Harminc év adatainak elemzése után a tudósok arra a meglepő következtetésre jutottak a Neptunuszról, hogy a felhői szinte teljesen eltűntek – adta hírül a Space.com.
A bolygóról 1994 és 2022 között készült felvételek megtekintése után 2019-től furcsa minta volt látható. A bolygó középső részén úgy tűnt, hogy a felhőzet halványulni kezdett, végül pedig teljesen eltűnt – számolt be a hírportálnak Imke de Pater, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem csillagászprofesszora, a kutatócsoport vezetője.
Szerintük a Neptunusz felhőinek eltűnése szorosan összefügg azzal, ahogyan a Nap viselkedik tizenegy éves aktivitási ciklusa alatt. A napciklus lényegében azt jelenti, ahogyan Nap mágneses tere változik – mindössze 11 év alatt.
A Nap egy óriási, gömb alakú, töltött részecskékből álló óceán, közös nevén plazma, ami azt jelenti, hogy szerkezete körbeáramlik és idővel formálódik. Az ilyen mozgásban a nap mágneses mezői, amelyek kapcsolódnak az összes töltött részecskéhez, összekeverednek – magyarázták. Ilyenkor ezek
egyre több „feszültséget” fejtenek ki a Napra, mígnem a sárgán izzó csillag már nem bírja.
Ezután tizenegy évente a Nap mágneses mezői megbillennek, ami azt jelenti, hogy az északi pólus lesz a déli pólus, és fordítva. Innentől ez a történet folyamatosan ismétli önmagát.
Ezalatt a tizenegy év alatt azonban más típusú dolgok is történnek a mágneses tér változása miatt:
a napkitörések száma megnövekedhet, amelyek hihetetlenül erős sugárzást bocsátanak ki az űrbe.
Ezek néha olyan erősek lehetnek, hogy még a Föld körül keringő műholdakat is zavarják, valamint átmeneti mini megszakadásokat okoznak a kommunikációs vonalakban. De a Neptunusz felhői miatt nem kell aggódni, mert ahogy a nap UV-sugárzása kissé megnő, máris újjáélednek.
Ami viszont a legfontosabb a csapat Neptunusz-elemzésének szempontjából, hogy a Nap rengeteg ultraibolya-sugárzást bocsát ki, miközben mágneses mezői átalakulnak, ekkor pedig ez a sugárzás „elönti” a Naprendszer többi részét, tehát a Földet is – mutattak rá a csillagászok.
