Magyarországon elbuktak, most Lengyelországot vették célba

Magyarországon még javában zajlanak a hatósági vizsgálatok, miközben újabb részéleteire derül fény annak a külföldi befolyásolási kísérletnek, amire a globális baloldali hálózat egy Amerikában létrehozott szervezetén keresztül juttatott több mint hárommilliárd forintot a magyarországi ellenzéknek. Az akció ugyan kudarcot vallott, elmaradt a kormányváltás, de a Korányi Dávid vezette Action for Democracy folytatja a „demokráciaexportot”, ezúttal Lengyelország a célpont. Összeállításunk első részében bemutatjuk a szervezet magyarországi tevékenységét, a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalomhoz fűződő kapcsolataikat, és a saját éves beszámolójukat is idézve azt, hogyan is dolgoznak.

Exchange of views with directorate general on energy: Transatlantic Energy Relations Fotó: BAUWERAERTS Didier

A szereplők: kicsoda Korányi Dávid?
De miért nevezhető Korányi Dávid a globális baloldali hálózat egyik hazai kulcsemberének? Az AD vezetője a már említett fővárosi megbízatás előtt is hosszú évek óta bizalmi embernek számít a magyarországi balliberális elitben. Korányi 1999-ben a balliberális GKI gazdaságkutató elemzőjeként kezdte a pályafutását, 2002 és 2004 között az MSZP parlamenti frakciója mellett volt gyakornok gazdasági, külügyi és európai integrációs területeken. Az Európai Parlamentben is dolgozott Tabajdi Csaba szocialista képviselő mellett. Közben 2000 és 2004 között a szocialisták egyik ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal külügyi bizottságának aktív tagja, a Szabó Ervin Szakmai Kollégium külügyi kabinetjének vezetője volt. Az MSZP Balegyenes munkacsoportjának, majd a Magyar Progresszív Társaság platformjának alapítója, továbbá elnökségi tagja is lett 2007-től. Közgazdászként és a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen 2006-ban. Korányi később Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára lett. A 2009-es európai parlamenti választásokon a 16. helyen szerepelt a szocialisták listáján. A 2010-es kormányváltás után főnökéhez, Bajnai Gordonhoz hasonlóan a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen folytatta, a SAIS Transzatlanti Kapcsolatok Központjának kutatója volt. Később az Atlanti Tanácsnál az eurázsiai energetikai program igazgatójaként, és az ENSZ-nél is dolgozott.

A globális balliberális hálózatban betöltött kulcsszerepét az is jelzi, hogy tagja Soros György egyik legjelentősebb nemzetközi háttérszervezetének, az ECFR-nek, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának.

 Hazai politikai pályafutását Bajnai Gordon közelében folytatta a 2010-es választási bukás utáni években is, így a volt baloldali miniszterelnök által szervezett, a 2018-as választási kudarc után végleg megszűnt Együtt – A Korszakváltók Pártja egyik alapítója volt, a Haza és Haladás Egyesület részéről. Bajnaiék alapítványát egyébként szintén Soros György egyik érdekeltsége finanszírozta.

A szereplők: kik ülnek az AD-ben?
Az Action for Democracy olyan NGO, aza nem kormányzati szervezet, amely illusztris neveket tudhat a tanácsadó testületében, miközben vezetésében több magyar származású személy is részt vesz. 

A tanácsadó testület elnöke, Kati Marton amerikai–magyar újságíró, aki az adományok gyűjtéséért felelős. 

Kati Marton egyébként korábban Soros egyeteme, a CEU kuratóriumának és több bevándorlást támogató szervezetnek is tagja volt, ilyen például a Human Rights Watch. Az AD vezetői közé tartozik Chris Maroshegyi is, aki az amerikai Demokrata Párthoz köthető Albright Stonebridge munkatársa, és ők finanszírozták Márki-Zay Péter, volt baloldali miniszterelnök-jelölt korábbi amerikai útjait, sőt 2014-2020 között kiemelt feladata volt Magyarországgal kapcsolatos ügyek gondozása.

