Ahogy a lázadó Wagner-csoport június 24-én észak Moszkva felé haladt, a katonai járművek egy csoportja kelet felé terelődött egy autópályán, egy megerősített orosz katonai bázis irányába, ahol nukleáris fegyvereket tárolnak – derült ki az interneten közzétett videókból és a helyi lakosokkal készített interjúkból.
Amint azonban a Wagner-harcosok elérték a vidéki területeket, elvesztették a nyomukat, körülbelül 100 km-re a Voronyezs-45 nevű nukleáris bázistól. A Reuters hírügynökség nem tudta megerősíteni, hogy mi történt ezután, nyugati tisztviselők pedig többször is azt állították, hogy Oroszország nukleáris készletei soha nem voltak veszélyben a felkelés alatt.
Egy exkluzív interjúban azonban az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov azt mondta, hogy a Wagner-harcosok sokkal tovább mentek. Elmondta, hogy eljutottak a nukleáris bázisra, és az volt a szándékuk, hogy szovjet nukleáris eszközöket szerezzenek.
Ez egy olyan létesítmény, amely jelentősen megnövelte volna a lázadás tétjét
− mondta Budanov, aki szerint az egyetlen akadályt a nukleáris raktár ajtajai jelentették a Wagner-harcosok előtt. „A tároló ajtajai zárva voltak, ezért nem jutottak be a műszaki részlegbe” − tette hozzá a kémfőnök.
A Reuters azonban nem tudta megállapítani, hogy a Wagner csapatai valóban eljutottak-e a Voronyezs-45 létesítménybe. Budanov nem szolgáltatott bizonyítékot állítására, és nem volt hajlandó megmondani, hogy milyen megbeszélésekre került sor az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel az incidensről. Azt sem mondta, hogy a harcosok ezt követően miért vonultak vissza.
Egy katonai kapcsolatokkal rendelkező, a Kremlhez közel álló forrás megerősítette Budanov beszámolójának egyes részeit.
Egy Wagner-kontingensnek sikerült bejutnia egy kiemelt zónába, amivel kapcsolatban az amerikaiak aggodalmukat fejezték ki, ugyanis a területen nukleáris lőszereket tárolnak
− mondta.
Egy másik, az orosz megszállás alatt álló Kelet-Ukrajnában tartózkodó, az ügyet ismerő forrás szerint ez aggodalmat keltett a Kremlben, és lendületet adott ahhoz, hogy június 24-én este sietve tárgyalásokat folytassanak a lázadás befejezéséről, amelynek közvetítésében Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök vett részt.