Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo

A varsói csatára készül a Soros-hálózat

Munkatársunktól
2023.07.14. 11:51 2023.07.14. 14:44
A varsói csatára készül a Soros-hálózat

Korlátlan pénzügyi forrásokat biztosít a globális baloldali hálózat a lengyel választások befolyásolására, a jelenleg hatalmon lévő nemzeti, konzervatív kormány leváltására – derül ki abból a pályázati felhívásból, amelyet az Action for Democracy nevű amerikai szervezet tett közzé. Összeállításunk első részében arról esett szó, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester volt tanácsadója, Korányi Dávid által vezetett szervezet milyen módon működik és hogyan finanszírozta a hazai baloldal 2022-es kampányát. Ezúttal részletesen bemutatjuk a lengyelországi akciójuk célkitűzéseit és azokat a feltételeket, amelyek mentén támogatják a lengyel ellenzéki szervezeteket.

Minden pénzt megér a globális baloldali hálózatnak a varsói vágányok átállítása, vagyis az, hogy ősszel Lengyelországban a hazafias, nemzeti-konzervatív erőket eltávolítsák a kormányzati hatalomból. Erre utal az Action for Democracy (AD) nevű amerikai szervezet honlapján található pályázati felhívás, amely a 2022-es magyar országgyűlési választások kampányidőszakához hasonló helyzetértékelést és célkitűzéseket fogalmaz meg.

 

Indulna a pénz

Amint azt összeállításunk első részében bemutattuk, a Soros Györgyhöz és az amerikai demokratákhoz közel álló szervezet – amelynek vezetője Korányi Dávid, a globalisták hazai kulcsembere – már tavaly februári megalakulásakor kiemelt fontosságú „csatatérnek” jelölte meg Olaszországot, Brazíliát, Magyarországot és Lengyelországot. A szervezet szerint ezekben az országokban szükséges beavatkozni a választásokba – ahogy ők fogalmaztak – a demokrácia védelmében. Ez röviden annyit jelent, hogy különféle kormányellenes civil szervezeteket, sajtóorgánumokat támogatnak nehezen azonosítható, rejtett amerikai forrásból. Miután 2022-ben Magyarországon kudarcot vallottak, hiszen a kormánypártok történelmi győzelmet arattak, Korányiék most teljes gőzzel Varsóra összpontosítanak.

Az AD honlapján nemrég jelent meg a már említett pályázati felhívás, amely a „demokratikus ellenállóképesség és a civil társadalom erősítését” hivatott elérni Lengyelországban. A támogatásra elsősorban olyan pályázók (civil szervezetek) jelentkezését várják, amelyek célja „a demokratikus részvétel kiterjesztése, vagyis a választási mozgósítás, a jó kormányzás előmozdítása, a polgárok bevonása társadalmi kérdésekbe, valamint a félelem, a korrupció és a kirekesztés elleni küzdelem elősegítése”.

 

Ismert lemez

A globális baloldali szervezet szerint nemrég még Lengyelország a kelet-közép-európai demokratikus átalakulás legsikeresebb példájának és az európai integráció úttörőjének számított. Azonban mára egy sebezhető demokrácia és a visszaesés jelei mutatkoznak. A felhívásukban azt is kifejtik, hogy

egyre elterjedtebb Lengyelországban az állami intézményekre gyakorolt pártpolitikai befolyás, a nacionalista és diszkriminatív retorika, a nők, a kisebbségek és az LMBTQ+ közösségek jogainak csorbítása, a bírói függetlenség elleni folyamatos támadások, a független újságírás elnyomása.

Korányi Dávidék a fent említett körülmények miatt kiemelt fontosságúnak tartják a 2023 októberében esedékes lengyel parlamenti választásokat, és a globális célkitűzések szempontjából olyan értékalapú, párton kívüli civil szervezeteket támogatnak, amelyek megfelelnek néhány kritériumnak. Tanulságos, de nem meglepő, a hazai baloldal és a Soros-hálózat által támogatott NGO-k, vagyis nem kormányzati szervezetek Magyarországon is hosszú évek óta ezeket a célokat képviselik. Lássuk, melyek ezek a feltételek:

  • előmozdítják a sajtó- és információszabadságot,
  • fokozzák a demokratikus tudatosságot a szavazás fontosságával kapcsolatban, ösztönzik az alulreprezentált csoportok mozgósítását,
  • megerősítik a kisebbségek, fiatal szavazók és a diaszpóra szerepét,
  • támogatják a helyi közösségeket,
  • küzdenek a félelem és a kirekesztés ellen,
  • kiemelten foglalkoznak a társadalmi egyenlőtlenségekkel, a társadalmi progresszió kérdéseivel,
  • vizsgálják a korrupció, a diszkrimináció és a radikalizmus jelenlegi és történelmi példáit.

