„Ez egyfajta koloniális szemlélet, birodalmi gőg leképeződése”

Azzal, hogy egy állam külképviselete egy napilap sajtóanyagát cenzúrázni kívánta, sérülhetett a szerkesztői szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság is. Erről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt lapunknak.

20230715 Budapest 28. Budapest Pride fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet képen: David Pressman budapesti amerikai nagykövet Fotó: Teknős Miklós

Ahogy arról lapunk beszámolt, a magyar állampolgárokat érintő amerikai utazási korlátozásról szóló cikkünkre reagáló levelet kaptunk a budapesti amerikai nagykövetségről. Ebben kifogásolják, hogy a címben a Magyar Nemzet a „vízumszankciók” kifejezést használja. A külképviselet – mint írják – „tiszteletteljesen tájékoztat” bennünket arról, hogy a vízumszankció pontatlan kifejezés, és más szóhasználatra is javaslatot tettek. 

– Maga az eljárás példátlan, az elmúlt években ilyen nyílt beavatkozási kísérletre sem Andre Goodfriend ügyvivő, pláne David Cornstin nagykövet hivatali ideje alatt nem került sor. 

Sokan úgy látják, hogy ez egyfajta koloniális szemlélet, birodalmi gőg leképeződése, amely egy kontrollt vesztett, bírákat berendelő, nyíltan konkrét kormányzati intézkedéseket bíráló, a magyar történelmet és a nemzeti hagyományokat időnként semmibe vevő alkalmatlan nagykövetségi vezetés kórképét rajzolja ki

– fogalmazott Ifj. Lomnici Zoltán.

A Századvég tanácsadója kifejtette, „a római egyezmény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. És ugyan sem ezen dokumentum, sem az emberi jogok európai egyezménye nem nevesíti a sajtószabadságot, azt az információszabadság és a szólásszabadság keretében értelmezi a nemzetközi gyakorlat, azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának bárminemű – online és offline – korlátozása és a cenzúrája sérti az emberi jogok nemzetközi jogát” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy amennyiben a sajtószabadság gyakorlása sérti esetleg más alapjogát vagy valamilyen alkotmányos célt, akkor az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a taláros testületnek – és nem egy nagykövetségnek – kell döntést hoznia arról, hogy a konkrét esetben a sajtószabadság gyakorlásának vagy az azt korlátozó célnak kell-e inkább teret engednie. 

– Álláspontom szerint a Magyar Nemzet címadása során nem sérült a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye sem, mert a napilap nem köteles az összes álláspont ismertetésére. A médiaszolgáltató alkotmányos jogát gyakorolja, amikor a közérdeklődésre számot tartó eseményekről tudósít. E szabadsága kiterjed annak meghatározására is, hogy mely eseményekről, milyen részletességgel és tartalommal ad tájékoztatást – jegyezte meg a szakértő, kiemelve, hogy

a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége ráadásul nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását, a műsorszolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy mely események a közérdeklődésre számot tartók.

Ifj. Lomnici Zoltán azt is elmondta, hogy diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés 41. cikke alapján egy diplomatának a kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait. Ugyancsak kötelessége, hogy tartózkodjék a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól. A nagykövetségi megkeresése ellentétben áll a fentiekkel, azok figyelmen kívül hagyásával történt. 

Borítókép: David Pressman, az USA magyarországi nagykövete a budapesti pride felvonuláson (Fotó: Teknős Miklós)