Franciaországban húszpercenként ellenszegül egy autós a rendőröknek + videó

Bár a francia rendőrök 2017 óta használhatnak fegyvert, ha a közúti ellenőrzés során fenyegetve érzik magukat, mégis egyre ritkábban nyúlnak fegyver után, a fenyegetettség azonban egyre nő.

Homoky Réka
2023. 07. 08. 5:50
FRANCE-CRIME-POLICE-DEMO Fotó: CLEMENT MAHOUDEAU
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egész Franciaország felbolydult annak a 17 éves fiatalnak a halálát követően, akit a főváros közeli Nanterre-ben lőtt le egy rendőr. Az algériai származású fiú előzőleg több közlekedési szabályt is áthágott, majd ellenszegült, amikor a rendőrök igazoltatni akarták. Az ügyész elmondása alapján menekülés közben veszélybe sodort egy kerékpárost és egy gyalogost is. 

Az autót végül megállították és közrefogták a rendőrök, de a sofőr még ekkor sem volt hajlandó együttműködni, fenyegetően lépett fel és megpróbált tovább hajtani, az egyik rendőr ezért leadott egy lövést, melynek következtében pár méter megtétele után a sofőr nekiment egy oszlopnak, Mint kiderült, a lövés átment a karján és a mellkasát érte, olyan súlyosan megsebesítve, hogy a fiatal életét vesztette. 

Az eset óriási vihart kavart, napok óta tartanak a zavargások országszerte, rengeteg embert őrizetbe vettek és, mivel nagyon sok köztük a kiskorú, 14 és 18 év közötti személy, Emmanuel Macron államfő a szülők felelősségét hangoztatta. 

A szülőkre nyomást gyakorolna a jobboldali Nemzeti Tömörülés párt is, álláspontjuk szerint semmi nem indokolja, hogy a franciák szolidárisak legyenek a visszaeső kiskorúak szüleivel és ők fizessék meg a romboló tinédzserek által okozott anyagi károkat, ezért petíciót indítottak annak érdekében, hogy a visszaeső rongáló fiatalok szülei ne kapjanak állami segélyt. 

Az egy héten át tartó zavargások tetemes anyagi kárt okoztak országszerte, Gérald Darmanin belügyminiszter elmondása alapján a tüntetők által megrongált térfigyelő rendszerben esett kár fedezése és további kamerák telepítésére sürgősen húszmillió eurós keretet biztosít a francia kormány. 

A 2023-as zavargásokat mind a hatóságok, mind a tüntetők a 2005-ös eseményekkel hasonlítják össze, amikor a három hétig tartó megmozdulás során hatalmas kárt okoztak a tüntetők országszerte. Az Allah, akbart skandáló tömeg kilátásba helyezte, hogy ezúttal sokkal rosszabbra számíthatnak a hatóságok, mint 18 évvel ezelőtt. 

2005-ben a több hetes zavargás hullám azt követően indult ki Párizs túlnyomórészt muszlimok lakta külvárosából, Clichy-sous-Bois-ból, mert október 27-én két afrikai származású tinédzser a rendőrök elől menekült, akik ellenőrizni akarták a tartózkodási engedélyüket, ám egy szerencsétlen baleset következtében áramütés érte és életüket vesztették. A hetekig tartó zendülés a főváros külvárosaiból az egész ország területére kiterjedt, aminek az lett a vége, hogy novemberben szükségállapotot hirdettek Franciaországban. 

A sajtó is összehasonlította a 2005-ös és a mostani zavargásokat, az Ouest France nevű helyi lap a belügyminisztérium adataira hivatkozva július 3-i cikkében azt írja, hogy míg 2005-ben három hét alatt összesen 10 346 autót gyújtottak fel, addig most egy hét alatt ötezret. Ugyanakkor ezúttal jelentősen magasabb a felgyújtott és megrongált épületek száma, míg 2005-ben 307 ilyen eset történt, addig most ezer épületet rongáltak meg, köztük több városházát, iskolát és egyéb közintézményeket.

Az anyagi kár valóban jelentős, Florence Lustman, a francia biztosítók szövetségének elnöke elmondása alapján 5800 káreseményt jelentettek be, ami 75 millió euróval magasabb összeg, mint a 2005-ben történt többhetes zavargások során volt, írja a Capital.fr. A lap értesülései szerint a tüntetők országos szinten megrongáltak 243 iskolát, 250 trafikot, háromszáz bankfiókot, kétszáz szupermarketet és felgyújtottak vagy megrongáltak ezertovábbi épületet. Ezen felül 269 rendőrőrs elleni támadás történt és 12 400 szemetest gyújtottak fel. 

A zavargások különösen intenzívek voltak a Párizs környéki Île-de-France régióban, ahol a becslések szerint húszmillió eurós kár keletkezett a megrongált buszokban és egyéb közlekedési eszközökben, a francia vállalkozói és munkaadói szervezet (Medef) az idegenforgalomból származó veszteségeket is beleszámolva egymilliárd euróra teszi a kár mértékét.

