Mit jelent, ha Ukrajna bepereli Magyarországot a gabonatilalom miatt?

Ifj. Lomnici Zoltánnal tettük tisztába, mit tehet Ukrajna a gabonaimport tilalmának fenntartása miatt Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával.

Gazdák demonstráltak az ukrán gabona behozatali tilalmát eltörlő brüsszeli döntés ellen Záhonynál Fotó: Balázs Attila

Nyomásgyakorlásnak jó

– A vitarendezési mechanizmus olyan keretet biztosít, amelyben a jogvitában részt vevő feleknek mindig meg kell kísérelniük legalább a rendezés megtárgyalását, így az Oroszországgal háborúban álló állam a politikai és jogi nyomásgyakorlás jó lehetőségeként tekinthet erre az eszközre. Miközben az ukrán állam cselekvőképessége és tranzakciós képessége (a jogi, pénzügyi és kereskedelmi ügyletek és viták tekintetében) egyes vélemények szerint jóval korlátozottabb a háború előtti időszakhoz képest. 

Jóllehet az ukrán fél álláspontja a háborús helyzet miatt a saját szempontjukból részben érthető, ugyanakkor egy WTO előtti jogvitát tekintve erősen kétséges, hogy mennyire lenne értelmezhető a magyar vagy például lengyel, szlovák tilalom megtorló, retorzív (vagy bármilyen módon a nemzetközi egyezményeket sértő) jellegűnek, mintsem inkább jogos alapú, piacvédő, a nagyobb károkozást elhárítani igyekvő intézkedésnek  

– magyarázta a Századvég jogi tanácsadója. 

A világszervezet lehetővé teszi a tagállamai számára, hogy saját nemzeti rendszerük és szükség esetén intézkedéseik legyenek a kereskedelmi szabályok betartatására, ez vonatkozik több faktorra, például az állami támogatások esetére, de a határokon átnyúló dömpingmódszerek okozta kihívásokra is, márpedig az ukrán dömping (és egy rossz irányú európai uniós agrárpolitika) még bizonytalanabbá teheti a gabonapiacot. Ezzel kapcsolatban a szakértő úgy fogalmazott: 

Általános vélekedés, hogy a WTO tartós jelleggel biztosan nem kényszerítheti a piacvédő (nem szankciós jellegű) nemzeti intézkedések megszüntetésére ezeket az országokat, pláne piactorzító, versenytorzító folyamatokkal szembeni fellépésük esetén.

Ukrajnának is meg kell értenie, hogy a mezőgazdasági importtilalom összetett kérdését, a meghozott nemzeti intézkedéseket mindig a jogszabályokon alapuló (nemcsak uniós, hanem globális) kereskedelmi keretrendszer részeként lehet csak helyesen értelmezni. A szervezeten belüli vitarendezés lényege, hogy amennyiben egy WTO-tag nem tesz eleget a vitarendezés ajánlásainak, kereskedelmi kompenzáció vagy szankciók következhetnek (ezek azonban csak másodlagos és ideiglenes válaszeszközként állnak rendelkezésre a WTO-egyezmény megsértése kapcsán, a mechanizmus célja ugyanis nem az ellentétek elmérgesítése).

Nem kötelező erejű

Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy számos példa akadt egyébként a múltban arra, hogy a WTO vitarendezési testületének döntését megfellebbezték, és arra is, hogy a végső WTO-határozat teljes körű érvényesítését fogadta el magára nézve a vitarendezésben vesztes fél – a határozatok nyomán sok esetben jelentős összegű kártérítés követelhető peres úton. 

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a WTO határozatai mindössze ajánlásokat tartalmaznak, és magának a vitarendezési testületnek nincs is joga ilyen ügyekben szankciókat kiszabni. A tagállamok dönthetnek szankciók, ellenintézkedések meghozataláról.

– Megjegyzendő, hogy a WTO és az EU közötti vonatkozó végrehajtási rendelet lehetővé teszi az uniónak, hogy fellépjen abban az esetben, ha egy harmadik ország blokkolja a WTO-val vagy a kétoldalú vitákkal kapcsolatos hatékony rendezést – tette hozzá a szakértő, aki szerint felsejlik egyfajta háborús lélektan is a jogi lépések mögött: radikálisabban tud viselkedni egy államvezetés súlyos nyomás alatt, amikor a „mindent vagy semmit” megoldások kerülnek a középpontba, és minden cselekvés jobbnak tűnik az ukrán fél számára, mintha egyáltalán nem tennének lépéseket.

– A kereskedelmi tranzitútvonalak kialakítása ugyanakkor jól mutatja, hogy a gazdasági-kereskedelmi szolidaritás eddig is megvolt Ukrajna szomszédjai részéről, illetve maga a WTO is tett Ukrajnát segítő lépéseket: a világszervezet tagjai megállapodtak például arról, hogy visszafogják az exportkorlátozásokat, és az Élelmezési világprogram humanitárius beszerzéseit kivonják e korlátozások alól. Emellett a WTO-tagok megállapodtak arról is, hogy a WTO következő miniszteri konferenciájáig meghosszabbítják az e-kereskedelmi vámmoratóriumot. Az is fontos szempont lehet, hogy a török külügyminiszter korábban rámutatott, hogy a korábbi többoldalú gabonaexport-egyezmény alternatívájaként veszélyes vagy rossz megoldásokat kereshet Ukrajna, ezért a törökök szerint nem kizárt az Oroszországgal kötött fekete-tengeri megállapodás felélesztése sem – magyarázta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán.

Borítókép:  Az ukrán gabona behozatali tilalmát eltörlő, szeptember 15-én meghozott brüsszeli döntés ellen tartott gazdatüntetés résztvevői a záhonyi magyar–ukrán határátkelőhely közelében 2023. szeptember 17-én. A demonstrációt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezte (Fotó: MTI/Balázs Attila)