Hiába minden erőfeszítés, nem sikerült kormányt alakítania a konzervatív Néppártnak (PP) Spanyolországban. A júliusi választásokat megnyerő párt vezetője,
Alberto Núnez Feijóo pénteken kudarcot vallott a második országgyűlési szavazáson is, amelyen a képviselők többségének igen szavazatára lett volna szüksége ahhoz, hogy miniszterelnök legyen.
A számok hasonlóan alakultak a szerdai, első beiktatási szavazáson látottakhoz. Feijóo a Vox, a Kanári Koalíció és a Navarrai Népszövetség támogatásával 172 igen szavazatot tudott elérni, de a baloldali, nacionalista és szeparatista pártok 177 nemmel blokkolták a jobboldali kormányfő megválasztását.
A voksolás ezúttal sem telt zavartalanul. Azután, hogy szerdán az egyik szocialista képviselő szavazott véletlenül igennel, majd helyesbített, pénteken a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) egyik politikusa, Eduard Pujol mondott igent, miközben nem akarta támogatni Feijóo miniszterelnökségét – az nem derült ki, hogy a rosszul leadott szavazat mögött valódi félreértés vagy inkább élcelődés állt.
A házelnök végül úgy döntött, hogy voksát érvénytelennek nyilvánítja, de ha ez nem történt volna meg, az sem befolyásolta volna a végeredményt. Feijóo-nak ugyanis egyszerű többségre lett volna szüksége a sikerhez, tehát csak akkor tudott volna győzni, ha több igen szavazatot kap mint nemet.
A kudarc után a konzervatív pártelnök az X-en (volt Twitter) úgy fogalmazott:
A Néppárt, amely többséget alkot a kamarákban, a spanyol nép szolgálatában áll, hogy megvédje azokat az értékeket, amelyeken a többség osztozik.
Végül hozzátette, hogy „ezt előbb vagy utóbb mindenki kormányaként fogják megtenni”.
Mivel a Néppárt nem tudta megkötni a kormányalakításhoz szükséges szövetségeket, VI. Fülöp király jövő héten ismét konzultációra hívja a parlamenti pártok képviselőit, majd új miniszterelnök-jelöltet nevez meg, aki a szocialista Pedro Sánchez lesz.
Azonban az ő beiktatása is bizonytalan, mivel jelen pillanatban ő sem élvezi a képviselők többségének támogatását.
Ahhoz, hogy folytathassa a progresszív kormányzást, meg kell egyeznie a számára kulcsfontosságú mandátumokat birtokló, de cserébe szélsőséges elvárásokat támasztó szeparatista katalánokkal, akik egyre erősebben szorítják a hurkot a nyaka körül.
A katalán republikánusok (ERC) és az Együtt Katalóniáért képviselői pénteken ugyanis megegyeztek abban, hogy hivatalossá teszik eddigi követeléseiket, és elfogadtatnak a regionális parlamenttel egy indítványt, amiben rögzítik, hogy csak akkor segítik elő Sánchez beiktatását, ha a szocialista párt még azelőtt kötelezettséget vállal arra, hogy előkészíti az utat a katalán önrendelkezéshez szükséges referendumhoz.
A szeparatisták ezzel jelentősen megnövelték a nyomást a szocialista párton, amely már így is rengeteg kritikát kapott amiatt, hogy a kormányzásért cserébe hajlandó engedni és megadni az amnesztiát Carles Puigdemont volt katalán elnöknek, aki 2017-ben alkotmányellenesen kikiáltotta Katalónia függetlenségét, majd elmenekült az országból és azóta Belgiumban bujkál.
Bár a fókusz eddig az amnesztián volt, a katalán nacionalisták valójában eddig sem köntörfalaztak. Már hetekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy a kegyelmi intézkedés, amelynek mielőbbi kidolgozása és bevezetése érdekében pénteken szintén készítettek egy indítványt, csak az első lépés ahhoz, hogy Sánchez beiktatásáról tárgyaljanak.
A katalán szocialisták (PSC) vezetője, Salvador Illa bírálta a függetlenségi mozgalom legújabb lépését. Úgy fogalmazott: „mi nem járunk a szakítás elmélyítésének útján”, és hozzátette, hogy a fokozódó zsarolás miatt nem zárja ki a parlamenti választások megismétlésének lehetőségét: „ha új választásokra kell mennünk, akkor menni fogunk.”
Ha szocialisták végül nem követnek el hazaárulást, hanem úgy döntenek, hogy tiszteletben tartják Spanyolország alaptörvényét, amely világosan kimondja, hogy az ország egysége sérthetetlen, úgy Pedro Sánchez is kudarcot fog vallani a miniszterelnöki beiktatási szavazásokon.
Ha ez megtörténik, akkor VI. Fülöp király feloszlatja a parlamentet és kiírja az új választásokat.
Borítókép: Alberto Núnez Feijóo (Fotó: AFP / JAVIER SORIANO)
