Orosz és amerikai érdek is a hegyi-karabahi konfliktus fenntartása

A harcok azonnali leállítására szólított fel Oroszország szerdán, miután előző nap Azerbajdzsán „terrorellenes hadműveletet” indított Hegyi-Karabahban. A Magyar Nemzetnek Vasa László, a térséggel foglalkozó szakértő beszélt arról, lehet-e újabb háborúra számítani a felek között. Az azeri–örmény konfliktus egészen az 1980-as évekig vezethető vissza, azóta a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért már két háborút is vívott Baku és Jereván.

Hegyi-Karabah, 2020. október 6. Az örmény védelmi minisztérium által közreadott kép az azeri és az örmény fegyveres erõk közötti összecsapásokról a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 6-án. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium Fotó: Örmény védelmi minisztérium

Vasa László szerint nem zárható ki a szándékos provokáció Örményország részéről, ugyanis már valóban körvonalazódott az azeri–örmény konfliktus békés rendezése, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország közvetítésével. A szakértő emlékeztetett, Jereván már 2020-ban elismerte, hogy Karabah Azerbajdzsán része – a nemzetközi jog szerint ez korábban is így volt, azonban de facto nem lehetett érvényesíteni az azeri jogokat.

A közelmúlt tárgyalásai eredménnyel kecsegtettek, egy békés rendezéssel, ami nem csupán Azerbajdzsán, de Örményország érdeke is. Legfőképpen azért, mert a középső korridor jelentőségének felértékelődése olyan gazdasági és biztonsági perspektívákat nyitna meg a Kaukázusban, amelyek hosszú időre biztosítják a térség országainak jólétét és stabilitását

– mutatott rá az MKI kutatója.

A Reuters hírügynökség arra hívta fel a figyelmet: a felek közötti tárgyalások egyik legérzékenyebb pontja a Hegyi-Karabahban élő mintegy 120 ezer fős örmény közösség státusa, akiknek jogait és biztonságát Jereván szerint garantálni kell. A felek közötti konfliktus enyhülésének konkrét jelei is voltak: közvetlenül az azeri erők keddi megindulása előtt a Nemzetközi Vöröskereszt egyszerre két útvonalon is megkezdte egy humanitárius segélyszállítmány eljuttatását a térségbe – számolt be még hétfőn az MTI.

Ilah Huseinov, a szervezet bakui képviselője akkor arról tájékoztatta a sajtót, a szállítmányt egyszerre két útvonalon, az enklávét Örményországgal összekötő Lacini-folyosón és a szakadár terület határához közel fekvő azerbajdzsáni Agdamból indították el Hegyi-Karabah központja, Sztepanakert (azeri nevén Hankendi) felé.

Vasa László lapunknak kiemelte, az utóbbi időben a nemzetközi politikában is láthatók változások: Jereván ugyanis úgy érzi, Moszkva nem megbízható szövetségese többé, ezért az amerikaiakkal kezdett látványos barátkozásba.

– A helyzet pikantériája, hogy Azerbajdzsán is jó kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, így valójában ez az örmény jelzés inkább Oroszországnak szól, amely a karabahi béke névleges és tulajdonképpen gyakorlati fenntartója is – magyarázta a szakértő, Moszkva milyen szerepet tölt be a felek közötti konfliktusban. Felhívta a figyelmet arra is, két év múlva lejár az orosz békefenntartók mandátuma, és azeri álláspont szerint Karabahot 2025-ben teljes mértékben birtokba veheti Baku – erről a jogáról egyébként ENSZ-határozat is rendelkezik.

Tehát gondolhatják úgy örmény részről, hogy ha konfliktust generálnak, ez az időszak kitolható. Mindazonáltal miközben Örményország a kiújult fegyveres harcok miatt Azerbajdzsánt hibáztatja, nem zárható ki, hogy a karabahi örmény fegyveres erők önálló akciójáról van szó, melynek legfőbb célja a zavarkeltés

– mutatott rá Vasa László.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden elmondta, mindkét féllel kapcsolatban állnak, és Hegyi-Karabah veszélyes övezeteiből sorra menekítik ki a civileket. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése szerint a jereváni orosz nagykövetség előtt kedd este több mint százan tüntettek annak érdekében, hogy Oroszország tegyen lépéseket a karabahi helyzet megoldása érdekében. A nagykövetség védelmét megerősítették, a létesítményt mintegy húsz rendőr védi.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök ellen tüntetnek az örmény fővárosban, Jerevánban 2023. szeptember 19-én. Fotó: MTI/EPA/Narek Alekszanján

Az MKI vezető kutatója elmondta, valójában egy ilyen fegyveres konfliktus mind az Egyesült Államoknak, mind Oroszországnak célja lehet.

Az amerikaiak úgy látják, így megosztható az oroszok figyelme, és némileg elvonhatók az erők Ukrajnából, az oroszok pedig úgy vélhetik, az ilyen konfliktusok arra mutatnak rá, csak Moszkva lehet a biztonság garantálója. – Oroszországnak érdeke lehet a befagyott konfliktus fenntartása, hiszen ha kivonulna Karabahból, elveszítené befolyását Örményországban és Azerbajdzsánban is – hangsúlyozta Vasa László. – És ne feledjük Jereván és Washington közös hadgyakorlatát örmény területen, amely tulajdonképpen nyílt kihívás Oroszországhoz, de egyben Törökországhoz és Azerbajdzsánhoz is – fűzte hozzá.

Borítókép: Az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapások a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 6-án (Fotó: MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium)