Ukrajna nem találja a rést a pajzson – stratégiaváltás következhet?

Kijev kísérletezésébe beleférhet a Krími híd elleni újabb támadás is – magyarázta lapunk megkeresésére Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértőt az elmúlt napokban láthatóan megváltozó ukrán stratégiáról, valamint ennek okairól és következményeiről kérdeztük.

Donyecki terület, 2023. július 14. Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Oleh Petraszjuk Fotó: Oleh Petraszjuk

A sokat emlegetett ukrán ellentámadás elég érdekes módon alakul, aminek az oka, hogy az ukránok felismerték: nem tudják, hogy hol lehetne – ha egyáltalán lehet – hatékonyan megtámadni Oroszországot − mondta el lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. − Az, hogy az ellentámadásban lesznek-e sikerek, egyelőre nem tudni, de ami látszik, hogy az ukránok nem számítottak ekkora ellenállásra, mint amibe beleszaladtak, és hatalmas veszteségeik voltak. Ezért le is kellett fékezni, mert ez az állapot nem volt tartható – tette hozzá.

Harctéri kísérletezés

Az elmúlt napok fejleményeit figyelve felmerül a kérdés: Kijev stratégiát váltott? Hétfőn két robbanás is megrázta az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő Krími hidat. A híd rekonstrukciója jelenleg is zajlik, részlegesen már megnyitották az autós forgalom előtt, ugyanakkor hónapokig is eltarthat a teljes helyreállítás. Ezt követően tegnap hajnalban az orosz hatóságok közlése szerint 28, a 2014-ben annektált félsziget felé tartó ukrán drónt semmisítettek meg.

– Már az is meglepőnek tűnhet, hogy a híd még áll, hiszen adná magát, hogy elpusztítsák. Ezt az ukrán katonai vezetés is biztosan így gondolja, de ezt talán sem Kijevben, sem Berlinben, sem pedig Washingtonban nem támogatják, mert túl veszélyesnek gondolhatják – mutatott rá Gyarmati István. – Teljesen logikusnak tűnő, és talán a legfontosabb cél – folytatta –, hogy elvágják, de legalábbis nagyon veszélyessé tegyék a Krím félsziget utánpótlását. 

Mivel nem találják a rést, ezért harcfelismerést végeznek az ukrán erők, hogy ezzel is teszteljék az orosz védelmet, hátha találnak olyan területet, aminek a megtámadásához elegendő átütőerejük van

– vélekedett Gyarmati István. 

A szakértő szerint mivel az offenzíva teljesen másképpen alakul, mint ahogyan azt az ukránok tervezték, ez a jellegű kísérletezés még pár hétig eltarthat, Kijev feltérképezi, mire hogyan reagálnak az oroszok. 

Ebbe beleférhet a híd további támadása is

– mutatott rá. Amennyiben valóban sikerülne megszakítani az összeköttetést Oroszország és a Krím félsziget között, az hatalmas ukrán siker lenne, Moszkvának pedig óriási arcvesztést jelentene.

Feltörhetetlen védelem

Az ukrán ellenoffenzíva lassúsága és eredménytelensége mögött többek közt az áll, hogy az oroszoknak rengeteg idejük volt felkészülni. 

A kiépített védvonalrendszer sokkal nagyobb, mint amiket a második világháború óta bármikor láthattunk. 

Valószínűleg erre válaszul kértek és kaptak is Washingtontól kazettás lőszereket az ukránok, mert azokkal lehet a legjobban behatolni a rendszer mögé – magyarázta a szakértő. – A kazettás bombák tökéletesek a nagy védelmi vonalak megbontására, mivel ezeket úgy lehet hatékonyan támadni, ha olyan fegyvereket használnak, melyek könnyedén behatolnak a lövészárkokba, és ott megsemmisítik az ellenséges egységeket – folytatta. Hozzátette: ez azért is fontos Kijevnek, mivel a lövészárkokban nincsenek civilek, a kazettás lőszerek legnagyobb veszélye pedig abban áll, hogy a fel nem robbant eszközök kvázi aknamezőként működnek az elkövetkező években.

Két Zelenszkij

Az ukrán stratégia megváltoztatásához még egy dolog hozzájárulhatott, ez pedig nem más, mint a vilniusi ­NATO-csúcs és az ott elért – illetve ukrán szempontból el nem ért – eredmények. A csúcson a tagállamok nem adtak konkrét menetrendet Kijev NATO-csatlakozására, ami miatt Volodimir Zelenszkij keményen bírálta a szövetséget, az ukrán elnök pedig otthon kapott kritikákat. ­

Azt gondolom, a vilniusi NATO-csúcson két Zelenszkijt láthattunk. Az első nap hazabeszélt, ahol lelkesíteni akarta a hazáját, az otthoniakat. A második napon pedig a NATO-csúcsnak beszélt, hogy kiderítse, mi lehet az, amit maximálisan elérhet a litván fővárosban

 – mondta el a szakértő.– Két nagy problémát látok: az egyik a repülőgépek beszerzése és beszállítása. Ami, lássuk be, akadozik, nemcsak úgy, hogy nincsenek ott a gépek, de azt sem tudni, hogy logisztikailag hogyan tudnák biztosítani az F–16-osok rendkívül szofisztikált rendszerét, a saját kifutópályáikat, amiket az oroszok pillanatok alatt meg tudnának semmisíteni. Azt pedig, hogy mondjuk Lengyelországból szálljanak fel, nem tartom valószínűnek, mert az NATO-háború lenne, azt pedig nem tartom elképzelhetőnek. Nem látszik rá megoldás – magyarázta Gyarmati István. – A NATO problémája – folytatta –, hogy ameddig háborúban áll Kijev, addig nem veszik fel az országot a szövetségbe. Ezt a logikát követve akár évekig elhúzódhat a konfliktus.

Borítókép: Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)