Scott Ritter szerint ezek „Zelenszkij ügynök” feladatai Ukrajnában

A volt amerikai hírszerző közzétette dokumentumsorozatának második részét.

Prága, 2023. július 6. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellép a prágai vár díszõrségének tagjai elõtt a tiszteletére tartott fogadási ünnepségen 2023. július 6-án. MTI/AP/Petr David Josek Fotó: Petr David Josek

Kiiktatni az orosz nyelvet

Az első feladatnak Ritter az orosz nyelv kiiktatását tartja. Mint a videóban elmondja, 2014-ben még kiállt amellett, hogy azok, akik oroszul beszélnek és oroszul szeretnének beszélni, szabadon tehessék. A 2012-es nyelvtörvény regionális státuszt biztosított az orosz nyelvnek azokban a régiókban, ahol legalább a tíz százalékot elérte az orosz ajkúak aránya. A Majdan téri tüntetések után aztán hatályon kívül helyezték ezt a törvényt. 

Mint fogalmaz, ez a törvénymódosítás volt az egyik ok, ami a Krím elszakadásához és a kelet-ukrajnai háborúhoz vezetett. 

Mindeközben pedig Zelenszkij rendszeresen oroszul szólalt meg a nyilvánosság előtt és védte az orosz nyelvet, egészen a hatalomra kerüléséig. 2022-ben bevezették a törvényt, miszerint csak ukránul tanulhatnak a gyerekek az iskolákban. 

 2021-ben pedig hatályba lépett az új nyelvtörvény, amely a kárpátaljai magyarokat is hátrányosan sújtja. 

 

Az ukrán ortodox egyház függetlenítése

Hiába létezett már az ukrán ortodox egyház az országban, annak feje Kirill moszkvai pátriárka volt. Az ukrán vezetés azonban úgy döntött, hogy ez számukra nem megfelelő. A szakértő arról beszélt, hogy bár nagyon hasonló a szerkezet, amire váltottak azzal, hogy az orosz ortodox egyházat elhagyták, az egyetlen érdekes és lényegi rész az volt, hogy I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka vezetése alá kerüljenek, akit a videóban a CIA emberének neveznek. Az Ukrán Ortodox Egyház 2018-ban jött létre és Epifanyij metropolitát választották meg vezetőjének. 

A videóban azt állítják, hogy a vezető sok amerikai vendéget fogadott az elmúlt évek során, köztük például Mike Pompeo korábbi amerikai külügyminisztert is. 

Újraírni a történelmet

Zelenszkij következő nagy feladata − Ritter szerint − a történelem újragondolása volt, mint mondja végignézte, ahogy a legtöbb orosz dolgot betiltják Ukrajnában vagy csak egyszerűen eltűntetik. Egy videóban az ukrán elnök arról beszélt, hogy orosz emlékművek helyett ukránokat akar látni az utcákon, tereken. Példaként hozza fel az elnök, hogy Lenin- helyett Bulgakov-szobrot látna szívesen, az íróról – mint Ritter hozzáteszi – azt tartják, hogy oroszfóbiás volt. Rengeteg olyan szobrot eltüntettek, amiket orosz művészekről alkottak, egyszerűen csak elbontották őket.

A média szabályozása

Ritter egy videórészletet vágott be 2019-ből, amiben az ukrán elnök még arról beszélt, hogy nincs joga és nem is fog semmilyen csatornát betiltani az országban. 

Ehhez képest  2021-ben végül három ukrán csatornát lekapcsoltak, mondván, hogy agymosó és elfogult, orosz propagandatartalmakat sugároznak. 

Eltörölni a politikai ellenfeleket

2022-ben tizenegy ellenzéki pártot tiltottak be, miközben Zelenszkij korábban még arról beszélt, hogy a szabad véleménynyilvánításnál nincs fontosabb dolog, ebben pedig senkit nem fognak korlátozni. 

 

Színészhez méltó PR

Naftali Bennett akkori izraeli miniszterelnök arról beszélt a videóban, hogy ő árulta el Zelenszkijnek a háború kirobbanását követően, hogy Vlagyimir Putyin nem akarja megölni. Ezt követően jelent meg a közösségi médiában a híres felvétel az ukrán elnökről, amelyben közli: nem hagyja el Ukrajnát. A videóban nyilatkozó egyik szakértő szerint az sem igaz, hogy Zelenszkijnek egy kis szobában kellett átvészelnie ezt az időszakot, ugyanis a szovjet időkből fennmaradt atombunkerben nagy tereket alakítottak ki, többen elférnek.  

Mint a videóban elhangzik, nagyon fontos volt egy új kép kialakítása az ukrán elnökről, megjelentek a képek, ahol borostásan, a frontvonalon harcol, és még egy hologramot is készítettek róla. 

Ekkortájt erősödtek fel a hangok, hogy az ukrán elnöknek drogproblémái lehetnek. Ritter itt arról beszél, hogy Zelenszkij függőségét kihasználta a Nyugat, hogy belemenjen olyan dolgokba is, „amibe más nem ment volna bele”.

