Ahogy lapunk is beszámolt róla, a rendelkezésre álló bizonyítékok inkább azt mutatják, hogy nem Izrael felelős a bombatámadásért, hanem az Iszlám Dzsihád terrorszervezet egy eltévedt rakétája okozta a tragédiát. Ettől függetlenül például egy, az X közösségimédia-oldalon feltett szavazáson a 710 000 válaszadó 91 százaléka továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy Izrael rombolta le a kórházat.
Ha külföldi újságíró megy a Hamászhoz, akkor ők úgy intézik, hogy csak halott vagy sérült civileket lássanak, és semmiképpen ne találkozzanak terroristákkal, így is erősítve azt a hangot, hogy az izraeliek ártatlanokat ölnek
− emelte ki Simons.
Szívszaggató látni a civilek szenvedéseit, de az igazság az, hogy őket is felhasználja a Hamász – nekik ezek a civilek vajmi keveset számítanak. A terrorszervezet sokszor pajzsként használja a civileket, nem is engedik ki őket a Gázai övezetből − teszi hozzá a szerző.
A Hamász ezekkel a felvételekkel leginkább a baloldali érzelműeket tudja befolyásolni. Amint a YouGov közvélemény-kutatása kimutatta, míg a konzervatívok 39 százaléka támogatja Izraelt, a brit munkáspárti szavazók mindössze 9 százaléka vallja ugyanezt. Ezzel szemben
a palesztinok támogatása a baloldaliak 27 százalékát vonzza, a jobboldaliak mindössze 6 százalékát.
A 18 és 24 év közöttiek körében 39 százalék támogatja a palesztinokat, míg Izrael esetében ez az arány mindössze 11 százalék − áll a Telegraph cikkében.
A félretájékoztatás mértéke elképesztő
A Hamász-terroristák „félreértésének” hátterében az áll, hogy sokan úgy gondolják, Izrael rákényszerítette őket tetteikre; sokak szerint Gáza egy „szabadtéri börtön”, amelyet megszállás, illetve ostrom alatt tartanak. A béke kivívásának kétségbeesett kísérleteként Izrael 2005-ben egyoldalúan kivonult a területről, érintetlenül hagyva az infrastruktúrát.
Ezt követően a Hamász vette át a hatalmat, így a zsidó államnak nem maradt más választása, mint lezárni a határát, hogy elkerülje az olyan mészárlást, mint amit október 7-én Dél-Izraelben láthattunk.
A Hamász alatt a gazdaság összeomlott, elhanyagolták az infrastruktúrát, és pénzük nagy részét a terrorhálózat kiépítésére költötték. Ennek ellenére Izrael továbbra is ellátta Gázát vízzel, üzemanyaggal és egyéb készletekkel. Mégis ismét a zsidókat teszik felelőssé a háborúért.
Elképesztően sok brit hajlamos teret adni az antiszemita szlogeneknek – véli a szerző.
Démonizálás
Simons megjegyzi, hogy az antiszemitizmus az egyik legrégebbi, egy adott népcsoport ellen irányuló propaganda. A
témák ugyanazok, mint évszázadok óta: a zsidók vérszívóként, manipulátorként, hátbaszúróként és tolvajként való ábrázolása.
Ez a démonizálás már jóval a jelenlegi háború előtt elkezdődött. Emlékeztetett, hogy már Izrael születése óta, 75 éve tart. Korábban, ha egy izraeli rendőri brutalitásról készült videó keringett az interneten, azt igyekeztek úgy bemutatni, hogy magát az országot rasszistának minősítsék, ahelyett hogy elítélték volna a felelős tiszteket.
A XX. század nácizmusában is jelen volt már a démonizálás, addig mondogatták és próbálták mindenféle áltudománnyal bebizonyítani, hogy a zsidók milyen rosszak, hogy a németek készek voltak elfogadni a zsidók sorsát a második világháborúban. Az elmúlt napokban az interneten keringő számos karikatúra között van egy olyan, amely
a zsidó népet polipként ábrázolja, kezében a világgal; ez egy náci rajzfilmből származik.
A szerző a propaganda egyik legfrissebb filmjét is gorcső alá veszi, hiszen az Eleven Days in May című filmben Kate Winslet érzelmes narratívája mellett mutatják be 60 palesztin fiatal halálát.
A filmből azonban kimaradt, hogy milyen fenyegetésekkel nézett szembe Izrael, hogy a Hamász 76 rakétát lőtt ki civilekre, és az is, hogy 13 izraeli meghalt.
A rendező el sem utazott a film forgatásához Gázába, hanem egy gázai származású férfi beszámolójára támaszkodott. Amikor a botrány kitört, a brit Oscar-díjas színésznő sietett bocsánatot kérni; tudatlanságra hivatkozott.
Januárban a Deutsche Welle, Németország államilag finanszírozott nemzetközi műsorszolgáltatója kénytelen volt bocsánatot kérni, miután a Hamász szóvivőjével készített interjút, akire szakértőként hivatkoztak.
Támadás Izrael ellen 
