Gatilov ezt Kijev és nyugati szövetségesei álláspontjának tulajdonítja, akiket azzal vádol, hogy a katonai megoldást részesítik előnyben, és nem hajlandók tárgyalni Moszkvával.
Oroszország nyitva tartja az ajtót a válság politikai és diplomáciai megoldása előtt, de ennek a forgatókönyvnek a kilátásai meglehetősen csekélyek, mivel Kijev és nyugati irányítói továbbra is a katonai erő alkalmazására játszanak
– fogalmazott Gatilov.
Gatilov bírálta az ENSZ-t és annak főtitkárát, António Guterrest is, azt állítva, hogy erőfeszítéseiket akadályozza, hogy nem hajlandók meghallgatni a különböző álláspontokat, és azzal vádolta az ENSZ közgyűlését, hogy az Oroszország elleni alaptalan vádak platformja.
Gatilov hangsúlyozta, hogy Oroszország tiszteletben tart minden olyan erőfeszítést, amely a válság lehetséges megoldására irányul, és megjegyezte: a különböző országok és szervezetek, köztük afrikai nemzetek egy csoportja is megfogalmazott ilyen javaslatokat. Figyelmeztetett, hogy az ukrajnai helyzet jelentős fenyegetést jelent a regionális és globális biztonságra. Gatilov szerint a békés megoldás Ukrajnán és a Nyugaton múlik.
Az ukrán felet meg kell győzni, hogy hagyjon fel az ellenségeskedéssel, és üljön tárgyalóasztalhoz, a Nyugatnak pedig abba kell hagynia azt, hogy fegyverekkel tömi Ukrajnát és zsoldosokat küld oda
– mutatott rá Gatilov.
A nyugati országokban is egyre erősödnek a békepárti hangok. Michael Kretschmer, Szászország kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, vasárnap megjelent interjújában úgy fogalmazott:
Sokkal inkább támaszkodnunk kell a diplomáciára az ukrajnai háború befejezéséhez.
