A svéd kormány kilép az uniós zöld paktumból

Nem várt helyen ütközött markáns ellenállásba a globális pénzügyi körök és az Európai Unió vezetői által erőltetett klímapolitika: a svéd kormány felmondja a brüsszeli zöld megállapodást, és a teljesen megújuló energiaforrások helyett az atomerőművek visszaállításával oldaná meg a skandináv ország biztonságos energiaellátását. Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter más nyugati nemzeteket is óva intett attól, hogy vakon engedelmeskedjenek a Világgazdasági Fórum zöld programjában foglalt észszerűtlen követelményeknek.

KIS FERENC
2023. 07. 03. 22:48
Eurajoki, 2023. április 18. A TVO finn atomenergetikai társaság által közreadott 2023. március 23-i képen az Olkiluoto Atomerõmû 3-as reaktorblokkja, Európa legnagyobb nukleáris reaktora a finnországi Eurajokiban. Az Olkiluoto 3 2023. április 16-án megkezdte a rendszeres kereskedelmi áramtermelést. MTI/EPA/TVO Fotó: MTI/EPA/TVO
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Svédország kilép az Európai Unió Green Deal-nek nevezett erőltetett zöld programjából, amely arra ösztönzi az államokat, hogy térjenek át a megújuló energiára. A Blackout News német független szakportál beszámolója szerint Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter a svéd parlamentben a napokban arra figyelmeztetett, hogy az országnak stabil energiarendszerre van szüksége. Kifejtette, hogy a szél- és napenergia túlságosan instabil ahhoz, hogy kielégítse Svédország energiaszükségletét. Ezért a kormány úgy döntött, hogy visszatér az atomenergiához, és lemondott a 100 százalékban megújuló energiára vonatkozó célkitűzésekről. A módosított program szerint 100 százalékban nem fosszilis villamos energiára való átállásra van szükség.

Az új politika bejelentésekor Svantesson azt mondta: „Megteremtjük az atomenergiára történő átállás előfeltételeit. Több villamosenergia-termelésre, tiszta áramra és stabil energiarendszerre van szükségünk.”

A Net Zero Watch környezetvédelmi kampánycsoport elégedett Svédország döntésével. Ezzel a lépéssel Svédország közvetve elismeri az instabil szél- és napenergia gyenge minőségét. Hozzájárul az északi országokban és Németországban bevezetett megújuló energia napirend iránti általános bizalomvesztéshez is. A Net Zero Watch szerint Svédország megengedheti magának, hogy elhagyja a fosszilis tüzelőanyagokat az atomenergia, a vízenergia és a biomassza javára.

Közben Svantesson pénzügyminiszter más nyugati nemzeteket is óva intett attól, hogy vakon engedelmeskedjenek a Világgazdasági Fórum zöld programjában foglalt követelményeknek. Világossá tette, hogy a nagy iparosodott országok csak úgy tudják megőrizni fejlettségüket, és versenyképességüket, ha a gázról atomenergiára váltanak.

A német energetikai portál szakértői azzal is érveltek, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése sem országos szinten, sem globálisan nem igazán hasznos célkitűzés.

A zöldek a német ipart is megfojtanák

A svédek kemény ellenállása is azt mutatja, hogy egyes országok vezetői már nyugaton is kezdik belátni a globalista szervezetek által erőltetett indokolatlan és észszerűtlen klímapolitika tarthatatlanságát és kártékonyságát. A már említett Világgazdasági Fórum és a brüsszeli uniós vezetők irreális elképzeléseinek európai élharcosa a 2021-es választások után hatalomra került német vörös-zöld-sárga koalíció lett. A kormányzó pártok közül is a magukat zöldnek nevező valójában szélsőséges baloldali, posztnacionalista szemléletű csoportosulás képviseli a radikális energiaátállást. Legutóbb éppen azzal keltett óriási felzúdulást a német társadalomban a zöld párti gazdasági miniszter, Robert Habeck, hogy már 2024-től betiltaná az olaj- és gázfűtési rendszerek telepítését.

A kormánykoalíció az átállást csak 2025-re és fokozatosan tervezte, és a német lakástulajdonosok szövetsége Olaf Scholz kancellár közbelépését kérte. A sajtó „Hőkalapácsnak” nevezte el a Zöldek törvényjavaslatát, ami találó, hiszen lesújtó következményekkel járna, olyasmit várnak el a németektől, ami teljesen abszurd. A gazdasági miniszter – aki arról is hírhedt, hogy korábban azt nyilatkozta, hányinger kerülgeti a hazaszeretettől, és nem tud mit kezdeni Németországgal – nemrég a keletnémet gazdasági fórumon Bad Saarow-ban tett olyan kijelentést, amitől a németek megdöbbentek. Habeck arra figyelmeztetett, hogy hamarosan lejárnak az Oroszország és Ukrajna közötti gáztranzit-szerződések. Majd úgy folytatta: „Vészhelyzetben Németországnak le kell fojtania saját iparát, vagy akár le is kell állítania, hogy segíteni tudjon a szomszédos európai országokon.”

