a kérdést, hogy fegyverszállításra, az ukrán állam életben maradását segítő hitelekre, támogatásokra, illetve még milyen más címszó alatt mekkora összeget biztosított az unió az ukrajnai háború kirobbanása óta az ukránok támogatására.

Úgy fogalmazott: sokaknak az a benyomása, hogy „a magyar költségvetési gazdálkodás Gyurcsány-korszakból jól ismert módszereit” alkalmazza a brüsszeli bürokrácia, trükkök százaival próbálja elrejteni azt, hogy az európai adófizető polgárok pénzéből mekkora összeget juttatott már eddig Ukrajnának. Elvárható lenne a brüsszeli bürokráciától, hogy akár „kockás füzetből kitépett papírlapon” vagy a költségvetési címeket, sorokat tartalmazó táblázatban elküldjék a tagállamoknak ezeket a tételeket – mondta.

– Az nem járja, hogy minden héten egy-két-három milliárd eurónyi Ukrajnának szánt plusztámogatás ötletével áll elő az EB, de hogy pontosan mekkora összeget juttatott Ukrajnának, arról senkinek nincs pontos adata – jelentette ki Deutsch Tamás, majd hozzátette, hogy az EU költségvetését 2020 decemberében fogadta el az Európai Tanács és az Európai Parlament, amikor még nem volt háború Ukrajnában, tehát az ezt követő kétéves időszakban merült fel a támogatási igény. 

Szerinte alapos az a feltételezés, hogy az Ukrajnának juttatott milliárdok eredetileg más költségvetési célokat szolgáltak volna, és más uniós programok – engedélyezett vagy engedély nélküli – átcsoportosításából származtak.

Az uniós politikus úgy látja, a brüsszeli javaslat szerinti 60-70 milliárd eurós tagállami pluszbefizetés megszavazása előtt tisztázni kell, hogy „miért csigalassúságú” a tagállamoknak juttatandó EU-s pénzek folyósítása. Lengyelország és Magyarország „a brüsszeli bürokrácia politikai zsarolása miatt” nem jut hozzá a jog szerint járó uniós pénzekhez, de vajon mi az oka annak, hogy a hétesztendős költségvetés regionális fejlesztési forrásaiból három év alatt alig a 2,5 százalékát folyósította a brüsszeli bürokrácia az EU 27 tagállamának?

A megelőző hétéves költségvetési időszakban az első három évben a regionális fejlesztési pénzek nyolc százaléka jutott el a tagállamokhoz. – Akkor mindenki sápítozott, hogy soha ilyen az EU történetében nem fordulhat elő, hogy ilyen lassan jutnak el a tagállamokhoz a nekik járó fejlesztési források – tette hozzá Deutsch Tamás. 

Kifejtette továbbá: a jelenlegi hétéves ciklusban a helyreállítási alap forrásaiból nemcsak Magyarország és Lengyelország nem kapott egyetlen eurócentet sem – politikai büntetésül –, hanem további három tagállam sem, amelyek pedig jutalomként kapták volna azt. A további 22 EU-tagország a 2026. december végéig rendelkezésre álló pénzeknek kevesebb mint a 20 százalékát kapta csak meg eddig.

A fideszes politikus azt a kérdést fogalmazta meg: a tagállamok fejlesztéseinek finanszírozására szolgáló források azért nem jutnak el a tagállamokhoz, mert valójában ezeket a pénzeket adta oda a brüsszeli bürokrácia Ukrajnának? A tagállami pluszbefizetésre vonatkozó brüsszeli kezdeményezés mögött is az állhat, hogy a fejlesztési programok forrásai nem a 27 uniós tagállamhoz, hanem Ukrajnához jutottak el, de erre a hétéves  költségvetés semmifajta felhatalmazást, rendelkezést nem tartalmazott.
Deutsch Tamás szerint ezeknek a kérdéseknek a tisztázása után lehet érdemben beszélni arról, hogy szükség van-e, és mekkora összegű, tagállami befizetésekre. 

Mi, magyarok elképzelhetetlennek látunk a magyar költségvetésben pluszterhet, miközben az EU-tól a nekünk jogszerűen járó fejlesztési pénzekből egy petákot sem láttunk

– mondta. Úgy vélekedett, hogy amikor a Gyurcsány-kormány trükkök százaival igyekezett a közpénzek felhasználását rejtegetni, egy őszödi beismerés és politikai bukás lett a következménye. Ha az Európai Bizottság ugyancsak trükkök alkalmazásához folyamodott, akkor egy „brüsszeli őszödi beszédnek kellene következnie”, elismerve a trükközéseket, továbbá ezt súlyos politikai következményeknek kell követnie – szögezte le.

Borítókép: Az Európai Unió országainak zászlója leng az Európai Parlament székháza előtt az északkelet-franciaországi Strasbourg városában 2022. november 23-án (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)