Ukrajnának szánt fegyverek egy mexikói kartell kezében?

„Gyakorlatilag ezeknek a fegyvereknek az eredete mindig kétséges, ám az érzékeny, korlátozottan hozzáférhető fegyverek másodlagos exportja mindig is jellemző volt” – fogalmazott lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium kutatója az ukrajnai fegyverszállítmányokról és azok más országokba történő megjelenéséről. Míg Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint Magyarország szempontjából az ukrajnai háború során tapasztalható „könnyű fegyverszerzés” a konfliktus lezárulta után oda juthat, hogy a készletek különböző országokban bukkanhatnak fel, így azok hazánkon is keresztülhaladhatnak.

A svéd Saab hadipari konszern által fejlesztett és gyártott AT-4-es légvédelmi páncéltörő rakétarendszert az amerikai hadsereg is használja. (Fotó: Dzyga's Paw / Twitter)

Moszkva korábban már figyelmeztette az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy a fegyverszállítmányai az „elégtelen ellenőrzés miatt gyorsan” bűnözői csoportokhoz jutnak, sőt tavaly az orosz külügyminisztérium becslése szerint havonta egymilliárd dollár értékű nyugati fegyver kerülhetett terroristák, szélsőségesek és bűnözői csoportok birtokába Afrikában és Ázsiában.

Kijev „propagandának” minősítette ezeket a rágalmakat.

Az MCC kutatója Ukrajna kapcsán azt is megjegyezte, „előfordult már olyan, hogy ukrán parancsnokok nem jelentették a halottjaikat és felvették a zsoldjukat, az ilyen horrorisztikus lépések pedig komoly kérdéseket vetnek fel az ukrán morálról”.

Somkuti Bálint szerint az Ukrajnának küldött fegyverek esetében „nem az új szállítmányoktól kell tartani, hanem a már átadottak hollétéről”. Elemzése alapján a fegyverszállítások körül gyakoribbá váló problémák megfontolásra késztethetik Washingtont, hogy milyen fegyvereket mekkora mennyiségben ad át Ukrajnának.

Nemcsak attól kell tartani, hogy nyugati fegyverek egy harmadik fél kezébe kerülnek, hanem akár attól is, hogy az oroszok kezébe jutnak

– fogalmazott az MCC kutatója, utalva arra, hogy ilyen már történt korábban is.

Arról, hogy az Ukrajnába került nyugati fegyverek mégis hogyan kerülhetnek mások kezébe, Kis-Benedek József úgy fogalmazott: Egy háborúban nagyon könnyű fegyverhez jutni, ám utána ezeket nem követik rendesen nyomon, és a fegyverek és lőszerek eltűnése, illetve elvesztése nem annyira feltűnő. Hozzátette: Szerinte a hatóságok sokszor tehetetlenek az ügyben, mert ugyan a típusszám alapján nyomon lehet követni, hogy melyik gyárban, melyik műszakban készült az adott fegyver, de csak amíg le nem csiszolják az egyedi azonosítókat.

– Ha egyre több fegyver tűnik el Ukrajnából, akkor elképzelhető, hogy a Nyugat szigorít a folyamaton, ugyanis az amerikaiak megkövetelik ezek elszámolását – mondta Kis-Bendek József. Hozzátette: Mivel ezeket a készleteket átvették és nyilvántartásba vették, ha egy fegyverkereskedő cég ezeket eladja, akkor tudni lehetne, hogy azt eredetileg mely alakulat kapta meg.

Somkuti Bálint szerint emiatt a nyugati, Ukrajnába irányuló fegyverszállításokban akkor lehet változás, ha a fegyverek „olyan területeken jelennek meg vagy olyan célpontok ellen használják, ami súlyosan sérti az amerikai érdekeket”.

A mexikói ügy kapcsán Vivek Ramaswamy amerikai republikánus elnökjelölt is megszólalt. „Páncéltörő rakétarendszert küldtünk Ukrajnába, hogy megvédhessék határukat, de ez végül a mi déli határainkon jelent meg, a drogkartellek kezében. Mindez megmutatja, mennyire romlott a hadseregünk vezetése és a külpolitikánk” – fogalmazott a Twitteren közzétett videóban.

I’ve said countless times that I’m willing to use our military to annihilate Mexican drug cartels south of our border if necessary. But now it turns out that the US military weapons that we sent to *Ukraine*, including Javelin anti-tank missiles & missile launchers, are ending up… pic.twitter.com/ErjNhcOr8j

— Vivek Ramaswamy (@VivekGRamaswamy) June 1, 2023

 – Magyarország szempontjából mindezt azért látom veszélynek, mert jelenleg a háború miatt Ukrajnában viszonylag könnyen lehet fegyverhez jutni. Annak lezárultát követően ezek különböző országokban bukkanhatnak fel, és ennek során akár Magyarországon is keresztülhaladhatnak – vélekedett Kis-Benedek József. Hozzátette: A rendészeti szervek számára mindez rémálom, ugyanis nagyon nehéz a felderítésük.

Borítókép: A svéd Saab hadiipari konszern által fejlesztett és gyártott AT–4-es légvédelmi páncéltörő rakétarendszert az amerikai hadsereg is használja (Fotó: Dzyga's Paw/Twitter)