Egyre inkább elveszíti az uniós integrációba vetett hitét a szerb lakosság, miközben továbbra is ellenzi a szankciós politikát. Ez olvasható ki az Új Szerb Politikai Gondolat című folyóirat közvélemény-kutatásából. Szerbia tagja lesz-e valaha az Európai Uniónak? Erre a kérdésre a válaszadók mindössze harminc százaléka válaszolt igennel, míg 54,7 százalék már nem hisz ebben, és kevesebben vannak azok, akik jelenleg támogatják a csatlakozást, mint azok, akik nem. 43 százalék van az integráció mellett, és 46 ellene. A balkáni ország egyébként 2009-ben kérte az uniós tagságot, s 2012 óta tagjelölt − olvasható az Európai Tanács hivatalos oldalán.
Palusek Erik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Főigazgatóságának munkatársa a Magyar Nemzet megkeresésére ezzel kapcsolatban azt mondta, Szerbia és a szerb társadalom belefáradt a folyamatos ígérgetésbe és bizakodásba. Mint fogalmazott: lényegében a milosevicsi rendszer bukása óta téma az ország csatlakozása az Európai Unióhoz, ugyanakkor azóta eltelt közel 23 év, és még mindig úgy tűnik, hogy egy esetleges szerb EU-s csatlakozás csak a távoli jövőben lehetséges, pedig az elmúlt két évtized folyamán többször is olyan időpontokra tették a szerbek lehetséges csatlakozását, amelyek akkor távolinak tűntek, de azóta már a múltnak számítanak.
Például többször is elhangzott korábban, hogy Szerbia 2020-ra lehet az EU tagja, amiből semmi sem lett. Emellett az Európai Unió feltételül szabja a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatását, és lényegében elvárja, hogy Szerbia mondjon le Koszovóról, ami a szerb társadalom egy jelentős részében is ellenérzéseket szül az Európai Unióval szemben. Ha visszanéznénk az elmúlt két évtized szerb EU csatlakozással kapcsolatos közvélemény-kutatásait, azt látnánk, hogy kezdetben a társadalom döntő többsége támogatta azt, ami az évek múltával folyamatosan addig csökkent, míg kisebbségbe nem kerültek a csatlakozást támogatók és többségbe az azt ellenzők.
Palusek hozzátette: az Európai Unió hitelesebbnek tűnhetne a szerbek szemében, ha tempósabban haladnának a csatlakozási tárgyalások, és valódi szándékot mutatna a balkáni bővítésre, ugyanakkor, ha történnének is ilyen változások, a koszovói kérdés rendezésével kapcsolatos EU-s elvárások továbbra is ellenérzéseket szülnének a szerbek körében.
