Folytatni kell a migráció legális útvonalainak kiépítését, a tagállamoknak pedig el kell gondolkodniuk a menekültek újraelosztásának rendszerén, ugyanis csak ilyen megközelítéssel lehet fellépni a migránscsempészettel szemben és hatékonyan kezelni a migrációt – jelentette ki az Európai Bizottság belügyi biztosa Strasbourgban szerdán. Ylva Johansson szerint évente egymillió migráns nem akkora teher a tagállamoknak, mint ahogy azt néhányan állítják.
Johansson ezt megelőzően az olaszországi Lampedusa szigetén tartott sajtótájékoztatót, ahová naponta százával érkeznek a migránsok. A biztos reményét fejezte ki, hogy az európai migrációs megállapodást minél előbb tető alá lehet hozni. Nagy sikernek nevezte az arról tartott uniós belügyminiszteri ülést, amelyen csak két állam – Lengyelország és Magyarország – mondott nemet a migránsok szétosztására.
Ylva Johanssont – aki pályáját Svédországban a kommunista párt tagjaként kezdte a ’80-as évek végén, és svéd politikusból lett az uniós élet egyik meghatározó alakja – korábban a Friends of Europe-nak adott interjúban arról kérdezték, hogyan értékelné a migrációt ellenző véleményeket.
Johansson azzal nyitotta válaszát, hogy közölte, mindig vannak jobboldali extremisták, rasszisták és xenofób erők, akik abnormálisként akarják beállítani a migránsokat, majd hozzátette, hogy ez ugyanakkor egyáltalán nem abnormális, „rengeteg migráns vagy migrációs hátterű emberünk van és ők hozzánk tartoznak”.
Kifejtette, hogy több mint 1-1.5 millió bevándorló érkezik Európába egy évben, és szerinte nélkülük sokkal szegényebb lenne a térség – számolt be róla korábban a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Máskor pedig kijelentette:
Nagyon nyilvánvaló, hogy az önkéntes szolidaritás nem elég, hanem kötelező szolidaritási mechanizmusnak kell lennie
A V4NA korábban arról is beszámolt, hogy Ylva Johansson az európai átlagpolgárokhoz képest nagy lábon él, és egyáltalán nem kell a saját bőrén megtapasztalnia a migrációs krízis hatásait. A politikus a vagyonnyilatkozata alapján nem tartozik a legtehetősebb biztosok közé, azonban korábban így is Stockholm egyik legszebb környékén élt, a Riddarfjarden folyó partján, majd pedig a férjétől való – feltehetőleg – politikai és gazdasági okokból történő látszatválás után egy saját kikötővel rendelkező villába költözött Stockholm külvárosába.
A nyilvánosan fellelhető Instagram-posztok szerint Ylva Johansson és exférje, Erik Asbrink volt pénzügyminiszter továbbra is rendkívül jó kapcsolatot ápolnak, együtt szoktak hajókázni a tengeröblökben.
A páros 1999-ben vásárolt egy stockholmi lakást 6 millió svéd koronáért, amit 2015-ben 22,5 millió koronáért adtak el. A kilencszobás, 307 négyzetméteres saroklakás egy 1931-ből származó, Norr Mälarstrand-i ház első emeletén volt. Norr Mälarstrand Stockholm előkelő negyedében található a Mälaren északi partján.
De a 2015-ös ingatlanügy után sem kellett nélkülözniük a vízpartot. Ylva Johansson és Erik Åsbrink valószinűleg egyaránt szeretik a természet ilyesfajta közelségét, ahogy ez Instagram posztjaiból is látszik.
A biztos Ljusterö szigetén található villája kellően messze található a Stockholm külvárosában található no-go zónáktól, így az általa olyan szívesen befogadott migránsokkal nem kell napi szintű kapcsolatot tartania Ylva Johanssonnak, miközben uniós politikusként továbbra is a tömeges bevándorlást szorgalmazza és minél több illegális bevándorlót telepítene be az európai unió területére.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke (j) és Ylva Johansson belügyi biztos beszélget az uniós testület heti ülésének kezdetén Brüsszelben 2023. július 5-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)
