Az ukrán újságírók 95 százaléka szerint hazája tömegmédiáját cenzúra uralja – számolt be a Tűzfalcsoport blog egy friss jelentésre hivatkozva. Mint írják, a háború kirobbanását követően rohamosan romlott a helyzet, ellenzéki médiumokat, békepárti televíziócsatornákat, weboldalakat tiltottak be, ezt követően pedig az ezekhez köthető ellenzéki pártokat, mozgalmakat.
A Democratic Initiatives Foundation által készített felmérés rámutat, hogy a megkérdezett újságírók 47 százaléka szerint a szólásszabadságot és az újságírói tevékenységet fenyegető legnagyobb veszély a hatóságok általi beavatkozás. A mostani mutatók még a 2019-es, szintén nem túl fényes számokat is alulmúlják – írja a Tűzfalcsoport.
A szólás- és sajtószabadság minden demokratikus társadalom alapja. Éppen ezért a szabad, független és plurális média előmozdításának, megőrzésének és védelmének egyetemes feladata létfontosságú a reziliens és egészséges demokráciák szempontjából
– áll a cikkben. Ezek a jogok háború idején különösen fontosak, ugyanis a hiteles, független tájékoztatás a civilek védelmét szolgálja. Éppen ezért annyira aggasztók a Democratic Initiatives Foundation által közölt számok. A fentiek mellett a megkérdezettek 26 százaléka van azon a véleményen, hogy a cenzúra nemcsak jelen van a kelet-európai országban, hanem már rendszerszintű jelenségnek is számít. A szólás- és információszabadsághoz való jog megsértésével összefüggésben, a résztvevők leggyakrabban a társadalmilag fontos információk hivatalos személyek általi megtagadását (51 százalék), az elkészített anyagok cenzúrázását vagy bizonyos információk közzétételének megtiltását (22 százalék) említették.
Emellett többen úgy gondolják, hogy a háború kirobbanását követően erősödött az öncenzúra jelensége is, melyhez hozzájárult az állás elvesztésétől való félelem, valamint az a tény, hogy az országban vannak olyan témák, melyekről nem lehet beszélni vagy írni.
Az eredmények korántsem meglepők. Az ukrán vezetés a háború első napjaiban – egységes tájékoztatási politika címén – egyesítette az ukrán tévéállomásokat, hogy így a nap 24 órájában egyetlen forrásból sugározzák a televíziós híreket. „A közvetítésnek a stratégiai kommunikáció egységes információs platformján kell történnie” – tette világossá Volodimir Zelenszkij 2022. március 19-i elnöki rendeletében. A döntést követően hamar világos lett, hogy a vélemények korlátozása a cél: átláthatatlan volt az átszervezés, bizonyos médiumok nem is kaptak lehetőséget a csatlakozásra.
Ihor Kulyas ukrán médiaszakértő például kifejtette, hogy „sok olyan társadalmilag fontos, ám a hatóságok számára kényelmetlen téma van, amelyek nem kapnak teret a United Newson”, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az engedélyező hatóságok ellenőrzik a tartalmat.
Mint mondta, azok a szerkesztőségek, amelyek adásba kerülhetnek, nem akarnak szembemenni a központi hatalommal, így kerülik a számára kényelmetlen témákat és a lehető legjobban képviselik az álláspontját. Ezt a véleményt igazolják a Democratic Initiatives Foundation korábban már részletezett felmérésének mutatói is, hiszen az abban résztvevők 62 százaléka vélte úgy, hogy az egyesített hírtelevízió a központi cenzúra egyik formája, amelyet a megkérdezettek kétharmada szerint le kellene állítani.