Illegális migráció: zavargások, felkelések várhatnak Európára

Az irreguláris, tömeges migráció fő politikai, biztonsági, társadalmi és gazdasági kihívásaival foglalkozó konferenciát szervezett a héten a Migrációkutató Intézet és a Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet. A konferencia első panelbeszélgetése során a migráció ára és hatása az európai politikára és társadalmakra, a háborús menekültek, a munkaügyi migráció és az EU-ba irányuló illegális migráció kérdéseit boncolgatták az Európa több pontjáról érkezett előadók.

Egy hozzánk közel álló történelmi példát is hozott: az Osztrák–Magyar Monarchia soknyelvű, sok kultúrájú, sok vallású volt, de nem volt multikulturális, ugyanis 

ezek a kultúrák nem voltak egyenrangúak, világosan megvolt az a kultúra, amelyhez igazodni kellett 

– mutatott rá Schoellhammer.

A migránsok többsége nem fogadja el az európai értékeket

Szintén az identitás felől közelítette meg a migráció problémáját Tomasz Grzegorz Grosse, a Varsói Egyetem politológia, európai tanulmányok és politikatudományok professzora, aki szerint a legnagyobb probléma, hogy az érkezők többsége nem osztozik az európai identitásban, így párhuzamos társadalmak jönnek létre nem csupán egy országon, de akár egyetlen településen belül.

Ez egyrészt a költségvetési források elpazarlásához vezet, hiszen lehetetlen integrálni azokat, akik elutasítják a fogadó ország kultúráját, és az erős muszlim identitásuk megakadályozza, hogy elfogadják az európai értékeket, főleg az Európai Uniót uraló baloldal értékeit. Emellett komolyan növeli a bűnözést és akár a terrorcselekmények esélyét, és egyben polarizációhoz és radikalizációhoz vezet mindkét oldalon – gondoljunk csak a szélsőjobboldali mozgalmak megerősödésére.

Ha ez így folytatódik, zavargások, de akár felkelések is várhatnak Európára

– figyelmeztetett Grosse, többek között a nyári franciaországi lázadásokra utalva.

 

Egy nagyvárosnyi ember

Olaszország népessége az aggasztóan alacsony születési ráta miatt túlságosan lecsökkent, munkaerőre van szüksége – magyarázta Piotr Kowalczuk szerkesztő, a Lengyel Rádió és a Rzeczpospolita napilap római tudósítója, aki 24 éve él Olaszországban. A bevándorlásnak ugyanakkor ellenőrzöttnek és legálisnak kell lennie – húzta alá az újságíró.

A dublini szabályok a belépés országára hárítják a problémát. Hiába utasítják el a menedékkérelmek 70 százalékát, a migránsok, immár illegálisan, az országban maradnak, esetleg Franciaországba, Németországba vagy Skandináviába távoznak.

Mintegy 600 ezer illegális bevándorlóról beszélünk, egy nagyvárosnyi emberről, akikről a hatóságok nem tudják, hol vannak és mit csinálnak. 

Mivel élniük kell valamiből, sokan közülük bűnözők lesznek, vagy épp kihasználja őket a szervezett bűnözés. A börtönben lévők 31 százaléka külföldi, többségük észak-afrikai – mondja Kowalczuk.

Létezik sikeres integráció?

Van-e egyáltalán példa Európában a más kultúrából érkezők sikeres integrálására? A szakértők szerint nagyon is. Ralph Schoellhammer szerint mindenképpen ilyenek a latin-amerikai közösségek Portugáliában, Spanyolországban vagy akár Németországban. Szintén jól beilleszkedtek a vietnámiak Franciaországban, de még muszlim bevándorlók sikeres integrálására is akad pozitív példa: az irániak beilleszkedése Németországban. 

Minden azon múlik, hogy maguk a bevándorlók mennyire akarnak beilleszkedni.

− vonták le a következtetést a szakértők.

Borítókép: A Migrációkutató Intézet és a Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet konferenciájának előadói (Fotó: Magyar Nemzet)