Ukrajna nem találja a rést a pajzson – stratégiaváltás következhet?

Kijev kísérletezésébe beleférhet a Krími híd elleni újabb támadás is – magyarázta lapunk megkeresésére Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértőt az elmúlt napokban láthatóan megváltozó ukrán stratégiáról, valamint ennek okairól és következményeiről kérdeztük.

Donyecki terület, 2023. július 14. Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Oleh Petraszjuk Fotó: Oleh Petraszjuk

Feltörhetetlen védelem

Az ukrán ellenoffenzíva lassúsága és eredménytelensége mögött többek közt az áll, hogy az oroszoknak rengeteg idejük volt felkészülni. 

A kiépített védvonalrendszer sokkal nagyobb, mint amiket a második világháború óta bármikor láthattunk. 

Valószínűleg erre válaszul kértek és kaptak is Washingtontól kazettás lőszereket az ukránok, mert azokkal lehet a legjobban behatolni a rendszer mögé – magyarázta a szakértő. – A kazettás bombák tökéletesek a nagy védelmi vonalak megbontására, mivel ezeket úgy lehet hatékonyan támadni, ha olyan fegyvereket használnak, melyek könnyedén behatolnak a lövészárkokba, és ott megsemmisítik az ellenséges egységeket – folytatta. Hozzátette: ez azért is fontos Kijevnek, mivel a lövészárkokban nincsenek civilek, a kazettás lőszerek legnagyobb veszélye pedig abban áll, hogy a fel nem robbant eszközök kvázi aknamezőként működnek az elkövetkező években.

Két Zelenszkij

Az ukrán stratégia megváltoztatásához még egy dolog hozzájárulhatott, ez pedig nem más, mint a vilniusi ­NATO-csúcs és az ott elért – illetve ukrán szempontból el nem ért – eredmények. A csúcson a tagállamok nem adtak konkrét menetrendet Kijev NATO-csatlakozására, ami miatt Volodimir Zelenszkij keményen bírálta a szövetséget, az ukrán elnök pedig otthon kapott kritikákat. ­

Azt gondolom, a vilniusi NATO-csúcson két Zelenszkijt láthattunk. Az első nap hazabeszélt, ahol lelkesíteni akarta a hazáját, az otthoniakat. A második napon pedig a NATO-csúcsnak beszélt, hogy kiderítse, mi lehet az, amit maximálisan elérhet a litván fővárosban

 – mondta el a szakértő.– Két nagy problémát látok: az egyik a repülőgépek beszerzése és beszállítása. Ami, lássuk be, akadozik, nemcsak úgy, hogy nincsenek ott a gépek, de azt sem tudni, hogy logisztikailag hogyan tudnák biztosítani az F–16-osok rendkívül szofisztikált rendszerét, a saját kifutópályáikat, amiket az oroszok pillanatok alatt meg tudnának semmisíteni. Azt pedig, hogy mondjuk Lengyelországból szálljanak fel, nem tartom valószínűnek, mert az NATO-háború lenne, azt pedig nem tartom elképzelhetőnek. Nem látszik rá megoldás – magyarázta Gyarmati István. – A NATO problémája – folytatta –, hogy ameddig háborúban áll Kijev, addig nem veszik fel az országot a szövetségbe. Ezt a logikát követve akár évekig elhúzódhat a konfliktus.

Borítókép: Ukrán katonák egységük állásában, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó fronton 2023. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)