Saját állampolgárai ellen hajt végre terrorbombázásokat az ukrán hadsereg

Több mint egyéves levelezés és telefonálás után Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértőnek sikerült elérnie, hogy megkapja az orosz honvédelmi minisztérium engedélyét, amivel elutazhat a háború sújtotta régióba. A szakember most a tapasztalatairól mesélt lapunknak, többek között arról, milyen viszontagságokkal kell megküzdeniük a helyieknek napról napra.

Gábor Márton
2023. 08. 25. 20:18
Mariupol, 2022. december 11. A háborúban megrongált házak a délkelet-ukrajnai Donyecki területen fekvõ Mariupolban 2022. december 10-én. A várost május 20-án foglalta el teljesen az orosz hadsereg. MTI/EPA/Szergej Ilnyickij Fotó: Szergej Ilnyickij
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Georg Spöttle elsőként Luhanszkba látogatott el, ahol elmondása szerint már véget ért a háború, amelynek időközben el is tüntették a nyomait. A másik, Ukrajnától nemrég népszavazás útján elszakadt megyében, Donyeckben azonban koránt sincs ilyen béke. A terület központja, Donyeck városa kevesebb mint tíz kilométerre található a településtől. 

Ott már látszik a pusztítás. Kiégett házak, egy épületnek nincs már ablaka, a nyílászárók helye mindenütt le van fóliázva vagy be van deszkázva, mert a légnyomás vagy a repeszek kivitte őket. Víz csak reggel 7 és 8, illetve este 7 és este 8 között van, a mobiltelefon-hálózatok pedig nem működnek rendesen, ugyanis amint az oroszok rendbe hozzák őket, az ukrán ukránok drónokkal megtámadják az adótornyokat

– jegyezte meg lapunknak a biztonságpolitikai szakértő, aki az utazása során majdnem áldozatul is esett egy ilyen ukrán támadásnak. Amikor a petrovszki körzetbe tartottak, hogy találkozzanak a kerület polgármesterével, a járművük elé két ukrán tüzérségi lövedék vágódott.

Az itteniek elmondása szerint az ukránok állandóan lövik a főutat és a polgármesteri hivatal környékét. Sok civil áldozat van. 

A beszélgetések során többen is elmondták, hogy az ukránok nyíltan támadják a civileket, illetve a civil célpontokat. Most is, amikor ott voltam, két idős hölgy halt meg az utcán, mert eltalálta őket egy ilyen kézigránát. Emellett lövik az iskolát, lövik a kórházat, amit nemrég egy héten belül háromszor is találat ért. Az egyik támadásban pedig nagyon sokan, köztük gyermekek is meghaltak

– magyarázta Georg Spöttle, majd kiemelte, hogy Donyeck városában nem állomásoznak katonák, így az ukrán hadsereg támadásainak – más szóval terrorbombázásainak – célja, hogy megfélemlítsék a lakosságot.

Ezekkel a bombázásokkal azonban a területen élő civileket egyértelműen az ukrán hadsereg ellen fordították. 

A helyiek mostanra elképesztően meggyűlölték az ukránokat. Egy fiatal lány elmondta, hogy a legszörnyűbb az volt, amikor hónapokig nem volt víz. Az emberek elosztó pontokra jártak, amiket rendszeresen támadtak az ukránok. A mesterlövészek azzal szórakoztak, hogy aki elment oda, azt egyszerűen kilőtték. Itt nincs olyan család, aki ne vesztette volna el valamelyik szerettét, valamelyik rokonát

– mesélte lapunknak a biztonságpolitikai szakértő. De arról is beszélt, hogy a szakadár területeken a problémák nem 2014-ben, hanem Zelenszkij elnök megválasztása után, 2019-ben kezdtek kicsúcsosodni, mert az addig ott állomásozó katonákat, akikkel a helyiek jó kapcsolatot ápoltak, elszállították, és a helyükre olyan csoportokat vezényeltek, akik terrorizálni kezdték a lakosságot és sorozatos visszaéléseket követtek el.

Zelenszkij elnök megválasztása után gyakorlatilag elkezdte az ukrán fél eszkalálni a helyzetet a szakadár területeken, 2019 végétől elszabadult a pokol

– fogalmazott Spöttle. Tapasztalatai szerint a területen élők nem látnak esélyt arra, hogy a közeljövőben békét kössön a két háborúzó fél. Azonban a háború kirobbanásáért és annak elhúzódásáért az Egyesült Államokat hibáztatják, ugyanis Spöttle szerint mindenki tudja, hogy ez a háború értelmetlen, mert az ukránok úgysem fogják tudni megnyerni, bármennyi fegyvert is kapnak. 

A  békekötéssel kapcsolatban a szakértő azt is elmondta, hogy Ukrajnában a közhangulat inkább afelé kezd elmozdulni, hogy a szakadár területeket inkább adják át Oroszországnak, csak érjen véget a háború végre.

Borítókép: A háborúban megrongált házak a délkelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Mariupolban 2022. december 10-én. A várost május 20-án foglalta el az orosz hadsereg. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.