Gérald Darmanin belügyminiszter közlése szerint csaknem négyezer személyt vettek őrizetbe, a letartóztatottak több mint harmada kiskorú, átlagosan 17 évesek, de 12–13 éves kiskamaszok is voltak köztük. Az őrizetbe vett személyek többsége, hatvan százaléka nem szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban, büntetlen előéletűek. Összességében 45 ezer rendőrt mozgósítottak, akik közül nyolcszázan megsérültek a bevetés során, 2005-ben mindössze 224 rendőr sérült meg, ami jól mutatja a mostani zavargások erőszakosságát.

Az utóbbi időben nagyon sok alkalommal téma volt a rendőrök fegyverhasználatának jogossága, amikor közúti ellenőrzés során a sofőr megtagadja az együttműködést. Egy 2017-es törvény értelmében Franciaországban a rendőröknek jogukban áll a fegyverhasználat, ha úgy érzik, hogy az intézkedésnek ellenszegülő sofőr a testi épségüket vagy az életüket veszélyezteti. A törvénymódosításra azt követően került sor, hogy 2016 októberében Viry Chatillonban négy rendőr megsérült, köztük ketten súlyosan, amikor tucatnyian Molotov-koktéllal támadtak az autójukra.

A rendőrök általi fegyverhasználattal kapcsolatban Gérald Darmanin belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény bevezetése óta kevesebb lőfegyverhasználat és kevesebb haláleset történt, mint korábban, 2017-ben 202 lövöldözés volt, ezt követően 2018-ban 170, 2019-ben 147, 2020-ban 153, 2021-ben pedig 157 esetben használták a rendőrök a fegyverüket.

Ami a halállal végződő eseteket illeti, 2022-ben 13 alkalommal történt haláleset a rendőri fegyverhasználat következtében, ez hattal több, mint az előző évben, derül ki a Public Sénat jelentéséből. Ami a rendőri intézkedés során tanúsított ellenállást illeti, az Országos Tárcaközi Közlekedésbiztonsági Megfigyelőközpont (ONISR) meglepő adatokkal szolgál, a 2021-es évre vonatkozó jelentése szerint 27 206 ellenszegülést regisztrált a rendőrség és a csendőrség, ez 2,4 százalékos növekedés 2020-hoz képest, a 2017-es évvel összehasonlítva pedig egészen megdöbbentő, 19,4 százalékos a különbség.

Gérald Darmanin belügyminiszter maga mondta még 2021-ben a sajtónak nyilatkozva, hogy Franciaországban minden húsz percben megtagadja egy sofőr az együttműködést a közúti igazoltatás során. Hozzátette, sok rendőr és csendőr sérült meg az ellenálló autóvezetők miatt. 

 

2020 októberében egy rendőr életveszélyesen megsérült, amikor az igazoltatást megtagadó sofőr elsodorta autójával, az esetről a belügyminiszter is beszámolt a Twitteren, hozzátéve, mindent megtesznek a helyszínről elmenekült tettes kézre kerítése érdekében.

Egy másik, korábban megsérült rendőr a CNewsnak nyilatkozott, elmondása alapján egy, a forgalmat akadályozó autó vezetőjét akarta igazoltatni, ám a sofőr a rendőr kérése ellenére nem állította le a motort, hanem gázt adott és métereken keresztül vontatta az autó mellett. 

A rendőr arról is beszámolt, hogy elővette a szolgálati fegyverét, de azt nem használta, annak ellenére, hogy veszélyben volt. A szerencsétlenül járt rendőr súlyos sérüléseket szenvedett, többször is meg kellett műteni, majd a rehabilitáció során három hónapig kerekesszékben volt.

A legutóbbi eset, amikor rendőrök sérültek meg közúti ellenőrzés megtagadása során, mindössze pár nappal a zavargásokat kirobbantó nanterre-i eset előtt, június 18-án történt a Marseille közelében lévő Aubagne nevű kisvárosban. Egy autós nem volt hajlandó megállni az őt igazoltatni szándékozó rendőröknek, akik üldözőbe vették, ezt követően a két jármű összeütközött. A rendőrség tájékoztatása szerint két rendőr a nyakán, harmadik társuk pedig a térdén sérült meg, rajta sürgős műtétet kellett végrehajtani, írja a TF1. A sofőrt letartóztatták.

A francia rendőrök tehát rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert ha használják a fegyverüket, akkor meghurcolhatják őket, ha nem lőnek, akkor pedig ők szenvedhetnek akár súlyos sérülést is.

Mindeközben a mostani zavargásokat kiváltó rendőr, sem a családja nem érezheti magát biztonságban, ugyanis az Oise Hebdo nevű hetilap közzétette annak a rendőrnek a nevét és címét, aki lelőtte a 17 éves fiút. Gérald Darmanin belügyminiszter a történtek miatt az ügyészséghez fordult, mivel a lap ezzel veszélybe sodorta a rendőr hozzátartozóit. 

A bejegyzést azóta törölték a Twitterről.

Borítókép: Francia rohamrendőrök egy kiégett szemetes mellett (Fotó: AFP/Clement Mahoudeau)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.