A pristinai miniszterelnök támogatja a koszovói helyzet normalizálását, de szerinte ahhoz több mindennek kell megtörténnie. Albin Kurti a NATO főtitkár-helyettesével való egyeztetését követően úgy fogalmazott,
a deeszkalációhoz fontos lenne az erőszakos tüntetések befejezése az ország északi részén, s a bűnbandáknak is fel kellene hagyniuk a tevékenységükkel, illetve előre hozott választásokra is szükség lenne ezen a területen.
A kormányfő hozzátette: a pristinai kormány teljes mértékben elkötelezett emellett. A koszovói miniszterelnök azonban éles kritikát fogalmazott meg a Nyugattal szemben. A kabinetje által a tárgyalásról kiadott közleményben ugyanis az áll, hogy az Európai Unió által foganatosított és Koszovó ellen irányuló negatív intézkedések aszimmetriához vezettek a párbeszédben. A kormány kifogásolta, hogy a helyzet fokozódása miatt Brüsszel őket bünteti, holott szerintük
Koszovó a legdemokratikusabb ország az egész Nyugat-Balkánon, amely összehangolta a külpolitikáját az Európai Unióéval, s büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszország ellen.
Miközben az elmúlt években a nyugati országok a legtöbb esetben mindkét felet, Szerbiát és Koszovót is hibáztatták a különböző incidensek miatt, ezúttal már a legtöbben egyértelműen a koszovói vezetést okolják, amiért elmérgesedett a helyzet az ország északi részén. Már az albán nyelvű elemzők is egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy Albin Kurti az, aki nem hajlik a kompromisszumra.
Frrok Cupi például az albán nyelvű ABC News-nak elmondta, hogy Belgrád és Alekszandar Vucsics szerb elnök készen áll a koszovói válság megoldására Pristinával ellentétben. Véleménye szerint a „bűn súlya” a koszovói miniszterelnök kormányát terheli. Kijelentette, hogy Belgrád előnyére válik az is, hogy jobbak a kapcsolatai az Európai Unióval, mint Koszovónak.
Albin Kurti miniszterelnök fegyveres konfliktust akar északon.
– tette hozzá a szakértő. Kiemelte: Koszovó elszigetelődött Kurti miniszterelnök nemzetközi közösséggel kapcsolatos fellépései miatt.
Borítókép: Zavargások helyszíne Észak-Koszovóban (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)