Ukrajna mint katonaállam: van helye az Európai Unióban?

Mézesmadzag, vagy reális cél Ukrajna uniós csatlakozása? – ezt vitatták meg a 32. Karpaczi Gazdasági Fórumon.

Volodymyr Oleksandrovych Zelenskyy the President of Ukraine (C) as seen with Charles Michel president of the EUCO (R) and Ursula von der Leyen President of the European Commission (L) united holding their hands together and smiling following the end of the joint press conference with statements, talking and answering questions from journalists from international media, after the meeting with the European Leaders heads of states. All three of them chanted ''Slava Ukraini'' translated as Glory to Ukraine, the national Ukrainian salute known as symbol of Ukrainian sovereignty and resistance to foreign aggression. Ukrainian President Zelenskiy attends the EU Leaders Summit, the European Council at the headquarters in Brussels. Zelensky pleads to the allies to deliver combat fighter jet planes to Ukraine. His presence in Brussels was followed after a short trip in London and Paris. Brussels, Belgium on February 9, 2023 (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto) (Photo by Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: Nicolas Economou / AFP

Ukrajna, Ukrajna, Ukrajna – a csapból is Ukrajna folyik a 32. Karpaczi Gazdasági Fórumon. Korábban a „Kelet Davosaként” is emlegetett nagyszabású lengyelországi rendezvényen a házigazdák után az ukránok képviseltetik magukat a legtöbben, és legyen a téma a média vagy Kína felemelkedése, valahogy a végén mindig az ukrajnai háború kerül szóba. Közben olyan témájú beszélgetéseken elmélkednek, mint „Demokratikus értékek a szabad Ukrajnában”, „2023: az év, mikor az Orosz Birodalom elbukott” vagy „Háború és jog: hogyan büntessük meg Oroszországot az Ukrajnában elkövetett bűnökért?”. 

Katonai értékelésről, a békekötés lehetőségeinek latolgatásáról – a békének három nap alatt mindössze három panelt szenteltek – kevesebb szó esik, annál több viszont az ukránok hosszú távú terveiről.

Újabb mézesmadzag?

Például arról, hogy milyen esélyei vannak Ukrajnának csatlakozni az Európai Unióhoz. A tervek szerint az Európai Tanács decemberben értékeli, hogy Kijev „elvégezte-e a házi feladatát”, majd hivatalosan is elindulhatnak a csatlakozási tárgyalások. Vajon komolyan lehet venni a célkitűzést, vagy – ahogy a panel moderátora, Jurij Pancsenko ukrán újságíró fogalmazott – csak ismét „elhúzzák a mézesmadzagot”? Erről az ukrán és lengyel szakértők véleménye sem volt teljesen egységes.

– A feltételek nem ideálisak. Ukrajna igyekszik elvégezni a „házi feladatát”, de nem százszázalékosan felkészült – ismerte el Dmitro Tuzsanszki, Közép-Kelet-Európával foglalkozó szakember. Viszont sietett hozzátenni, hogy ezzel koránt sincs egyedül, korábban sem volt egyetlen olyan tagjelölt sem, amely teljes egészében készen állt volna. Úgy vélte, az egyik fontos kérdés az lesz, hogy milyen segítséget, tanácsokat kapnak nyugati partnereiktől? Külön kiemelte a nemzeti kisebbségek ügyét és aggodalmát, hogy lehetnek olyan tagállamok – köztük Magyarország –, melyek egyelőre gáncsolják majd az ukrán csatlakozást. Magyarország egyébként korábban többször világossá tette: Ukrajna transzatlanti és uniós integrációjának feltétele a kárpátaljai magyarság helyzetének rendezése.

A végső ítélet? Dmitro Tuzsanszki derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy előbb-utóbb Ukrajna csatlakozni fog az Európai Unióhoz, de hogy mikor, annak megjóslására nem vállalkozott.

Ursula von der Leyen felszólalását hallgatják Kijevben. Fotó: AFP/NurPhoto/Yurii Rylchuk 

 

Csak politika

– Lengyelország sokkal átláthatóbb volt, és kevesebb gondot okozott a korrupció. Mégsem állt százszázalékosan készen – vont párhuzamot a lengyel csatlakozással Jan Malicki, a Varsói Egyetem professzora. Szerinte azonban ez lényegében mindegy is, a vita nem a feltételek teljesítéséről szól, hanem a politikai akaratról. – Az ukrán tagság nemcsak bürokratikus kérdés, hanem politikai is. Az elmúlt harminc évben is az történt, hogy akkor bővítettek, mikor a politikai érdek úgy diktálta – mutatott rá. Adódik tehát a kérdés: megvan az akarat?

Úgy vélte, egy biztos: Ukrajnának soha nem volt még annyi esélye a csatlakozásra, mint most.

– Csakhogy ez az esély napról napra romlik, a csatlakozás csak távolabbra kerül – figyelmeztetett Adam Eberhardt, egy varsói konzervatív kutatóintézet elnökhelyettese. A szakember emlékeztetett rá, hogy a háború előtt mindenki úgy vélte, a közeljövőben teljesen kilátástalan, hogy Ukrajna felvételt nyerjen, aztán ez egy csapásra megváltozott. Viszont szerinte ettől még elég „romantikus” az elképzelés. Azt elismerte, hogy ettől nincs kizárva, hogy Ukrajna egy nap az EU tagja lesz, de erre sokkal később kerülhet csak sor, mint azt sokan remélik. Ezért sürgette Kijevet, hogy minél jobban használja fel a jelenlegi hangulatot az integráció elmélyítésére.

Katonaállam

Érdekes módon a háborúra mint a csatlakozást ellehetetlenítő tényezőre külön nem tértek ki, inkább a békét – vagy még inkább az ukrán győzelmet – megelőlegezve latolgatták a lehetőségeket. Jan Malicki viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna mindenképpen egy militarizált állam lesz, és nagyon fontos kérdés, hogy ezzel – illetve a katonai vezetéssel – mit tud majd kezdeni a mindenkori ukrán elnök és az unió.

Betört ablakú kávéházban ül egy nő a legutóbbi orosz rakétatámadást követően Kijevben 2023. augusztus 30-án. Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Oroszország bosszút akar majd, ha veszít. És nekik nemcsak a NATO, de az Európai Unió is ellenséget jelent!

– figyelmeztetett egy másik következményre Adam Eberhardt. Szerinte nem kétséges, hogy Oroszország hosszú távon is fenyegetés marad, ezért Ukrajna egyfajta Izraelhez hasonló, militáns állammá fog válni, melyre az Európai Unió védőbástyájaként fognak tekinteni. Megoldásként azt vázolta fel, hogy tűzszünet esetén – valószínűleg a NATO keretein kívül – olyan rendszert kell kialakítani a béke garantálására, amely elriasztja az oroszokat.

Lesz, ami lesz

Végkövetkeztetés? – az nem született. Abban az ukrán és rossz szándékkal aligha vádolható lengyel szakértők teljesen egyetértettek, hogy valószínűleg hosszú, többlépéses folyamatra kell számítani. A legoptimistább várakozás szerint Ukrajna gyorsított eljárásban öt éven belül lehet tag, a többség azonban nem vállalkozott arra, hogy bármilyen határidőt szabjon. Mint magyarázták, túl sok tényezőtől függ a dolog, és bármit is tegyen, bárhogy is akarjon, abból csak az egyik Ukrajna.

Borítókép: Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Charles Michel nagy egységben (Fotó: AFP/Nicolas Economou)