„Míg Olaszországban a diákok tíz százaléka nem olasz állampolgár, addig az Egyesült Királyságban minden harmadik tanuló valamely etnikai kisebbség tagja” – írja a Mandiner az európai iskolai körképét elemző cikkében. A portál arra kereste a választ, hogy melyik országokban van a legtöbb külföldi diák, ők honnan érkeztek, és milyen hatással vannak a társadalmakra.
Olaszország
„Bár a legutóbbi évben csökkent a bevándorló diákok száma Olaszországban, az arányuk mégis folyamatosan nő” – emeli ki a Mandiner, majd a hivatalos olasz adatokat szemlézve hozzáteszik:
Az elmúlt huszonöt évben drasztikusan megnőtt a nem olasz állampolgárságú tanulók száma az ország egész területén. Míg az 1996/1997-es tanévben a diákok mindössze 0,7 százaléka volt külföldi, az arányuk mára meghaladja a 10 százalékot is.
Mint kifejtik, azért nő a bevándorló hátterű diákok aránya, mert az olaszoké nagyobb mértékben csökken. Ennek oka a csökkenő születésszámban és a koronavírus-járványban keresendő.
A bevándorló hátterű fiatalok mintegy kétharmada már Olaszországban született, vagyis legalább második generációs bevándorló. Noha mintegy kétszáz országból érkeztek a dél-európai államba, a leggyakoribb „küldőországok”: Románia, Albánia és Marokkó. De sok a kínai, indiai, pakisztáni és egyiptomi gyökerekkel rendelkező is. A legtöbb bevándorló az ország északi részében telepszik le.
Franciaország
Olaszországhoz hasonlóan Franciaországban is folyamatosan nő a bevándorlók aránya. Idén tavalyhoz képest húsz százalékkal több fiatalt és gyereket regisztráltak.
Egy tanév leforgása alatt 77 ezer gyermek érkezett és regisztrálta magát a francia oktatási rendszerben.
Igaz, az orosz–ukrán háború miatt idén mintegy húszezren Ukrajnából érkeztek, de sokan az ország volt gyarmatairól vándoroltak Európába.
Franciaország tisztában van a helyzettel, ezért 2014 óta nyilvántartják a nyelvet nem beszélő külföldi diákok érkezését, és komplett stratégiát dolgoztak ki az integrálásukra.
Amint arra a Mandiner felhívja a figyelmet, a várakozásokkal szemben a legtöbben nem Párizsba érkeznek – ahol a megélhetési költségek rendkívül magasak –, hanem Nizzába, Normandiába, Dijonba és Strasbourgba. Ezen városok mindegyikében több mint ötven százalékkal növekedett az érkezők száma.
Németország és Ausztria
A 2022-es év végi adatok szerint Berlin lakosságának negyede külföldi volt, egyes kerületekben ez az arány a 36 százalékot is meghaladta.
A legtöbb berlini bevándorló Törökországból, Ukrajnából és Lengyelországból érkezik.
A három ország összesen kétszázezer fővel képviselteti magát a német fővárosban.
Egy korábbi riportban egy német édesanya arra panaszkodik, hogy az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található Essen városában a kisfia idegennek és kiközösítettnek érezte magát, mert ő volt az egyetlen, aki németül beszélt a csoportban.
De Ausztriában is egyre feltűnőbb a helyzet. Míg országos szinten 29 százaléka az óvodásoknak külföldi, Bécsben az óvodások hatvan százaléka nem német anyanyelvű családból származik.
Ez az arány az iskolában sem javul: országszerte 26 százalék, a fővárosban 52 százalék a külföldi.
Egyesült Királyság
Az egész országot tekintve a diákok 18 százaléka származik külföldi szülőktől, Angliában ez az arány mintegy kétharmad.
Az Independent Schools Council 2023-as tanulmánya szerint 2022-ben a magániskolákban 61 százalék, és az állami iskolákban is csak 65 százalék volt a fehér bőrű brit diákok aránya. Ez azt jelenti, hogy a tanulók több mint egyharmada bevándorló családból származik.
A londoni magániskolákban kevesebb mint negyven százalékban vannak jelen a tősgyökeres britek.
Vagyis itt megfordult az arány: a diákok majd kétharmada valamilyen kisebbséghez tartozik.
Etnikai hovatartozásukat tekintve az országban regisztrált nyolcmillió diák 72 százaléka fehérnek, 11,5 százaléka ázsiainak, hat százaléka feketének vallotta magát. A maradék két százalék nem tudta magát egyik kategóriába se besorolni.
Amint azt a Mandiner kiemeli, a sok külföldi diák miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az intézményeknek annak felmérésére, hogy ki milyen nyelven és milyen szinten tud beszélni, majd az adott ország nyelvének elsajátítására programokat kell kialakítaniuk. Emiatt azonban nemcsak az oktatás, hanem a diákok integrációja is „válságban van”.
A jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a nyugat-európai országokba – mivel a népesség csökkenésre a bevándorlásban látják a megoldást – a jövőben az eddigieknél is több külföldi fiatal fog érkezni.
A teljes cikk ITT érhető el.