 

Előnyt élveznek a woke-témakörök

A pályázati kiírásban ráadásul előnyt élveznek azok a szervezetek, amelyek a következő témákhoz kapcsolódnak: női jogok, klímaváltozás, LMBTQ+ jogok, korrupció és dezinformáció elleni küzdelem. Sőt az orosz és kínai befolyás monitorozásával és ellensúlyozásával foglalkozó civil szervezetek is jó eséllyel indulnak. A civil szervezetek 2023. július 17-ig pályázhatnak az AD kiírására.

Az idézett feltételek visszhangozzák a globális baloldal politikai céljait, amelyeket a világ minden pontján – ahol bármilyen befolyásolási lehetőségük nyílik – agresszív propagandával igyekeznek érvényre juttatni. Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy Lengyelországban milyen módon fogják becsatornázni a kampánypénzeket.

 

Jöhetnek a mikroadományozók?

A Korányi Dávid vezette szervezet a tiltott kampányfinanszírozás vádjára itthon úgy reagált, hogy Amerikában élő magyar állampolgárok adományoztak nekik, és pártokhoz nem jutott ezekből a forrásokból, vagyis a több mint hárommilliárd forintból. A nemzetbiztonsági vizsgálat viszont feltárta, hogy a pártok közvetlenül is kedvezményezettjei voltak a külföldi támogatásoknak.

A jelentésből ugyanis kiderült: direkt kapcsolat is van a balliberális pártok hivatalosan bevallott kampányköltései és a dollárbaloldal pénzeit elosztó három főszereplő szerződéses megbízásai között. Emlékezetes, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak utalt 1,8 milliárd forint mellett a DK közeli Ezalényeg.hu kiadója, az Oraculum 2020. Kft. több mint egymilliárd, a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport pedig csaknem 150 millió forintot kapott Korányiéktól.

Kézenfekvő a kérdés, vajon a lengyel civil szervezeteket is majd Amerikában élő lengyelek adományaiból támogatják? Továbbá az is érdekes, hogy a pályázati kiírásban nincs megjelölve keretösszeg, tehát úgy tűnik, hogy korlátlan források állnak rendelkezésre. Ezt mutatja a jelentkezési formátum is, ahova a pályázók saját összeget jelölhetnek meg. Az AD a projekt teljes költségének legfeljebb 75 százalékát támogatja.

 

A Facebookon már hangolnak

Az Action for Democracy Facebook-oldalát böngészve napok óta kizárólag Lengyelországgal foglalkozó bejegyzéseket lehet látni. Több olyan cikket posztoltak, amelyekben a szerintük szigorú lengyel abortusztörvény ellen érvelnek. Máskor kiálltak az LMBTQ-jogokért tartott tüntetés mellett, illetve támogatták a sajtószabadságért demonstráló szakszervezeteket is. A legutóbbi posztok között található az, amelyben a lengyelek elleni jogállamisági eljárásról esik szó. Mint írják:

Az Európai Bizottságot még mindig aggasztja a független igazságszolgáltatás hiánya Lengyelországban. Egy jelentés megállapítja, hogy a tavalyi évben Lengyelországnak tett hét ajánlásból hat végrehajtása terén nem történt előrelépés. A lengyelek független, tisztességes igazságszolgáltatást érdemelnek.

Az Action for Democracy tehát a magyar választások után sem hagyta abba tevékenységét, és most a lengyel választások kimenetelét igyekszik befolyásolni különböző nehezen követhető külföldi forrásokkal. Az első tevékenységüket siker koronázta, hiszen Brazíliában az általuk is támogatott Lula da Silva került hatalomra, azonban az olasz és magyar választások nem az érdekeik szerint alakultak. Nagy kérdés, hogy az AD lengyelországi tevékenysége milyen mértékben tudja befolyásolni az ottani választásokat, hiszen egyelőre úgy tűnik, a külföldi finanszírozás és demokráciaexport nem minden esetben vezet eredményekhez.

Borítókép: Tüntetés Varsóban (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.