Frontális támadás az emberek tulajdona ellen

Nem véletlen, hogy a Zöldek népszerűsége az utóbbi hónapokban folyamatosan zuhan, és már csak 14 százalékos támogatottsággal rendelkeznek, miközben a patrióta jobboldali ellenzék, az AfD jóval előttük jár, a német választók 20 százaléka szavazna rájuk.

Habeck és a Zöldek ámokfutását a Bundestagban sem hagyták szó nélkül, Alice Weidel, az AfD frakcióvezetője felszólalásában úgy fogalmazott: „Habeck úr, aki összeszorítja a száját a himnusz alatt, egyértelmű jelzést küld nekünk: politikája nem szolgálja sem ezt az országot, sem annak polgárait. A miniszter lobbicsoportja által kitalált fűtési törvény a legjobb bizonyíték erre. Ez a törvény még néhány módosítással is frontális támadást jelent az állampolgárok tulajdona ellen. Kivándorlásra vagy fizetésképtelenségre kényszerítik az energiaigényes termelőipart – de ezzel a fogalommal sem tud mit kezdeni Habeck úr.” Az AfD politikusa szrint mindezt egy groteszk zöld ideológiáért teszik, amelynek nincs kapcsolata a valósággal. – Mert sem a fűtési törvény, sem a Habeck által prioritásként kezelt németországi „ipartalanítás” nem befolyásolja a globális szén-dioxid kibocsátást. Klímavédelemről ne is beszéljünk! Mert különben atomerőműveket kellene építeni és nem leállítani – hangsúlyozta Weidel.

Arról is beszélt, hogy a zöld átalakulás nem a polgárok javát szolgálja,  sem az éghajlatot, sem a bolygót nem menti meg. – De a lobbisták, akiknek ez a kormány szilárdan ellenőrzésük alatt áll, profitálnak ebből az alulról felfelé történő újraelosztásból.

Nem környezetvédők, hanem kapitalisták

A német jobboldali politikus ezzel azokra a multinacionális tőkés érdekcsoportokra utalt, amelyek több ország kormányát és az Európai Unió vezetését is befolyásolják. Ilyen például a BlackRock Investment Institute, a világ legnagyobb pénzügyi befektető és vagyonkezelő cége, amely más globális szereplőkkel együtt tudatosan népszerűsíti a klímapolitikát.

Ennek nyilvánvaló oka a hatalmas profitkilátásokban rejlik. A BlackRock 2018 őszén bejelentette, hogy a következő tíz évben, 2028-ig 25 milliárd dollárról 400 milliárdra emelkednek a „fenntartható” befektetésekre összpontosító alapjai.

Ezzel egy időben jövedelmező tanácsadói ügyletekkel terjeszkedett a klímapolitika területére. Miután tanácsot adott az Európai Központi Banknak, hogy milyen értékpapírokat vásároljon, az Európai Bizottság 2020-ban szintén tanácsadói megállapodást kötött a BlackRock-kal a „zöld New Deal” megvalósítására a bankszektorban. Larry Fink a pénzügyi óriáscég feje 2022. januári hírlevelében azt írta: „Nem azért összpontosítunk a fenntarthatóságra, mert környezetvédők vagyunk, hanem azért, mert kapitalisták vagyunk és ügyfeleink bizalmasai.”

A fentiek alapján már érthetőbb, hogy miért akarják Európa államaira erőszakolni azt a zöldpolitikát, ami környezetvédelmi szempontból értelmetlen, gazdaságilag pedig kifejezetten káros. A svéd kormány lépése – amely elutasítja a Németországban gyakorlatilag már megbukott energiaátmenetet – igazolja a magyar energiapolitikát is. Az Orbán-kormány ugyanis a nélkülözhetetlen gáz és a megújuló energia mellett egyre nagyobb arányban támaszkodik a nukleáris energiaforrásra. A hazai baloldal nagy része viszont a német zöldekhez hasonló felelőtlen és értelmetlen politikát követi, folyamatosan keresztbe tesz a Paks II beruházásnak, miközben az orosz gázt is elzárná, amivel veszélyeztetné az ország energiabiztonságát.

Borítókép: A TVO finn atomenergetikai társaság által közreadott 2023. március 23-i képen az Olkiluoto Atomerőmű 3-as reaktorblokkja, Európa legnagyobb nukleáris reaktora a finnországi Eurajokiban. Az Olkiluoto III 2023. április 16-án megkezdte a rendszeres kereskedelmi áramtermelést (Fotó: MTI/EPA/TVO)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.