Magas rangú washingtoni források cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, korábbi német védelmi miniszter lenne Joe Biden amerikai elnök „kiszemeltje” a jövő évben megüresedő NATO-főtitkári posztra – hívta fel a figyelmet a The Times brit lap. Eszerint a következő NATO-vezető kinevezése továbbra is bizonytalan.
Noha korábban hevesen ágált ellene, Jens Stoltenberg jelenlegi főtitkár további egy évig a posztján marad. A norvég politikus 2014 óta vezeti a politikai- és katonai szervezetet.
Mint arról lapunk is beszámolt korábban, tegnap a brit sajtóban az a hír röppent fel, hogy az amerikai adminisztráció Von der Leyent szánná főtitkárnak, az elmúlt években kialakult szoros munkakapcsolat miatt a többi között a transzatlanti együttműködés, a Kína-politika, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás terén.
Sőt, egyes hírek szerint Stoltenberget azért kérték meg, hogy még egy évet maradjon, hogy Von der Leyen átvehesse a helyét, miután véget ér az Európai Bizottságban lejáró megbízatása a jövő év júniusában.
A NATO főtitkári posztja hagyományosan európai tisztség, ahová az Észak-atlanti Szerződés Szervezete jellemzően korábbi védelmi minisztereket, külügyminisztereket és kormányfőket javasol, leginkább Nyugat- és Észak-Európából, a széleskörű elfogadás és a jó nemzetközi kapcsolatok miatt.
Noha Von der Leyen a szempontok közül soknak megfelel, korábban heves bírálatok érték – bizottsági munkája mellett – védelmi miniszterségét is, hiszen – mint arra a The Times is rámutat – nem tudott változtatni a rosszul felszerelt és alulfinanszírozott német hadseregen.
A lap példaként említi, hogy 2014-ben egy NATO-gyakorlat során a német katonák kénytelenek voltak nehéz géppuskák helyett fekete festésű seprűnyelet használni néhány páncélozott járművükön, mert nem volt elegendő felszerelésük.
2013-ban, amikor Von der Leyen lett a védelmi miniszter, Németország a GDP-jének (bruttó hazai termék) mindössze 1,3 százalékát költötte védelemre – a NATO-elvárás két százalék.
„A neve szóba került a vezetői posztra, de Biden nem támogatta őt” – nyilatkozták magas rangú források.
Amint arra a The Times is rámutat, Washington mellett London sem támogatta a bizottsági elnök főtitkári kinevezését, egy brit tisztviselő szerint ugyanis Rishi Sunak miniszterelnök fontosnak tartja, hogy Stoltenberg esetleges utódja „megértse a védelmi kiadások fontosságát egy kritikus időszakban”, amely Von der Leyenről nem mondható el német védelmi miniszteri éveiből kiindulva.
Sunak, amikor nemrégen Washingtonban járt, „saját” jelöltjét, Ben Wallace védelmi minisztert propagálta a NATO élére, ám ez kudarcba fulladt, ugyanis Biden az ő kinevezését sem támogatta.
További lehetséges jelöltként tartják számon Mette Frederiksen dán, Mark Rutte holland, és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt is, ám utóbbit ugyancsak nem támogatja Washington.
A kelet-európaiaknak, a balti és az északi tagoknak, akikhez már Finnország és remélhetőleg jövőre Svédország is tartozik, szintén lesz beleszólásuk. Szóval a mostani preferenciákra nem helyeznék túl nagy hangsúlyt. Arról nem is beszélve, hogy a szövetség dinamikája sokat változhat az ukrajnai háború mentén
– mondta a brit lapnak egy korábbi magas rangú Pentagon-tisztviselő.
