– A franciák nagy része úgy véli, hogy máris túl sok migráns van az országban – hangsúlyozta előadása elején Nicolas Monti, a párizsi Observatoire de l'immigration et de la démographie társalapítója. A folyamat még a hatvanas években kezdődött, de akkor még főképp munkavállalási céllal érkeztek a bevándorlók, jellemzően ideiglenesre tervezték az ott tartózkodást. Ez a hetvenes évek családegyesítési programjaival változott meg, mostanra pedig minden eddiginél nagyobb számokkal szembesül az ország.
A rekordszámú menedékkérelemnek nagyjából 40 százalékának adnak helyt a hatóságok, azonban az elutasítottak több mint 90 százaléka Franciaországban marad
– hívta fel a figyelmet a riasztó adatokra Monti.
Milyen hatásokkal jár a bevándorlás elszabadulása?
Az első hatás költségvetési: becslések szerint Franciaország GDP-jének 1,4-1,5 százalékát teszik ki a migránsokkal kapcsolatos kiadások, azonban az ilyen adatok rendszerint alábecsülik a költségek nagyságát – szólt az aggasztó helyzetről Monti.
A második hatás a szociális lakások elosztása, ugyanis a bevándorlók mintegy fele ilyenekben él, ezzel csökkentve az eredeti lakosság szegényebb rétegének esélyeit. Harmadszor, a képzetlen, de olcsó munkaerő beáramlása csökkenti a szakképzettséggel nem rendelkező helyi munkaerő bérét, sőt még az értelmiségiek fizetésére is hatással lehet.
A negyedik, a hírekben is látható módon, a bevándorlás növekedése a bűnözés növekedését is maga után vonja. Ötödször, de nem utolsósorban a bevándorlás hatással van a nemzeti identitásra is – zárta gondolatait a francia szakértő.
Sokszor nem is az első és második, hanem a harmadik generációs bevándorlók integrálása a legproblémásabb – erről már Ralph Schoellhammer, a bécsi Webster Egyetem politológia adjunktusa beszélt, hozzátéve, hogy
mostanra eltűnt az az erős német identitás, ami korábban megkönnyítette az integrációt. Ma jellemző az állandó bűntudat érzése – ezzel ugyan ki akarna azonosulni? – tette fel a kérdést.
Kik is tulajdonképpen a migránsok?
Schoellhammer egy ritkán előkerülő terminológiai problémát is felvetett: tulajdonképpen kit tekintünk migránsnak? Példaként hozta fel, hogy Ausztriában a legnagyobb külföldi csoportot a németek jelentik, mégsem tekintik őket migránsoknak. A szakértő szerint a kulcs a kultúrák egyezése, illetve különbözősége.