Szintén tagja a tanácsadó testületnek Rafal Trzaskowski, Varsó liberális polgármestere, bukott lengyel államfőjelölt, aki tavaly nyár végén Karácsony Gergellyel együtt részt vett a Campus Polska nevű politikai-közéleti rendezvényen Olsztyn városában. A Campus Polska egy liberális, az LMBTQ-propagandát hirdető fesztivál, amelyet Soros György, illetve amerikai és német kormány közeli szervezetek finanszíroznak.

Hogyan dolgozik az AD?
Amint már utaltunk rá, az Action for Democracy a 2022-es országgyűlési választások előtt jött lére és nem titkolt célja volt a kormányváltás, ennek érdekében pedig több helyi szervezetet is támogattak. Az internetes oldalukon a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Közélet Iskolája és a Nyomtass te is! tűnik fel, de a tavaly év végén nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági jelentés szerint más szervezetekhez is jutott az AD által folyósított dollármennyiségből. A jelentés szerint ugyanis a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak utalt 1,8 milliárd forint mellett a DK közeli Ezalényeg.hu kiadója, az Oraculum 2020. Kft. több, mint egymilliárd, a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport közel 150 millió, a Gemius Hungary Kft. pedig mintegy hárommillió forintot kapott Karácsony Gergely főtanácsadójának amerikai szervezetétől. 

Összesen tehát hárommilliárd forintnyi külföldi pénzt utaltak a baloldali kampányra.

Ezek után érdekes adatokra bukkanunk, ha áttekintjük az AfD június végén elérhetővé vált éves beszámolóját.  Ebből kiderül, hogy 

több mint 10,1 millió dollárt, azaz nagyjából 3,4 milliárd forintot költöttek különböző civil szervezetek támogatásaira.

Részletezve így néz ki a finanszírozások mértéke: a Magyar Hello Tavasz Diaszpóra fesztiválokra 66,7 millió forintot, a magyar diaszpóra választási részvételével kapcsolatos kampányra 90,4 milliót adtak, a Közélet Iskolája 5,2 millió, a Mindenki Magyarországa Mozgalom közel 1,8 milliárd, az Oraculum 2020 Kft. 1,1 milliárd, a Nyomtass Te is! 19 millió forint támogatást kapott az Action for Democracytól.

A felsoroltak közül a hazai baloldal egyes szervezeteinek és cégeinek juttatott milliárdokról már sok szó esett, viszont a beszámolóból az is kiderült, hogy jelentős pénzösszegeket adtak a külföldön élő magyar választók közvetlen befolyásolására is. Az AD Magyar tavasz néven kampányt indított a diaszpórában élő magyarok választási mozgósítása céljából. A kampány során az elsősorban Nyugat-Európában élő körülbelül ötszázezer magyart igyekeztek megszólítani. Ennek volt része a New York City központi részén kihelyezett óriás LED-fal használata, továbbá több európai nagyvárosban rendeztek különböző programokat. 

Az AD szerint a kampányuknak köszönhetően összesen 12 százalékkal nőtt a diaszpórában élő magyarok szavazati aránya 2018-hoz képest.

 Az USA-ban 21 százalék, Kanadában 55, Ausztriában 36, Németországban 13, Svájcban 43 és Spanyolországban 68 százalékkal nőtt a külhoni szavazatok száma.

Itt érdemes felidézni, hogy 

Korányiék saját bevallásuk szerint 2022 első negyedévében kifejezetten Magyarországra koncentráltak, fő céljuk volt egy demokráciapárti, tekintélyellenes narratíva kialakítása a magyar közéletben, a gyermekvédelmi népszavazás ellehetetlenítése/érvénytelenítése, a diaszpórában élő magyarok szavazásra és magyar civil szervezetek támogatására való buzdítása.

 Természetesen azt nem tudhatjuk, hogy a 12 százalékkal több külföldi magyar szavazó milyen arányban voksolt a baloldali ellenzékre, de tény, hogy jelentős pénzt és kampányeszközt mozgattak meg azért, hogy a kormánypártok ellen hangolják őket, csakúgy, mint az itthon élő választópolgárokat. Hasonló módszerekkel készülnek most az őszi lengyel parlamenti választásokra, de mint azt a magyar példából is látjuk, a sikerük egyáltalán nem garantált.

Folytatjuk.

Borítókép: Korányi Dávid (Fotó: Bauweraerts Didier)