Tagállami fejlesztési pénzeket adott a brüsszeli bürokrácia Ukrajnának?

Deutsch Tamás szerint tisztázni kell, hogy a 2021-ben indult európai uniós költségvetési ciklus első két és fél évében az Európai Bizottság milyen jogcímeken és mekkora összeget juttatott Ukrajnának.

Szerinte alapos az a feltételezés, hogy az Ukrajnának juttatott milliárdok eredetileg más költségvetési célokat szolgáltak volna, és más uniós programok – engedélyezett vagy engedély nélküli – átcsoportosításából származtak.

Az uniós politikus úgy látja, a brüsszeli javaslat szerinti 60-70 milliárd eurós tagállami pluszbefizetés megszavazása előtt tisztázni kell, hogy „miért csigalassúságú” a tagállamoknak juttatandó EU-s pénzek folyósítása. Lengyelország és Magyarország „a brüsszeli bürokrácia politikai zsarolása miatt” nem jut hozzá a jog szerint járó uniós pénzekhez, de vajon mi az oka annak, hogy a hétesztendős költségvetés regionális fejlesztési forrásaiból három év alatt alig a 2,5 százalékát folyósította a brüsszeli bürokrácia az EU 27 tagállamának?

A megelőző hétéves költségvetési időszakban az első három évben a regionális fejlesztési pénzek nyolc százaléka jutott el a tagállamokhoz. – Akkor mindenki sápítozott, hogy soha ilyen az EU történetében nem fordulhat elő, hogy ilyen lassan jutnak el a tagállamokhoz a nekik járó fejlesztési források – tette hozzá Deutsch Tamás. 

Kifejtette továbbá: a jelenlegi hétéves ciklusban a helyreállítási alap forrásaiból nemcsak Magyarország és Lengyelország nem kapott egyetlen eurócentet sem – politikai büntetésül –, hanem további három tagállam sem, amelyek pedig jutalomként kapták volna azt. A további 22 EU-tagország a 2026. december végéig rendelkezésre álló pénzeknek kevesebb mint a 20 százalékát kapta csak meg eddig.

A fideszes politikus azt a kérdést fogalmazta meg: a tagállamok fejlesztéseinek finanszírozására szolgáló források azért nem jutnak el a tagállamokhoz, mert valójában ezeket a pénzeket adta oda a brüsszeli bürokrácia Ukrajnának? A tagállami pluszbefizetésre vonatkozó brüsszeli kezdeményezés mögött is az állhat, hogy a fejlesztési programok forrásai nem a 27 uniós tagállamhoz, hanem Ukrajnához jutottak el, de erre a hétéves  költségvetés semmifajta felhatalmazást, rendelkezést nem tartalmazott.
Deutsch Tamás szerint ezeknek a kérdéseknek a tisztázása után lehet érdemben beszélni arról, hogy szükség van-e, és mekkora összegű, tagállami befizetésekre. 

Mi, magyarok elképzelhetetlennek látunk a magyar költségvetésben pluszterhet, miközben az EU-tól a nekünk jogszerűen járó fejlesztési pénzekből egy petákot sem láttunk

– mondta. Úgy vélekedett, hogy amikor a Gyurcsány-kormány trükkök százaival igyekezett a közpénzek felhasználását rejtegetni, egy őszödi beismerés és politikai bukás lett a következménye. Ha az Európai Bizottság ugyancsak trükkök alkalmazásához folyamodott, akkor egy „brüsszeli őszödi beszédnek kellene következnie”, elismerve a trükközéseket, továbbá ezt súlyos politikai következményeknek kell követnie – szögezte le.

Borítókép: Az Európai Unió országainak zászlója leng az Európai Parlament székháza előtt az északkelet-franciaországi Strasbourg városában 2022. november 23-án (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)