Kivonulnak az örmények Karabahból, nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni

A térségben mintegy 120 ezer örmény él, állításuk szerint etnikai tisztogatástól tartanak.

Sztepanakert, 2023. szeptember 21. Nyugtatja az embereket a helyi vezetõség egyik képviselõje a hegyi-karabahi Sztepanakertben 2023. szeptember 21-én, miután lövések dördültek a közelben. Szeptember 19-én Azerbajdzsán "terrorelhárító mûveletet" indított az örmények ellen Hegyi-Karabahban, és annak eredményeképpen az azeri elnök szerint Azerbajdzsán helyreállította szuverenitását a régió felett. A helyi örmények szerint az azeri erõk megsértik a szeptember 20-án létrejött tûzszünetet, ezt azonban a bakui védelmi minisztérim tagadja. MTI/AP/Sziranus Szargszján Fotó: Sziranus Szargszján

A Hegyi-Karabahban élő örmények elköltöznek Örményországba, mert nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól – jelentette be vasárnap az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója.

Népünk nem akar Azerbajdzsán részeként élni, 99,9 százalékuk inkább elhagyja ősi földjét

– mondta David Babaján a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a mintegy 120 ezer ember mikor indul el az enklávéból a Lacini-folyosón át Örményországba – tette hozzá. „Népünk sorsa az örmény nép és az egész civilizált világ szégyene, a felelősök pedig Isten előtt fognak felelni bűneikért egy napon. Az örmény harcosok fegyverletétele folyamatban van” – fogalmazott Babaján. Eközben szombaton Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter – aki New Yorkban van az ENSZ-közgyűlés ülésszakán – a világszervezet New York-i székházában tétlenséggel vádolta meg a nemzetközi közösséget a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban. A tárcavezető azt mondta: a térségbe ENSZ-missziót kell küldeni, hogy felügyelje az emberi jogi, a humanitárius és a biztonsági helyzetet.

A régió elkeserítő helyzete rávilágít arra, hogy nem lehet az ügyeket puszta közleményekkel és általános felhívásokkal elintézni

– jelentette ki Mirzoján.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtti lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert „Hegyi-karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került.

Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd a héten egy nap alatt végrehajtott „terrorellenes műveletében” végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba. Az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja az örmények jogait, ezt többször megismételte, hogy az örmények távozhatnak is a területről, ha akarnak. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök korábban azt mondta: az örményeknek maradniuk kellene, még úgy is, hogy nem lesznek biztonságban.

Borítókép: Nyugtatja az embereket a helyi vezetőség egyik képviselője a hegyi-karabahi Sztepanakertben 2023. szeptember 21-én, miután lövések dördültek a közelben (Fotó: MTI/AP/Sziranus Szargszján)