Ahogy a lázadó Wagner-csoport június 24-én észak Moszkva felé haladt, a katonai járművek egy csoportja kelet felé terelődött egy autópályán, egy megerősített orosz katonai bázis irányába, ahol nukleáris fegyvereket tárolnak – derült ki az interneten közzétett videókból és a helyi lakosokkal készített interjúkból.
Amint azonban a Wagner-harcosok elérték a vidéki területeket, elvesztették a nyomukat, körülbelül 100 km-re a Voronyezs-45 nevű nukleáris bázistól. A Reuters hírügynökség nem tudta megerősíteni, hogy mi történt ezután, nyugati tisztviselők pedig többször is azt állították, hogy Oroszország nukleáris készletei soha nem voltak veszélyben a felkelés alatt.
Egy exkluzív interjúban azonban az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov azt mondta, hogy a Wagner-harcosok sokkal tovább mentek. Elmondta, hogy eljutottak a nukleáris bázisra, és az volt a szándékuk, hogy szovjet nukleáris eszközöket szerezzenek.
Ez egy olyan létesítmény, amely jelentősen megnövelte volna a lázadás tétjét
− mondta Budanov, aki szerint az egyetlen akadályt a nukleáris raktár ajtajai jelentették a Wagner-harcosok előtt. „A tároló ajtajai zárva voltak, ezért nem jutottak be a műszaki részlegbe” − tette hozzá a kémfőnök.
A Reuters azonban nem tudta megállapítani, hogy a Wagner csapatai valóban eljutottak-e a Voronyezs-45 létesítménybe. Budanov nem szolgáltatott bizonyítékot állítására, és nem volt hajlandó megmondani, hogy milyen megbeszélésekre került sor az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel az incidensről. Azt sem mondta, hogy a harcosok ezt követően miért vonultak vissza.
Egy katonai kapcsolatokkal rendelkező, a Kremlhez közel álló forrás megerősítette Budanov beszámolójának egyes részeit.
Egy Wagner-kontingensnek sikerült bejutnia egy kiemelt zónába, amivel kapcsolatban az amerikaiak aggodalmukat fejezték ki, ugyanis a területen nukleáris lőszereket tárolnak
− mondta.
Egy másik, az orosz megszállás alatt álló Kelet-Ukrajnában tartózkodó, az ügyet ismerő forrás szerint ez aggodalmat keltett a Kremlben, és lendületet adott ahhoz, hogy június 24-én este sietve tárgyalásokat folytassanak a lázadás befejezéséről, amelynek közvetítésében Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök vett részt.
Amerikai tisztviselők kételyeiket fejezték ki ezzel a beszámolóval kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy a Wagner-erők elérték-e a bázist, és atomfegyverek megszerzésére törekedtek-e, Adam Hodge, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője azt mondta:
Nem tudjuk megerősíteni ezt a jelentést. Semmilyen jel nem utalt arra, hogy nukleáris fegyverek vagy anyagok veszélyben lennének.
A Kreml és Jevgenyij Prigozsin, a Wagner parancsnoka nem válaszolt a kérdésekre.
Matt Korda, az Amerikai Tudósok Szövetségének vezető munkatársa és a Nukleáris Információs Projekt projektvezetője szerint gyakorlatilag lehetetlen lenne, hogy egy nem állami szereplő megsértse az orosz nukleáris biztonságot. Szerinte a Wagner több ezer katonával rendelkezhetett, de nem valószínű, hogy bármelyikük is tudta, hogyan kell felrobbantani egy ilyen bombát.
Ha lenne egy rosszindulatú szereplő, aki képes lenne rátenni a kezét egy nukleáris fegyverre, akkor a fegyvereket a befejezetlen összeszerelés állapotában tárolva találná. Speciális berendezések telepítésével, majd az engedélyező cselekvési kapcsolatok feloldásával kellene befejezni őket, és ehhez az orosz nukleáris arzenál védelméért felelős 12. igazgatóság együttműködésére lenne szükségük
− jelentette ki Korda.
Budanov egyébként az első hivatalos személy, aki arra utalt, hogy a Wagner-harcosok közel kerültek a nukleáris fegyverek megszerzéséhez és a fegyveres lázadás további eszkalálódásához, amelyet széles körben Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmának legnagyobb kihívásaként értelmeztek.
Borítókép: A Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadsereg katonái az ukrajnai orosz katonai műveleteket irányító központ közelében Rosztov-na-Donuban. (Fotó: MTI/EPA)
Orosz–ukrán háború