Tesztlaboratórium

A hatodik pontnak azt fogalmazza meg Ritter, hogy ezen függőséget kihasználva, Zelenszkijt rávették, hogy egy laboratóriummá változtassa Ukrajnát. Mint azt állítják, ez nem csak a fegyverekre vonatkozik. Több biológiai laboratórium nyílt országszerte Ukrajranában. A videóban bemutatott dokumentumok alapján az amerikai papírokon csak „ukrán projektnek” hívták az itt létrehozott létesítményeket. Ritter példaként hozott fel egy esetet, ahol egy influenzaszerű megbetegedés-hullám ment végig a katonák között, amibe többen meg is haltak. De, mint írják, nem csak ez az egy eset volt, az amerikaiak szabadon kísérletezhetnek az embereken.

Zsoldosok

Hetedik pontként Ritter arról beszélt, hogy milyen kapcsolat állt fenn a neonáci csapatok és a nyugati kiképzők között. Az ország 2014 óta fogad zsoldosokat,  

2017-ben, 2018-ban például az Azov-ezred − ami az ukrán haderő egy vállaltan neonáci zászlóalja − több kiképzést is kapott az amerikaiktól és a kanadaiaktól is

 – állítja Ritter. 2022-ben Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arról beszélt, hogy több ezer ukránt képeztek ki. A fizetésük nem rossz, sőt! A katonáknak minimum 1300 dollárt fizetnek havonta, de ha bevetik harcban is őket, akkor ez az összeg akár a háromszorosára is emelkedhet. 

A nácizmus legalizálása

Nyolcadik ponthoz egy állítólagos egykori zsoldos is megszólalt a videóban, ő arról beszélt, hogy a nyugati médiamunkások mindig 

megkérték a nyíltan náci jelképeket viselő ukrán katonákat, hogy vegyék le a jelzéseket, hogy egy-egy jó képet tudjanak készíteni róluk. 

A már korábban is említett Azov-ezred mellet is sok olyan zsoldosról számoltak be, akik nyíltan náci eszméket vallanak. Egy másik szakértő pedig arról beszél, hogy a Nyugat két fajta nácit különböztet meg: a jó nácikat, akik az oroszok ellen harcolnak és oroszokat ölnek, valamint a rossz nácikat, akik ellen fel kell venni a harcot.

Ukrajna kiárusítása

Zelenszkij további és talán legfontosabb feladata – mondja Ritter – az ukrán földek amerikai kézbe adása volt. 

 2021-ig nem lehetett külföldi kézbe adni földet, ám az év júliusban feloldották a moratóriumot egy nagyobb IMF-hitelért cserébe.

Az ukrán föld nagyon jó minőségű, és ezért is akartak minél többet megszerezni belőle a tengerentúli vállalatok, mert ha amerikai kézben van, akkor ők irányíthatják a mezőgazdaságot (Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre). Mindeközben pedig Zelenszkij 2023-ban szerződést kötött a Black Rock vagyonkezelővel azért, hogy majd ők irányítsák Ukrajna újjáépítését. Többen annak adtak hangot, hogy ezzel a lépéssel a cég privatizálta Ukrajnát, mint ahogy az egyik megkérdezett szakértő elmondta, hogy véleménye szerint, 

ahogy véget ér a háború és beköszönt a béke, megáll a dollár áramlása az országba.

Ugrás a semmibe

A tizedik lépésnek Ritter a 2022. májusában Zelenszkij és Biden által megkötött szerződést tartja, miszerint az amerikaiak hitelre adnak fegyvereket az ukránoknak. Amikor az Egyesült Államok a szovjetekkel kötött hasonló megállapodást a második világháborúban, azt még Oroszország is fizette, egészen 2006-ig, azaz több mint hatvan évig. 

Már most 132 milliárd dollárral tartoznak az EU-nak, az infláció az egekben, több ezer embert vesztettek. 

A megkérdezett szakértő arról beszélt, hogy ez egy háború, amit nem nyerhetnek meg, és még így is, folyamatosan küldik az embereket a harcba. Csak Bahmutnál több embert vesztettek, mint az Egyesült Államok a vietnámi háborúban – véli.

Nem bizonyított állítások

Scott Ritter volt amerikai hírszerzőt jó kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, a közelmúltban egy hónapot töltött ott. A Times Union emlékeztet rá, hogy nemrég Ritter Putyint minden idők egyik legnagyobb vezetőjének nevezte, aki nélkül nem létezhetne Oroszország. Lapunk a videósorozatban állítottakkal kapcsolatban, valamint azok valódiságának bizonyítására felkereste Scott Rittert, cikkünket frissítjük a válasszal.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellép a prágai vár díszőrségének tagjai előtt a tiszteletére tartott fogadási ünnepségen 2023. július 6-án (Fotó: MTI/AP/Petr David Josek)