A Die Welt német lap által nemrég közzétett elemzésében kifejtik, hogy a jelenlegi migrációval kapcsolatban született uniós szintű megoldások nem hatékonyak, és már rövid távon sem voltak működőképesek.
A Welt arra emlékeztetett, európai szinten 2015–2016 óta nem volt olyan magas a benyújtott menedékkérelmek száma, mint tavaly.
Azonban rengetegen érkeznek mindenféle jogalap nélkül az uniós országokba, és miután kiderül, hogy nem kaphatnak menedékkérelmet, a kitoloncolásukkal is problémák vannak, ugyanis amellett, hogy ellenszegülnek a deportálásnak, a származási országok gyakran nem fogadják vissza állampolgáraikat. Ezért Németországban például júniusi állás szerint 280 ezer olyan ember él, akiket már ki kellett volna toloncolni.
A lap szerint azonban az unió nemcsak a közös megoldás elérésével mondott csődöt, hanem a kitoloncolási egyezmények tető alá hozatalával és érvényesítésével kapcsolatban is, ugyanis a kulcsfontosságú észak-afrikai országok hiányoznak.
Az Európai Unió sikertelensége nyomán számos tagállam önállóan kezdett cselekedni a kérdésben. Így tett például Spanyolország is, amely átfogó megállapodást kötött Marokkóval, vagy Ausztria, akinek Indiával sikerült aláírnia egy ilyen migrációs paktumot.
Az Újdelhivel való tárgyalásba más ország is belekezdett, azonban a szerződésben foglaltakat már annál nehezebben tudták végrehajtani. Németországból 2023 első negyedévében 13 illegálisan ott tartózkodó indiait sikerült visszatoloncolni.
Egyre nehezedő migrációs nyomás
Az év első felében 28 százalékkal nőtt az Európai Unió tagországaiban menedékkérelmet benyújtó bevándorlók száma az előző év azonos időszakához képest – közölte jelentésében az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) kedden. A máltai központú uniós ügynökség közlése szerint idén január és június vége között mintegy 519 ezer menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az illetékes nemzeti hivatalokban, valamint a társult országokban, Svájcban és Norvégiában. Az év egészében várhatóan meghaladja az egymilliót a beadott kérelmek száma, amely a legmagasabb lesz a menekültválság 2015-ös (1,35 millió), illetve 2016-os (1,25 millió) adataihoz viszonyítva. A kérelmek száma 2017-ben csökkent a Törökországgal kötött migrációs megállapodást, majd a koronavírus-járvány 2020-as és 2021-es csúcspontját követően, amikor pedig utazási korlátozások voltak érvényben. A járványt követő időszakban a beadott kérelmek száma ismét növekedésnek indult, 2022-ben az előző évhez képest 53 százalékkal többen fordultak az illetékes nemzeti hatóságokhoz, ami számos EU-tagország menekültügyi rendszerét nyomás alá helyezi a kérelmek feldolgozását és a rászorulók védelmét illetően – közölte az uniós ügynökség. „A kérelmezők legtöbbje a korábbi évekhez hasonlóan idén is szíriainak vallotta magát, ők 2023 első felében mintegy 67 ezer, azaz 47 százalékkal több kérelmet nyújtottak be, mint 2022 azonos időszakában. A szíriaiakat a venezuelai, a török, a kolumbiai, a bangladesi és a pakisztáni állampolgárok követték, továbbá az év első felében növekedett az elefántcsontparti és a guineai kérelmezők száma is” – írták. Az EU-ban első fokon meghozott, a kérelmezőknek kedvező döntések körülbelül 41 százalékban biztosítottak menekültstátust vagy kiegészítő védelmet. A legtöbb unión kívüli ország kérelmezőinek pozitív elbírálási aránya összhangban maradt a korábbi évek tendenciáival. A szíriaiak továbbra is körülbelül 95 százalékos, az afgánok pedig 58 százalékos arányban részesültek nemzetközi védelemben. A török kérelmezők elismerési aránya azonban a 2019-es 54 százalékról 28 százalékra csökkent idén, az orosz és iráni kérelmezők viszont több alkalommal részesültek nemzetközi védelemben. A kérelmek pozitív elbírálása az előbbiek esetében a 2021-es húsz százalékról 35 százalékra, az utóbbinál pedig a 2020-as 31 százalékról 47 százalékra emelkedett az első fél évben. (MTI)
Borítókép: A szubszaharai térségből érkezett illegális bevándorlók egy parkban a második legnépesebb tunéziai városban, Szfakszban 2023. július 21-én. (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Meszara)
